Kacsa1111
2011.02.22. 09:34
nem = ne
Kacsa11
Vételi jog
Kacsa1111
#
2011.02.22. 09:34
Kedves Dr.Attika és kbs,
http://www.itelotabla.hu/…K_2009_1.pdf
szerintem olvasgassatok a témában előbb srácok...:)
29. oldal lap alját ajánlom különösen figyelmetekbe.
ha ez még nem lenne elég meggyőző a számotokra, akkor a témában történő további elmélyülést bírom ajánlani: olvassatok BH-kat, EBH-kat, BDT-ket, stb...
Kedves kbs,
értem én, hogy utálod őket, de azért ez a szakmaiságodat nem árnyékolja be...
tőled azért többet vártam.
Kacsa11
Dr.Attika
#
2011.02.22. 09:13
Kedves Kacsa!
Nem bizony. Van is erről LB kollégiumi vélemény.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.02.22. 08:41
„ha neked van igazad, akkor nagyon sok érvénytelen biztosítéki vételi jogra vonatokzó megállapodás jött létre az elmúlt 10 évben.”
Az is igaz. Ez egyik tünete a "nemzetközi irodák" jogrontó hatásának.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.02.22. 08:40
De igen, csak a konkrét összegszerű megállapodás az érvényes.
Kacsa1111
#
2011.02.22. 07:58
Kedves Dr.Attika,
„Ez nem igaz. A vételárat az opciós szerződésben kell meghatározni.”
itt most nem értem, hogy mi ellen keltél ki...én nem mondtam azt, hogy nem az opciós szerződésben kell meghatározni...én azt mondtam, hogy nemcsak az összegszerű megjelölés lehetséges.
ha jól értem, akkor szerinted a Ptk. 375. szakaszában foglalt, a vételár megjelölésére vonatkozó követelményének nem felel meg az, ha a vételár összegszerű megjelölése helyett azt kötöm ki, hogy a vételi jog gyakorlásakor szakértő fogja megjelölni a vételárat (az értékbecslés mechanizmusát nyilván megfelelő részletességgel szabályozva)...jól értem?
ha neked van igazad, akkor nagyon sok érvénytelen biztosítéki vételi jogra vonatokzó megállapodás jött létre az elmúlt 10 évben.:)
Kacsa11
Dr.Attika
#
2011.02.21. 22:44
Kedves Kacsa!
Ez nem igaz. A vételárat az opciós szerződésben kell meghatározni.
Ptk.375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni.
Kacsa1111
#
2011.02.21. 21:21
Kedves guba,
a vételár előre meghatározottságának hiányára kár apellálni...már az is elég, ha csak annyit írnak, hogy majd a vételi jog gyakorlásakor megbíznak egy szakértőt, aki megállapítja a vételárat.
a körülmények lényeges megváltozására sem nagyon érdemes hivatkozni, mivel azt, hogy ez röpke 7 hónap alatt történt, nagyon nehéz lesz elhitetni.
Kedves zoli10,
mire alapítod azon véleményedet, hogy a vételi jog gyakorlására kijelölt jogi személy nem élhet a szerződés 7. pontjában lévő jogosultsággal?
mert eddig csak annyi volt az érved etekintetben, hogy "szerintem"...
az uzsorás és a jóerkölcsbe ütközés nem tűnik nagyon erős lábon állónak...feltűnő értékaránytalansággal lett volna érdemes próbálkozni talán a leginkább, de annak a határideje már letelt.
fogd be az orrod, mert szarban vagy.
Kacsa11
zoli 10
#
2011.02.21. 19:56
Lenne egy kérdésem Tőled is.
Az opciós szerződésben szereplő jogosult (Hitelező)
amennyiben él a vevőkijelölés jogával, ahol a vevőkijelölést tartalmazó szerződésbe beleírja konkrétan az opciós szerződésben meghatározott vételárat (2.pont 46.200.000Ft)volt.
Az új vevő élhet-e az eredeti opciós megállapodásba foglalt joggal, nevezetesen "7.pont eladó költségére a vevő által kijejelölt értékbecslő felbecsüli az ingatlant, és ezt fogadják el véteárként" ez már csak 28.700.000Ft
Szerintem az új vevő, ha csak vevő kijelölése volt, és nem volt engedményezése a hitelszerződésnek, akkor nem jogosult a 7.pont alapján új vételárat kvázi saját értékbeclőjével"meghatározni".
Üdv: Hori
guba
#
2011.02.20. 19:21
Arra, amit írtam: 7.pontban foglalt feltétel ellenkezik azzal a jogszabályi kikötéssel, hogy a vételárnak előre meghatározottnak kell lenni. Ebben az esetben ugyanis nincsen mód arra, hogy azt a felek bármelyike később újra vitássá tegye. Te a vevővel állsz vitában, aki a jogutódja a vételi jog korábbi jogosultjának.
zoli 10
#
2011.02.20. 18:39
Szerinted mire lehet hivatkozni azzal kapcsolatba, hogy csak a 2. pontban kikötött vételáron vásárolhatta volna meg?
