Tulajdoni hányadtól erőszakkal történő "megfosztás"

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

zzzzz (törölt felhasználó) # 2007.11.27. 07:11

monalisa1!Woodslave!

Köszönöm válaszotokat.
Az én ismereteim alapján min. 3 út áll előttem. Szeretném ha tudnátok, hogy már most döntöttem: a végrehajtás kérés mellett, amit sűrgősen véghez fogok vinni.
Nem írtam mindenre kiterjedő részletességgel, nem is várom megértéseteket.

Mielőtt elbúcsúzom, az én megítélésem szerint, némi magyarázattal azért tartozom.

A legkevésbé kockázatos számomra, ezt még fogom bírni idegekkel. A hitel bevállalásához azért már öreg vagyok, + három gyerekem még jó pár évig tanul.
Én nem is adnék magamnak hitelt, ha bank lennék!
(És még annyi: Obudafan valóban nem mondta, hogy enyém lesz a ház, amivel egyidőben félreértés történt köztünk, azért bizalmatlankodtam. Én úgy tudom, a törvény nem kaptafa, nem lehet minden helyzetet ráhúzni. A gyerekeimért én vagyok felelős a legnagyobb mértékben nem a Gyámügy, ha törvényes ha nem, jogot formálok a felettük való döntésekre!)

Minden jót a továbbiakban!

monalisa1 # 2007.11.26. 20:40

(De azért a bogarat betetted a fülébe - helyesen -, és mostantól egy picit lesz félnivalója az árverést illetően. Tehát próbáljon meg őmaga vevő lenni a házrészre: alálicitálni a végrehajtó által inditott kikiáltási árnak.)

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.11.26. 20:26

Obudafan biztos nem mondta, hogy tied lesz a ház...
Vedd meg adásvételi szerződéssel hitelből.
Az árverést nem tudod akadályozni, max annyival, hogy a fele a tied, és egy 1/2 tulrészt nem biztos hogy megvesznek. Max vmi üzletszerűen ezzel foglalkozó, aztán beköltöztetnek egy nagyobb családot, míg el nem üldöznek. Ne ijedj meg azért, nem gondoltam komolyan

monalisa1 # 2007.11.26. 20:04

Értem a helyzetet.

A kérdésedre, miszerint mit kell tenned hogy ne sikerüljön az árverezés, én nem tudok megválaszolni, de...

De egy bentlakott, valamint a tartozások miatt pénzügyileg nem jogtiszta ingatlanra vélem nemigen jelentkezik árverési vevő, sőt valószínű, hogy a második árverésre se majd. Onnantól pedig remélhetőleg nyerő helyzetbe kerülsz.

zzzzz (törölt felhasználó) # 2007.11.26. 16:36

Kedves monalisa1!

Erre a kérdésemre nem kaptam választ.

Azt nem állítom, hogy nem tettem szert semmi, számomra fontos ismeretre, e témában.
És ez ügyben újabb kérdéseim is vannak.

Nagyon félreértettél! (Ez már a javaslatodra vonatkozik.)
Eszem ben sincs fizetni a volt férjemnek, Jelenleg is ő tartozik nekem.
Egyébként sem értem, hogyan vehetnék fel hitelt a felére??? Azt neki nem kellene aláírni??

És szerinted nélküle hogy adhatom el??

Ha én kérek végrehajtást a részére, erről mit gondolsz?? E miatt kérdeztem, mert Obudafantól megtudtam, hogy két alkalommal árvereznek, ha mindkétszer sikertelen, akkor enyém lehet a másik 1/2 tulajdonhányad is.
A kérdésem az volt, hogy rajtam múlhat e az árverezés sikertelensége??
(Eladni nem akarom, mert jó kis ház, megfelel az igényeinknek, 2 nagyobb gyerekem már középiskolát váltott, a kicsi általánost 7. osztályban, 5 éven belül nem vállalnék még egy költözést az biztos.)

monalisa1 # 2007.11.26. 13:45

Ha valóban jól értekesíthető az ingatlan (...) akkor miért nem hozol vevőt a házra., a saját részed alapján többet kapnál, mint amennyit a kényszerárverezésből számítani lehet.

Egyébként lehet csűrni-csavarni és az aktuális árverezést esetleg megakadályozni, de azt nem, hogy valaki végtelen időkig ül a másik vagyoni értékén., annak a háznak csak a fele a tiéd.

Próbálj meg hitelt/jelzálogot felvenni a saját házrészedre, abból kifizeted az ex-ed banktartozásást stb., és onnantól az egész ház a tiéd a gyerekekkel.

monalisa1 # 2007.11.26. 13:37

Kedves zzzzz

ObudaFan előzőlegben már megadta a tájékoztatást a problémádra: "öröklés és családjog" rovat, válás, vagyonmegsztás topic: 11.25. 11:01.

zzzzz (törölt felhasználó) # 2007.11.26. 12:44

Nekem egy belterületi, jól értékesíthető lakóingatlanban van 1/2 tulajdonrészem. A másik 1/2 tulajdonrész a volt házastársamé.

