Társasházi abszurd

T. Z!

Jó ötlet a kaució, mert nyilván lenne kár 100 éves háznál. A meglévő fafödém cserére szorul vagy erősítésre, de mindegyik megoldás csak nagyon precíz munkával lehetséges. Azonban ahogy én ismerem a kivitelezőket és a pénzéhes befektetőket, nem ez a cél!!!
Már csak az a kérdés jogilag hogyan megvalósítható a kaució? Sztem csak én ragszkodnék ehhez, a másik három utolsó emeleti lakó nem.

T. balinta !
nem lenne egyszerűbb kaució fejében beleegyezni a tetőtér beépítésébe. Károk nyilván keletkeznek, azokat helyre kell állítani, erre kéne a pénz előre.
Mint az egyik szomszédom : fél évig húzta az aláírást az ikertárs építkezésénél, végül belement - kárai keletkeztek.
Most mind a két fél a másikra mutogat. Az építető, hogy neki a csúszás miatt kára keletkezett, az iker meg a tényleges kár miatt (beázás stb.)
Sőt az építető most azzal zárkozik el a fizetéstől. hogy, ha nem lett volna csúszás - beázás sem.
Itt egy jó pathelyzet. Egy kaucióval ezt nyilván át lehet hidalni !
Vagy rosszul gondolom ? Vélemények ??
Z.

Lehetni lehet. az ilyesmit illik az SZMSZ-ben szabályozni.

Az alapító okirat szerinti közös helyiségekhez, területekhez (pl. pince, padlás, mosókonyha, udvar)lehet-e minden tulajdonosnak kulcsa?
Közgyűlési határozat kell-e ehhez vagy jár, mert tulajdonos vagyok?

köszönöm...

Én nem szeretnék hozzájárulni a tető/padlástér értékesítéséhez. Nem bízom a kivitelezés szakszerűségében és mivel engem érint leginkább (utolsó emelet) amíg lehet tiltakozom.

Magasnak látszik......

Bármi van közös tulajdonban, annak külön tulajdonba utalásához minden lakó hozzájáruló nyilatkozata kell. Vagy: 4/5 hozzájárulása, a többiek ellen meg per.

Köszönöm.

Nincs a Háznak SZMSZ-re, lett volna de egy VILLANYSZERELŐ okos lakó felülbírálta az ügyvéd által alkotottat.

A közös tulajdonú külső WC-k megvételére mi is vonatkozik?

A kéményt kibéleltettem, de a számlát nem fizetik ki. Ilyenkor mi az út? Per?

100%-nak. Alapító okirattól függ. Nem a többség dönt, mindenkinek hozzá kell járulnia. A kémény mindenképpen közös tulajdon. A házirend az SZMSZ része,többségi határozat.

Társasház téma, tetőtér eladása, közös helyiség "kivétele"

A tulajdonosok hány %-nak beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a tetőteret egyben kelljen eladni? Műszakilag megosztható, több ütemben lehet beépíteni.
A közös tulajdonban levő, nem lakás céljára használt helyiség (folyosói WC) kivételére, megvásárlására kinek van elsőbbsége? A mellette levő tulajdonos elsőbbségi joggal rendelkezik-e vagy ez a közgyűlési döntéstől függ? A többség dönt a tulajdoni hányad arányában?
Vita van, hogy a kémények közös tulajdonnak számítanak-e (Alapító okiratban igen), de a bélelést mégsem állja a Ház.
A Házirend elfogadására is a %-arány a mérvadó és mennyinek kell lenni?

Szerintem tök mindegy, hogy közös költségnek nevezzük-e, hiszen valószínűleg azt is tul.h. szerint fizetitek.
Valószínűleg született olyan kgy.-i határozat /nálunk igen/,mely szerint a törlesztőrészlet közös ks. módjára viselkedik.A lényeg, hogy, tul.h. szerint terheli a tulajdonosokat a tház bármilyen kötelezettsége a kezességgel megspékelve.

kbs

A falat szigetelik, nyilván. De a fal - általunk is elismerten - közös tulajdon, tehát ezzel semmi gond, sőt, a lépcsőház, pince, egyebek is. Ez rendben lévő.

