Kovács_Béla_Sándor
2017.01.22. 09:56
Lehet.
Társasházak jogásza!
onedin csanád
#
2017.01.22. 10:27
Nem kell ehhez a megbízónak ( ismerős ) ismernie a pontos tényeket ? Mi van ha rossz információt ad az ügyvédnek ?
MajorDomus
#
2017.01.22. 10:36
Az már legyen a megbízója gondja.
juhy93
#
2017.01.23. 18:01
Tisztelt Fórumozók,
Barátommal közösen kivettünk egy albérletet, a főbérlő korrekt, bejelentett minket, adózik, közjegyző előtt is megtörtént minden szükséges papírozás. Másfél hónapja lakunk a lakásban, és főbérlőink most kaptak levelet arról, hogy a lakószövetkezet ARRÓL ÉRTESÜLT, hogy albérlők laknak a lakásában, és ő ezt nem jelezte a lakásszövetkezet felé.
Ez még érthető is lenne, elvileg az alapszabályzat kimondja, de az alapszabályzathoz nem tudunk hozzáférni, ami ki van függesztve a lépcsőházba, az pedig 2005-ös. Valószínű az új az irányadó, de annak nem publikusnak kellene lennie?
Itt jön egy másik kérdés: jogszerűen kérnek ilyet számon egy lakón? A saját tulajdonával nem azt csinál az ember amit akar?
Továbbá kötelezik arra, hogy adjuk meg a nevünket, születési dátumot, anyja nevét, személyi igazolványszámot, állandó lakcímet, konkrétan minden adatot (jó, hogy nem a bankszámlakivonatunkat...). Ez adatvédelem szempontjából mennyire jogszerű? Egy társasházi szabály nem írhat felül jogszabályokat nem? (ennyi erővel én is szeretném írásban látni az összes lakó ugyanezen adatát.)
És ennek tükrében még kitalálták, és MEGSZAVAZTÁK azt is, hogy mivel elmulasztották a bejelentést, ezért automatán "büntetésként" nagyobb közös költséget rónak ki a lakásra, mert nem mindegy, hogy a főbérlő, vagy az albérlő lakik benne. Mert akkor biztos több áramot fogyaszt a lift, és több szemetet termel két ember, mint egy család.
Jogszerű egy emelés ilyen esetben, vagy a közös költség nem azért közös, mert ugyanakkora mértékben vesszük ki a részünket a társasház fenntartásából?
Normális, csendes fiatalok vagyunk, szinte csak este jövünk haza melóból/suliból, nem zajongunk, a légynek sem ártottunk. Nem értem ezt a fajta rosszindulatot, hogy tájékoztatás nélkül csak úgy bedobnak egy ilyen levelet.
Válaszukat előre is köszönöm!
MajorDomus
#
2017.01.23. 22:10
22. §24 (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
- külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
- lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
- a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
- a külön tulajdonában lakó személyek számát,
- haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz - tájékoztatni.
Na most társasház vagy lakásszövetkezet?
Szerintem nem sok külónbség van a,2 formára vonatkozò törvények között.
Az szmsz előirhat magasabb közös költséget a haszonszerzés céljára használt lakásra,a saját tulajdonos által lakottal szemben.
Ez sok helyen előfordul.
A jogokat nem lehet visszaélésszerüen gyakorolni.
juhy93
#
2017.01.23. 23:44
Kedves MajorDomus,
Nagyon köszönöm a választ, sokkal beljebb vagyunk. Igazából sajnos itt a kvázi gonoszkodás megy - sok az idős lakó, ez a második kiadott lakás az egész lépcsőházban, és mi vagyunk a jöttmentek, akiket nem látnak szívesen. Az egész lakás most lett felújítva, új bútorokat hoztunk fel folyamatosan, és már akkor is ment a kukucskálón leskelődés. Most szeretnének valamilyen fogást találni, illetve megtudni, kik is vagyunk - csak szerintem ennek lenne korrektebb módja (majd a lakógyűlés...), de ezek után nem épp jó szájízzel indul neki az ember.
drbjozsef
#
2017.01.24. 07:51
Süss két tálca sütit, csöngess körbe, mutatkozz be, jópofizz az öregekkel, dicsérd meg az otthonkáját. Hátha ez többet ér.
MajorDomus
#
2017.01.24. 21:05
még kitalálták, és MEGSZAVAZTÁK azt is, hogy mivel elmulasztották a bejelentést, ezért automatán "büntetésként" nagyobb közös költséget rónak ki a lakásra
Kik szavazták meg ?
A süti jó ötlet !
onedin csanád
#
2017.01.25. 10:45
Kedves Jogászok !
A társasházunkban az építés idején, 43 évvel ezelőtt elkövetett konstrukciós hiba miatt megsüllyedtek az egyik földszinti lakás falai ( a lakás alapja nem lett jól tömörítve, sávalapok nem lettek jól rögzítve, stb. ). Az egész lakás-alapot meg kell erősíteni, hogy ne süllyedjen tovább. A Társasház vállalja az alap és a válaszfalak helyreállítását, mert ezek az AO szerint közös tulajdont képeznek. De mi a helyzet a lakás helyreállitásával ( gépészet, csempe, parketta, stb ) ? Szerintetek ezt kinek, vagy milyen arányban kell fizetnie ?
Köszönöm a válaszokat !