Az a kérdésem, ha a volt férjem bármilyen adóssága miatt árverezést írnak ki az ingatlanra, (melyben én élek 3 kiskorú gyerekemmel) az árverezés folyamán tehetek e valamit, hogy eredménytelen legyen az ilyen módon történő eladás??

Úgy vélem nekem is hozzájárulásomat kell adni az eladáshoz(árverezés folyamán is). Ebben a helyzetben, mikor nem közös az adósság, hivatalosan kötött házasság, hivatalos felbontása után (a vagyonközösség évekkel később keletkezett, részemre történő adósságkiegyenlítés következményeként.)

Jogom van valamit nem aláírni, ilyesmi??

Bene Magdolna

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.09. 14:01

Ha nincs külön helyrajzi szám (tehát nincsenek albetéten az egyes részek), akkor nem lehet fizikailag megosztva elidegeníteni őket. Amit át lehet ruházni, az osztatlan közös tulajdon eszmei hányada - az viszont nem azonosítható az ingatlan valamely természetbeni részével.

Kisskati # 2007.11.09. 13:13

Nem, nics külön helyrajzi száma.
Van az ingatlannak egy adott helyrajzi száma, s a, b, c, d,... betűkkel elnevezték az ún. alrészleteket. Ezek pl. a területen belül az eltérő talajminőségeket (AK) értékkeket takarják, vagy a területen belüli erdőrészleteket, ill. a kivett, tehát a művelési ágból kivételre kerülő területrészletet, amelyen van esetünkben pl. az épület az udvarral.
Ezek az alrészletek a füldhivatali térképeken pontosan nincsenek berajzolva, csak szaggatott vonallal közelítőleg vannak bejelölve, s ebbe a körölhatárolt területekbe vannak beírva az alrészleteket takaró a, b, c, d,... betűk, a körülbelüli azonosítás végett.

A tulajdoni lapon viszont ezekhez a betűkkel jelzett akrészletekhez pontos terület, illetve AK érték tartozik.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.09. 12:41

Mi az az "alrészlet"? Külön helyrajzi számmal rendelkező albetét?

Kisskati # 2007.11.09. 12:32

Köszi!
Értem...
Erre a kérdésemre is vonatkozik az "egyértelmű",mert ezt nem fejtettem meg:
az lehetséges e jelen fázisban, ill. egyáltalán, hogy az ”ajándékozással” alrészletet adtak el egy osztatlan közös tulajdonban úgy, hogy a ”kivett” megjelölésű alrészletet - amely az udvart és az épületet jelenti történetesen – nem ”ajándékozták” el (mert a történetbe belépő újabb vevőnek nevezett személy elmondását így is lehetne értelmezni, egyébként mindent beszélt, hogy ne lássunk tisztán)?

A földhivatalnál bejegyeztethető e pl. egy ilyen tartalmú szerződés?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.09. 11:20

Az ajándékozó és a megajándékozott bíróság általi meghallgatása; a bankszámláik érinett időszakra vonatkozó kivonatainak bekérése; a megajándékozott által esetleg felvett nagyobb összeg felhasználásáról nyilatkoztatás; az ajándékozó által esetleg berakott nagyobb összeg forrásáról nyilatkoztatás stb.
Nem könnyű, az biztos.

Kisskati # 2007.11.09. 09:29

Ezt is meg akartam kérdezni, hogy mi számít a:

"bizonyítani tudjátok, hogy az ajándékozás színlelt volt, és hajlandóak vagytok kifizetni azt az összeget, amennyiért bizonyíthatóan vette a "megajándékozott" a tulajdonrészét"?

Milyen módok vannak egy ilyen esetben az összeg bizonyíthatóságára?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.09. 07:19

Egyértelmű... De miért kellene a bíróságnak bármit elfogadnia, elhinnie bemondásra?

Kisskati # 2007.11.09. 06:43

Köszönöm az előbbi választ is!

Így már egy kicsit tisztább a dolog, de még további kérdés merült fel, amit egy erőszakos, újabb vevőként/leendő vevőként írtam az alábbiakban.
Tehát, a tulajdoni lap szerint ez egy osztatlan közös tulajdon alrészletekkel, s ún. ”kivett” résszel, amely épület és udvar.

Az lehetséges e jelen fázisban, hogy az ”ajándékozzással” alrészletet adtak el úgy, hogy a ”kivett” megjelölésű alrészletet - amely az udvar és az épület – nem ”ajándékozták” el (mert a történetbe belépő újabb vevőnek nevezett személy elmondását így is lehetne értelmezni, egyébként mindent beszélt, hogy ne lássunk tisztán)? A földhivatalnál bejegyeztethető e pl. egy ilyen tartalmú szerződés?