Szerinted csak a vételre jogosult, vagy át száll a 7. pontban kikötött vételár vitatásának joga?
Hori
guba
#
2011.02.20. 18:20
„A vételár meg lett határozva konkrétan a 2. pontban. a 7. pont azonban hagyott egy kiskaput szinte kizárólag a hitelezőnek a 3 nap miatt”
Igazad van, rosszul fogalmaztam, nem a vételi jog kikötését lehet támadni, hanem csak a 7. pontban megfogalmazott "kiskaput", mert ezzel puhítja fel a vételár előre meghatározottságát.
„A kijelölt vevő csupán a 2. pontban kikötött vételáron vásárolhat és nem száll rá át minden jog az opciós szerződésből”
A személyhez kötöttséggel kapcsolatban osztom Obudafan véleményét.
zoli 10
#
2011.02.20. 17:22
A vételár meg lett határozva konkrétan a 2. pontban. a 7. pont azonban hagyott egy kiskaput szinte kizárólag a hitelezőnek a 3 nap miatt
A 7. pont úgy szól "amennyiben a felek vitatják a vételárat az opciós jognyilatkozat megtételekor úgy határozzák meg a vételárat, hogy eladó költségére a vevő által kijelölt értékbecslő általi becsült árat fogadják el piaci árként és ez lesz a vételár"
Naná, hogy a vevő értékbecslője alacsony árat állapított meg (50%).
Én azt gondolom, hogy a kijelölt vevő nem lehet jogosult az eredeti szerződésben kikötött 7. pont alkalmazására, mert az opciós jog személyhez kötött. A kijelölt vevő csupán a 2. pontban kikötött vételáron vásárolhat és nem száll rá át minden jog az opciós szerződésből
Üdv hori
guba
#
2011.02.20. 16:00
Szerintem olyan alapon érdemes támadni a vételi jog kikötését, hogy a vételár nem került megjelölésre. Az opciónak éppen az a lényege, hogy előre kell megállapodni a vételárban, amelyet a vételi jog érvényesítésekor már nem lehet vitatni.
Ha ez elesne, akkor másod sorban vitasd hogy a szakértői vélemény valós értéken tüntette fel az ingatlant.
Illetve hivatkozhatsz még a körülmények lényeges megváltozására, amely alapján a kötelezettség teljesítése már nem várható el tőled. 375.§(3)
zoli 10
#
2011.02.20. 14:23
Ja és kértem egy igazságügyi szakértőt annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy 7 hónap alatt csökkenhetett e az opciós vételár (ami a megállapított piaci ár 70%-a volt) 46.200.000Ft
28.700.000Ft-ra amit a vevő által kijelölt értékbecslő állapított meg
Üdv
zoli 10
#
2011.02.20. 14:20
Igen én is csak részleges érvénytelenséget kértem az opciós szerződés 7. pontját kértem, hogy mondja ki a bíróság semmisnek és kötelezze alperest az elszámolásra
Üdv
ObudaFan
#
2011.02.20. 14:13
Még ha a Ptk. 200. § (2) megállna esetleg, akkor is az érvényessé nyilvánítás lenne a jogkövetkezmény. Ott meg megint csak azt kell nézni, hogy a megállapított érték hogyan viszonyul a valós értékhez.
zoli 10
#
2011.02.20. 14:08
Ön szerint támadható-e a szerződés Ptk 200§(2) és2002§ (1) alapján mint jó erkölcsbe ütköző és uzsorás, vagy inkább 236§(2) feltünő értékaránytalanság miatt. csak az a probléma, hogy támadhatóságnak 1 éves határideje letelt.
Melyiknél milyen bizonyításnak lenne létjogosultsága
Üdv
ObudaFan
#
2011.02.20. 13:26
Szerintem meg a kijelölt vevő jogutódja az eredeti vételi jogosultnak, így a vételi jogot alapító szerződésben szereplő jogait gyakorolhatja.
zoli 10
#
2011.02.20. 13:18
Opciós vételi jogot engedtem egy pénzintézetnek mint kötelezett nem az én hitelemre2007.01.19.-én. Sajnos 7 hónap múlva adós nem tudott fizetni. A bank felmondte a hitelszerződést és kijelölt maga helyett vevőt 2007.10.16.án.Az opciós szerződésben meghatároztunk egy konkrét vételárat, azonban a szerződés 7. pontja tartalmazott egy olyan kitétel ami így szól " A felek megállapodnak abban, hogy bármely időpontban de legkésőbb a jelen megállapodás szerinti vételi jog gyakorlásától számított3 napon belül bármelyik fél vitatja a vételárat akkor az ingatlan vételárát akként határozzák meg , hogy a vevő a kötelezett költségére a Vevő által megjelölt értékbecslőtől kér értékbecslést az ingatlan likvidációs értékéről és ez minősül vételárnak"
A kijelölt vevé élt a vételi joggal, természetesen vitatta a vételárat és a konrét összegben kikötött vételár 60%-n (ami a fennálló tartozás volt)bejegyeztette a tulajdonjogát.