A külső nyílászárók annyiban a közös tulajdon részei, amennyiben azok a közös tulajdonhoz - pl. lépcsőház - tartozóak. ez is stimmel, ezt sem vitatjuk.

Ami vita tárgyát képezi, az a lakástulajdonom ablaka, radiátora. Ez szerintem magántulajdon, és panelprogram ide vagy oda, hasznos vagy sem, ezt nem vagyok köteles kicserélni. Erre vonatkozóan írtam korábban egy topicban, hogy a társasház hozott rá határozatot, hogy ez is a közös tulajdon részét képezze, de ez egy marhaság, mint ahogyan Te is írtad korábban, mert hiszen akkor ki tisztisa meg az ablakot...

„Ebbe elég nehéz belemagyarázni a magántulajdonban lévő ablakomat és radiátoromat...”

Mert a falat nem szigetelik, ugye?
Egyébként magad mondtad, hogy ebben a társasházban a külső nyilászárók közös tulajdonban vannak, ami sajátos megoldás ugyan, lesznek is vicces következményei, de nem feltétlenül jogszerűtlen.

kbs.

Nem tudom, lehet, hogy megkérdezem majd a mi közös képviselőnket. :)
Azt tudom, hogy amikor pl. liftfelújítás vagy lépcsőházfestés volt, akkor az mindig szerepelt a th. költségvetésében. A panelprogram önrésze viszont nincs benne. Ebből gondolom logikusan, hogy nem a közös költség része, de ugyanazok a behajtási szabályok vonatkoznak rá.

A Hidasi és tsa Ügyvédi Iroda egy hírlevelében ezt írja (ők elég behatóan foglakoznak a társasházi témakörrel):

Közös költség

A közös tulajdon az az épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás, ami nem tartozik külön tulajdonba. E tulajdon fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó ezzel összefüggő kiadás a közös költség.
Nem közös költség tehát az, ami nem közös tulajdonban álló épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartása körében keletkezik vagy nem azzal összefüggő, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. Ezeket a törvény a „közösség egészét terhelő kötelezettség”-nek hívja, és a Ttv. 3.§ (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy ezek „teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.” Ha a társasháztól pl. a távfűtőművek olyan tartozást követel, amely a külön tulajdoni lakások fűtése miatt keletkezett, és ezt a közüzemi szolgáltató nem tudja a társasházon behajtani, a követelést olyan arányok szerint bonthatja fel, amilyen közös tulajdoni illetőségek kapcsolódnak a külön tulajdonokhoz, és az adott tulajdonostól mint kezestől a rá jutó hányad szerint számított összeget követelheti.

A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli. Ettől eltérően is rendelkezhetnek, de csakis a szervezeti-működési szabályzatban. Érvénytelen az, ha nem az szmsz módosítására irányuló napirend keretében közgyűlési határozat mondja ki eseti vagy általános érvénnyel, hogy bármelyik vagy több tulajdonostárs a tulajdoni arányától vagy az szmsz-ben előírt aránytól eltérően köteles közös költséget fizetni. Az már nem érvénytelen, ha a közgyűlés eseti jelleggel a hátralék megfizetésére halasztást enged, feltéve, hogy az szmsz, erre a közgyűlésnek adott felhatalmazást. Az szmsz egyébként erre a döntésre a közös képviseletnek is adhat felhatalmazást, és ilyenkor nem szükségszerű, hogy erről a közgyűlés döntsön. A közgyűlés azonban ilyenkor is felülbírálhatja a közös képviselet döntését.

