Vételi jog


kfgabri # 2010.11.26. 15:49

Az igazság az, hogy a földhivatal be fogja a jegyezni a vételi jogon alapuló tulajdonszerzést, téged pedig az új tulajdonos kilakoltat és legfeljebb elpereskedtek, hogy kinek van igaza.

A te helyedben fizetném a kölcsönt én nem kombinálnék.

Még annyit, hogy jobb, ha nekem hiszel, mert kb. 1000 ilyen ügy van mögöttem, ebből 2-3 lett per és akkor sem állt meg az elővásárlás.

kuksi70 # 2010.11.26. 15:41

dr. Tóth László miskolci ügyvéd a következőket írta megkeresésemre:

"A vételi jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog e szerint megelőzi a szerződéses jogviszonnyal létrejött jogosultságot."

Akkor most mi az igazság?

kfgabri # 2010.11.26. 15:03

Jelen esetben a vételi jog a kölcsön fedezete. Nem fizetsz, hiteleződ felmondja, x idő után értesít a vételi jog gyakorlásáról, benyújtja a földhivatalba, bejegyzik és ennyi.

kfgabri # 2010.11.26. 15:01

Nincs elővásárlási jog.

kuksi70 # 2010.11.26. 14:04

Opciós szerződés! Ez arról szól, hogy amennyiben a kölcsönszerződésben szereplő összeget nem fizetem vissza határidőre a tulajdonhányadom a kölcsönadó tulajdonjog lesz!Ez nem adásvételi szerződés, hanem opciós szerződés, és ezt csak akkor érvényesítheti a kölcsönadó személy, ha lejár a kölcsönszerződésben szereplő határidő és addig nem fizetem ki a kölcsönadott összeget!

Ezzel kapcsolatban találtam az Interneten egy tanulmányt a Horváth S. Attila Ügyvédi Irodától:

1.3 Jogszabályon alapuló elővásárlási jog
Az opciós jog gyakorlásának korlátja lehet még a jogszabályon alapuló elővásárlási jog. A Ptk. 375 § (4) szerint a vételi jogra a visszavásárlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a visszavásárlásra pedig a 374§ (5) alapján az elővásárlására vonatkozó szabályokat. A Ptk. 373 § (6) pedig kimondja, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapulót.
1.4 Szerződésen alapuló elővásárlási jog
Ha szerződésen alapuló elővásárlási jog kerül összeütközésbe a szintén szerződésen alapuló opciós joggal, akkor sajátosan alakul a felek között a jogviszony. Mind az elővásárlási jog, mind a vételi jog magával a szerződés megkötésével létrejön. Az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni őket, ez esetben a bejegyzésnek csak deklaratív hatálya lesz. A bejegyzés elmulasztásának viszont lesznek jogkövetkezményei, hiszen az Inytv. 5 § (4) alapján az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben. Tehát ha a vételi jogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, és valaki az elővásárlási jogával élve az ingatlanon tulajdont szerzett, és a tulajdonjogát bejegyezték, vele szemben nem lehet a létező vételi jogra hivatkozni, és nem fogja a tulajdonszerzést érvénytelenné tenni.
De mi a helyzet akkor, ha mind az elővásárlási, mind a vételi jogot bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba? Melyiküknek lesz elsőbbsége a másikhoz viszonyítva? A Pk.9 alapján, ha valaki elővásárlásra jogosult, akkor az eladó köteles vele a harmadik személytől érkező vételi ajánlatot közölni. Az elővásárlásra jogosult az ajánlat tartalmának megfelelően megvásárolhatja az adott dolgot. Az elővásárlási jog csak akkor érvényesíthető, ha az eladó adásvétel útján kívánni átruházni a dolog tulajdonjogát.(ajándékozás vagy öröklés esetében például nem lehet elővásárlási jogról beszélni) A Ptk viszont az adásvétel különös nemei között sorolja fel a vételi jogot is, hiszen az opciós jog gyakorlása során is adásvétel jogcímén történik a tulajdon átruházás. Ezen logika mentén, a vételi jogot alapító szerződés tartalma (amiben a vételár és a konkrét dolog is meg van határozva) vételi ajánlatnak minősül. Ezt a vételi ajánlatot- ha a vételi jog jogosultja meg kívánja vásárolni az adott dolgot- az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell, aki jogosult lesz ezen feltételek mellet megvásárolni a dolgot. Tehát az elővásárlási jog jogosultja fog elsőbbséget élvezni a vételi jog jogosultjával szemben.

Így végképp nem tudom, hogy van-e elővásárlási jog vagy sem!

kfgabri # 2010.11.26. 13:52

kuksi, egész pontosan mit értesz "vételi szerződésen'?

kfgabri # 2010.11.26. 13:52

kuksi, egész pontosan mit értesz "vételi szerződésen'?

kuksi70 # 2010.11.26. 13:17

Adásvételi szerződés nem lett kötve, hanem csak vételi szerződés!

Tehát ha nem fizetem ki a kölcsönszerződében szereplő összeget határidőre, akkor a tulajdonhányadom átkerül a kölcsönadó személy nevére?
De mit tud vele csinálni, ha a másik 50% a feleségem nevén van?

kfgabri # 2010.11.26. 13:12

A vételi jog és az elővásárlási jog nem egy ízű tészta. A vételi jog alapján a jogosult 5éven át egy fix vételárért egyoldalú nyilatkozattal megveheti a cuccot meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, ilyenkor elővásárlási jog nem játszik.

Az, meg ha adásvételibe burkoltátok a kölcsönt, különösen izgalmas... Jól értettem?

Jelölt koromban a nehézsúlyú uzsorások csinálták így.

kuksi70 # 2010.11.26. 12:42

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi probléma miatt kérném a segítségeteket:

Egy lakóingatlanom 50%-a a tulajdonomban van, a másik 50%-a a feleségem tulajdona. Mivel a vállalkozásom jelenleg elég rosszul megy, ezért kölcsönkértem az egyik ismerősömtől, aki csak úgy vállalta a kölcsön átadását, hogy külön vételi szerződést kötöttünk a tulajdonhányadomra, illetve a vételi jog bejegyzésre került az ingatlan nyilvántartásba!
A kérdésem a következő: amennyiben nem tudom visszafizetni határidőre a kölcsönkért összeget és az ismerősöm él a vételi jogával, akkor a feleségemnek van-e elővásárlási joga, ha igen, ez a gyakorlatban hogyan történik?

Segítségeteket előre is köszönöm!