Úgy gondolom, hogya Ptk 373§ (4) bek) alapján ugyan a jogosult, amennyiben jogi személyiséggel redelkező társaság kijelölhet maga helyett 3. személyt vevőként. Az új vevő azonban nincs felruházva azokkal a jogokkal, amelyet az eredeti opciós szerződés jogosultja. Ez álláspontom szerint azt jelenti, hogy a 7.pontban foglaltakkal az új vevő nem élhet, mivel Ő csak az opciós megállapodásból eredő vételi jog gyakorlására jelölte ki az eredeti vevő.
Így a konkrét vételár köti az új vevőt nem pedig egy "mondva csinált értékbecslés"
Aki ismer hasonló jogesetet, és talán volt már benne bírósági döntés írjon. De bárkinek a véleményére kíváncsi vagyok.
Eddig uzsorás és jó erkölcsbe ütközőként támadtam a bíróságon, de úgy gondolom, hogy ha ez menne akkor egyszerűbb a bizonyítás
Üdv
monalisa1
#
2011.02.13. 10:21
Egy banki hitelképességi vizsgálat simán 150-200 ezer forintnyi összegre rúg, és az esetleges elutasítás esetén nem jár vissza egy fillér se.
monalisa1
#
2011.02.13. 10:19
Vélelmezem devizahitelről van szó, és ha igen, akkor a 3 M Ft az csak a tőketartozás összege forintban számítva, azonban hozzá kell még venni a hitel felvétele óta bekövetkezett árfolyamkülönbözetet is - főleg ezen utóbbi miatt ugrott meg mindenki havi törlesztője.
Te tudod hogy az ingatlan mennyit is ér., ha a 3 M Ft (+ árfolyamkülönbözet) terhétől szeretnél megszabadulni és emiatt hajlandó lennél a tulajdonodtól megválni, lehet, vagyis dönthetsz akár ekként is, AZONBAN kérdés, hogy az ismerős házaspár - akik az ingatlant bérlik tőled és/vagy szívességből használhatják -, vajon a bank vizsgálata alapján hitelképesek-e?!
Menjetek be közösen a bankba és tájékoztatnak a lehetőségekről.
Külön: ha esetleg nem hitelképesek akkor az ingatlant olyasvalakinek kell megpróbálni eladni aki majd igen, és ebben az esetben a kisgyerekes család majd az ő bérlője és/vagy szívességi használója lesz.
Másképp nem tudsz megszabadulni a bankadósságtól.
monaLuis
laikus hozzászóló
Ketrin
#
2011.02.12. 18:03
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni, mi szerint van a nevemen egy ház, én fizetem a banki kölcsön tartozását ami 30ezer ft,de nem én élek ott, hanem ismerős és családja. 3millió ft hiányzik a bank felé ahhoz, hogy ki legyen egyenlítve a kölcsön, na most szeretném ha a nevemről lekerülne a ház, és az ismerősé lenne akik benne élnek, ott van 2 kiskorú gyerek, és ő miattuk szeretném. Ilyenkor mi a teendő, hogy le kerüljön a nevemről és ne nekem kelljen tovább fizetni a kölcsönt?
Köszönettel:
Ketrin
zoli 10
#
2011.02.10. 10:15
Kedves kgfgabri!
Nekem teljesen hasonló az opciós megállapodásom a Korona Kredit Zrt- nél vettem fel a hitelt.
Megtámadtam uzsora illetve jó erkölcsbe ütközés miatt, semmisségre hivatkozva, mert a 7.pont. Most 2011.02.16.-án lesz a 2. tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. Kértem, hogy a Bíróság mondja ki az opciós szerződés 7. pontja semmis, és kötelezze a Pénzintézetet az elszámolásra.
Az opciós szerződés 2. pontja alapján megállapodtunk egy konkrét vételárban, mivel ezt az opciós jog gyakorlása című egyoldalú nyilatkozatban "vitatta"
egy a Pénzintézet által kijelölt szakértővel "felbecsültette" ami az elfogadott konkrét vételárnak kb. 50%-a.
És egyben végrehajtásban kötelezett a bíróság a kiköltözésre.
Bármilyen ötlet van szívesen várom mert nincs pénzem ügyvédre és egyedül képviselem magam
Üdv. zoli
MajorDomus
#
2010.11.28. 12:27
¨a pert nem az nyeri meg akinek igaza van,
hanem aki a pert megnyeri, annak van igaza¨
ez ,különbség