A közös képviseletnek ahhoz nem kell külön felhatalmazás, hogy beszedje a közös költséget. Ez törvényi kötelezettsége. Ahhoz azonban az szmsz-ben megjelenő felhatalmazás kell, hogy az olyan közös költségre, amelyet beszedni nem tudott, és amelyből már hat havi összegnek megfelelő összegyűlt, az adós tulajdonostárssal szemben, annak különtulajdonára jelzálogjogot jegyeztessen be.

Ebbe elég nehéz belemagyarázni a magántulajdonban lévő ablakomat és radiátoromat...

S abból, hogy nálatok nem közös költség, következik, hogy nem is lehet?

„hogy bebizonyítja azt, hogy a panelprogram önerejeként felvett banki hitel az közös költségnek minősülhet... ”

Tavaly nyertük meg a pályázatot. A th. tulajai által felvett hitel havi törlesztőösszegét a közös költséggel együtt szedik be, de teljesen külön nyilvántartást kell vezetni! Tehát nem része a közös költségnek, csak azzal együtt fizetjük a th. pénztárába (a könnyebbség kedvéért).

Miért ne minősülhetne?

Nem is értem egyébként a bíróságot, miért nem szünteti meg a pert?
Ha ténylegesen felperes már padlót fogott az elején, amikor a közös képviseleti jogosultságát sem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani, miből gondolja majd, hogy bebizonyítja azt, hogy a panelprogram önerejeként felvett banki hitel az közös költségnek minősülhet...

És ezzel tovább folyik és végelláthatatlanul, parttalanul hömpölyög /vagy j ? / a perek hosszú sora.....

„Ha megtartják a közgyűlést, akkor sem kell (gondolom) bíróság előtt megtámadni a határozatot, mint engem sértő határozatot, mert az összehívásnak, és a határozathozatalnak a törvényi feltételei sem álltak fenn, vagyis szabályos, de támadható határozatot sem hozhattak.”

Tévedsz, meg kell támadni.

Arról a perről, amely a panelprogram kapcsán indult egy néni és az édesanyám ellen, már többször írtam és többször segítettetek is, köszönet.

Most a bohózat egy újabb fejezetéhez érkeztünk, mert miután a bíróság az alábbi szövegű ítéletet hozta felperes közös képviselő ellen, most az így nem közös képviselő Kft. társasházi közgyűlést hív össze, amiben szeretné magát megválasztatni közös képviselőnek, ezzel persze elismerve azt, hogy jelenleg, törvényesen tényleg nem az.

De véleményem szerint:

1. mivel a Kft. nem közös képviselő, így nem jogosult semmiféle közgyűlést összehívni.,
2. Ha megtartják a közgyűlést, akkor sem kell (gondolom) bíróság előtt megtámadni a határozatot, mint engem sértő határozatot, mert az összehívásnak, és a határozathozatalnak a törvényi feltételei sem álltak fenn, vagyis szabályos, de támadható határozatot sem hozhattak.

Véleményetek?

"Az alperes vitatta a X.Y. Kft. képviseleti jogosultságát a felperes vonatkozásban.

A képviseleti jogosultságot a felperes egy MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS becsatolásával, valamint 2 közgyűlési jegyzőkönyv mellékelésével kívánta alátámasztani.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 28.§. b) pontja értelmében a közgyűlés határoz a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.

A törvény rendelkezéseiből kiindulva a X.Y Kft. képviseleti jogosultságának alátámasztására a megbízási szerződés nem alkalmas. A bíróság a KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEKBŐL megállapította, hogy a társasházközösség közgyűlésen szavazott ugyan a közös képviselő személyéről és a szavazás eredményeképpen a X.Y. Kft. lenne a társasház közös képviselője, viszont a közös képviselő megválasztásáról közgyűlési határozat nem született. Ez pedig törvényi követelménye annak, hogy a megválasztott közös képviselő ilyen minőségben tevékenykedjen a társasház képviseletében.”