Azt, hogy az ajándékozás színlelt volt, a gyakorlatban egyértelmű: vad idegen emberről van szó, egy gazdálkodóról, aki nem is azonos településen lakik a megajándékozóval, s tőlünk is bérelni szerette volna az ingatlant. De bizonyítani a színlelt szerződést, s a vételárat? Ezt konkrétumokkal hogyan lehet, pl. a bíróságon?
Mi (a rokonommal) szerettük volna megvenni az ingatlant, s most is szeretnénk. Ezért nem értjük, hogy nem mindegy ki fizetett volna az ajándékozónak? Így az elővételi jogunkat akarták kikerülni, ez egyértelmű.

Az sem tiszta, hogy az általam erőszakoskodó vevőnek nevezett személy - az épületet szeretné 100%-ban - tett egy olyan kijelentést is, hogy: miért ne vehetné meg ő az épületet - attól, hogy az illető (megajándékozott) megvette, még továbbértékesítheti?
Csak ez az erőszakos vevő ezt úgy is letagadná szerintem.

ObudaFan # 2007.11.07. 18:13

No, azért itt elég sok érdekes dolog leíratott, tegyük tisztába. A saját tulajdoni hányadát terhelheti csak meg. Annak árverezése esetén persze kérhetitek, hogy a ti hányadotok is legyen árverezve, de nem kell kérni.

Amennyiben bizonyítani tudjátok, hogy az ajándékozás színlelt volt, és hajlandóak vagytok kifizetni azt az összeget, amennyiért bizonyíthatóan vette a "megajándékozott" a tulajdonrészét, pert indíthattok a tulajdoni hányadért.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kisskati # 2007.11.07. 09:25

Köszi a választ!

A bérbeadást a függőben lévő tulajdonviszonyok mellett (mivel van is már új tulajdonos, meg nincs is, illetve lassan már még egy újabb is van) hogyan lehetne véghezvinni, a harmadik fél beleegyezése nélkül?
Elég ha mi ketten kiadjuk? Ez így lehetséges, illetve szabályos?

Ha osztatlan tulajdonban van a tanya, ill. az épületek, akkor is vehet fel hitelt?
A hitelfelvétel bérlőként is lehetséges, vagy be kell, hogy jegyezzék tulajdonosnak?

C a s a b l a n c a # 2007.11.07. 08:09

Kedves Kiskati!

A jelenleg üresen álló ingatlant adjátok ki albérletbe vagy hasznosításra (földhasználat fejében ottlakás) stb.

Bizony nagyon is lehetséges, hogy az illető hitelt vesz fel, majd annak nemfizetése esetén árverés az ügy vége, amelyből csak potom pénz jut nektek.

Mérlegeljétek az esetleges eladást is.

Kisskati # 2007.11.07. 07:59

Van egy osztatlan közös tulajdonban tulajdoni hányadom. Ez egy termőföld tanyával, tárolóépületekkel együtt, ami most üres, és ez egy külterületen helyezkedik el. Velem egyenlő, illetve nálam kisebb tulajdonrésszel rendelkező társtulajdonosaim vannak. A nálam kisebb tulajdonrésszel rendelkező társsal - aki egyébként rokonom is – kettőnknek 60%-on felüli tulajdonrészünk van.
A másik, kisebb tulajdonrésszel rendelkező eladta ajándékozási szerződéssel a részét (még nem írták át), hogy - a rokonommal együtt - bennünket ki tudjon kerülni.
Most megjelent egy harmadik vevő, aki a "megajándékozottól" (mert Őt nem érdekli a tanya, s az épület állítólag) jött hozzánk, hogy tőlünk is megkívánná venni az ingatlant. Az új vevőt viszont inkább a tanya és az épületek érdekelnék (s úgy, hogy az 100%-ban legyen az övé).
Hiába mondjuk, hogy nem eladó, erőszakoskodik, illetve azt is mondta, hogy attól, hogy az "ajándékozott" megvette, attól az még továbbértékesítheti. Fel akarja szakértővel értékeltetni az ingatlant (minden áron be akar jutni az épületbe, mert azt "belülről is látni kell"), annak ellenére, hogy mi nem akarjuk, illetve az ajándékozottnak még át sem írták.
Továbbá azt is mondta, várjuk ki a végét, nem úgy lesz az, ahogy mi elgondoltuk.

Félünk, hogy valamilyen fondorlattal elveszítjük az ingatlant, az abban lévő részünket, mert az "új vevő" egy befektetői csoportot képvisel.
Esetleg megterhelik az ingatlant, mert hitelfelvételt is emlegetett.