Osztatlan közös tulajdon / kijelentés stb...


ObudaFan # 2008.06.23. 17:10

A haszonélvezet megszüntetése vonatkozásában az illeték a haszonélvezet értékének 6%-a. A haszonélvezet értékéről te nyilatkozol a keresetlevélben, és ha az nem nyilvánvalóan alaptalan, és a másik fél nem vitatja, azt a bíróság a pertárgy értékének elfogadja. Egyébként a haszonélvezet értékét az ingatlan értékének egyhuszadából kell számolni, úgy, hogy
ha a haszonélvező:
25 évesnél fiatalabb, ennek 10-szerese,
25-50 éves, ennek 8-szorosa,
51-65 éves, ennek 6-szorosa,
65 évnél idôsebb, ennek 4-szerese a haszonélvezet értéke. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A perköltséget a pervesztes viseli.

A közös tulajdon megszüntetése esetén a kérdéses tulajdonrész értéke a pertárgy értéke, ennek 6%-a az illeték. A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke.
Ha azonban a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történô megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték.
Pernyertességtől és pervesztességtől függetlenül főszabály szerint a peres felek megosztva viselik a perköltséget.

ObudaFan # 2008.06.23. 17:09

A haszonélvezet megszüntetése vonatkozásában az illeték a haszonélvezet értékének 6%-a. A haszonélvezet értékéről te nyilatkozol a keresetlevélben, és ha az nem nyilvánvalóan alaptalan, és a másik fél nem vitatja, azt a bíróság a pertárgy értékének elfogadja. Egyébként a haszonélvezet értékét az ingatlan értékének egyhuszadából kell számolni, úgy, hogy
ha a haszonélvező:
25 évesnél fiatalabb, ennek 10-szerese,
25-50 éves, ennek 8-szorosa,
51-65 éves, ennek 6-szorosa,
65 évnél idôsebb, ennek 4-szerese a haszonélvezet értéke. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A perköltséget a pervesztes viseli.

A közös tulajdon megszüntetése esetén a kérdéses tulajdonrész értéke a pertárgy értéke, ennek 6%-a az illeték. A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke.
Ha azonban a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történô megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték.
Pernyertességtől és pervesztességtől függetlenül főszabály szerint a peres felek megosztva viselik a perköltséget.

Karesz21 # 2008.06.22. 17:43

Sziasztok!

Van 1/3-ad tulajdonrészem egy ingatlanban. Két tulajdonostársam, két nővérem (Cs És G) ugyanígy 1/3-ad tulajdonrésszel.

Édesanyámnak(ÉA) özvegyi jogon haszonélvezete volt, újraházasodott, így ezt a jogot elvesztette, de még a tulajdonlapon szerepel.

Jelenleg az ingatlanban ÉA és öcsém él. Egyik testvérem(G) Franciaországban van már kb. 20 éve, másik testvérem(CS) és én albérletben vagyunk.

Arra jutottunk hárman a testvéreimmel hogy el szeretnénk adni ezt a házat.

1. Haszonélvezeti jog törlése a tulajdonlapról
Mivel ÉA ellenzi az eladást vagy csak úgy egyezik bele ha veszünk neki másik lakást.
Ott tesz keresztbe ahol tud és nem akar segíteni. Így nem járul hozzá hogy töröltessük amit kell.

Bíróságon kérhetem a haszonélvezeti jog törlését. Ez mennyibe kerül?(ügyvédi költség + egyéb)
Mennyi ideig tart? A per bírósági döntés után ÉA viseli a perköltséget?
Van egyéb lehetőség ami nem tart addig de nem is kell hozzá ÉA segítsége?

Ha ez megvan akkor már eladható az ingatlan ugye?(Így is eladható lenne tudom csak magyarázzam meg a vevőnek hogy mi van, így egyszerűbb)

2. Eladás

  • Ha mindhárom tulajdonos beleegyezik akkor egyszerű a helyzet.
  • Ha akár egyikünk vagy ketten nem egyeznek bele az eladásba akkor milyen lehetőségek vannak? A közös tulajdon megszüntetésének kérése a bíróságtól?

Mi ennek a pontos menete és milyen (ügyvédi + egyéb) költségei vannak?
Mennyi ideig tart amíg pl. árverésre jut ez az egész?
Van valamilyen joghézag vagy lehetőség amellyel az eladást nem akaró tulajdonostárs húzza az időt?
Ezt milyen mértékben tudja megtenni?

ÉA és öcsém lakcímeként erre a házra vannak bejelentve.
Ha eladjuk a házat akkor kell neki(k) lakhatást biztosítanom?
Mivel ÉA biztos hogy nem hagyja el az ingatlant, milyen eszközök vannak arra hogy még az eladás előtt elérjem hogy ne lehessen benn a házban?
Az eladás után ki és hogyan kötelezheti az elhagyásra? Lakcíme oda van bejelentve és ott is él.
Jogilag miben más ha van hova mennie és ha nincs?

Egy tulajdonostárs adhat-e bármilyen jogot ÉA - nak a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül?(szívességi lakáshasználat stb.)

Ezzel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Akár itt vagy várom ügyvédek jelentkezését is árajánlattal.

Minden segítséget köszönök!


laikus hozzászóló