MajorDomus
#
2017.01.25. 21:35
Szerinted?
A kivitelezőt perelheted ha még létezik csak 10 év után ?!
A lakáson belül magántulajdon!
onedin csanád
#
2017.01.26. 07:35
MD, köszönöm, szerintem is így van.
onedin csanád
#
2017.01.26. 11:02
a kivitelező cég már régen megszünt, úgyhogy nincs kit perelni...van felelős műszaki vezető, az ő műszaki leírásában szerepel, hogy a károk a 43 évvel ezelőtti építési hibákra vezethetők vissza...de ő abban nem foglal állást, hogy a külön tulajdonban keletkezett károkat kinek kell fizetnie...a bizonytalanságot az okozza, hogy ha közös tulajdonban lévő szerkezeti elem ( födém, alap, sávalap ) konstrukciós hibája okoz kárt külön tulajdonban, akkor azt kinek a kötelessége helyreállítani ( az alapon kivül, mert azt természetesen a társasháznak kell !!) ? a társasháznak ? a tulajdonosnak ? vagy megegyezés kérdése ?
MajorDomus
#
2017.01.26. 21:06
Szerintem a legegyszerübb ha a tulaj kér egy szakvéleményt,megcsináltatja a munkát,és a társasház bizositójával kifizetteti!
Előtte lehet futni köröket,hogy felszólitani a társasházat a helyreálltásra ,mivel a közös tulajdon hibája miatt keletkezett kár a magántulajdonban! Ezt nem ismeti el,per,bizonyitás,2 év!
Egyszerübb felszólitani,majd az elutaditás után megcsinálni ls kérni a pénzt!vagy lesz vagy nem,de a problémád megoldódik,ha a biróség neked ad igazat,akkor valamelyik biztositó fizetni fog!
onedin csanád
#
2017.01.26. 22:07
a társasház biztosítója nem fizet azért mert évtizedekkel ezelőtt hibásan csinálták meg a lakás alapját...a tulajdonos biztosítója rejtett hibáért csak a megvásárlástól számitott 2 évig fizet, a lakást 5 éve vették meg..
onedin csanád
#
2017.01.27. 11:48
háát, az építészt aki a terveket csinálta, őt ismerjük, 70 év körüli, Németországban él, de, hogy ki volt a felelős műszaki vezető ??? Hol tárolják a házak építési dokumentációját, talán az Országos Levéltárban ? És ezekhez a dolgokhoz már egy ügyvéd kell...Úgy látom ennél többet itt senki nem tud segíteni, hát köszönöm szépen az eddigieket is !!!!
onedin csanád
#
2017.01.27. 12:48
Országos Tervtárban ?
MajorDomus
#
2017.01.27. 23:43
Ügyvéd !
MajorDomus
#
2017.01.28. 18:38
Sajnos!
Az még járható út ,hogy a társasházzal szemben nyujtasz be igényt!
onedin csanád
#
2017.01.28. 19:54
Nagyon köszönöm a segítséget mindenkinek aki hozzászólt. A helyzet az, hogy én nem a károsult, hanem a közös képviselő vagyok, aki szintén ebben a házban lakik ( 12 lakásos ) . A tulajdonos a lakóktól teljes kártérítést kérne, a lakók viszont azt mondják, hogy ők sem tehetnek róla, hogy az építkezéskor ennyi hiba történt, nem ők okozták a kárt... Persze fizet a ház valamennyit, de a mértéke a kérdés...meg, hogy ez rejtett hiba-e vagy közös tulajdon által okozott kár...ügyvéd lesz a vége, és neki sem lesz könnyű...
MajorDomus
#
2017.01.29. 19:57
És ami fontosabb,a határidők elmultak.
hellsing
#
2017.01.31. 12:30
Üdvözlet, segítséget szeretnék kérni egy rokonom ügyében.
Adott egy bp-i társasház, L-alakú sorház jellegű, 18 lakással, amelyből 8-8 lakás a két szárnyban van, 2 a sarkon, a csatlakozási helyüknél.
Eredetileg honvédségi szolgálati lakások voltak. Amikor a lakásokat a honvédség (a kerületi önkormányzat közreműködésével) a lakóknak értékesítette, a sarokban lévő lakás régi-új tulajdonosa a házon belüli, lakása előtti kb. 30m2-es, zárt előtérre és az oda felvezető tágas lépcsőházra kizárólagos használati jogot kapott. A területet lezárta a többi lakó elől.
A lakók régebben közösen fizették távhő-szolgáltatás díját, de kb. 4 éve átálltak az egyéni mérőkre. Ezt a saroklakás tulajdonosa is megtette, de csak a lakáson belüli radiátorokra, az előtérre nem. Most a lakó a saját lakásában minimálisra veszi a fűtést, az előtérben maximálisra, nyitva tartja a bejárati ajtót és az előtérből fűti a lakását. A házba érkező és a lakásokban mért hőmennyiség különbségét a lakók egyenlő arányban fizetik, így a fűtésszámlájának 1/18-ad részét fizeti ő, és minden más lakótárs 1/18 - 1/18 arányban finanszírozza az ő melegét is.
A lakó megtagadta, hogy mérőt szereljenek fel az előtéri radiátorokra, és nem enged be senkit az egykor közös területre. A többi lakó pedig lázad, mert nem akarják kifizetni a rájuk jogosan, de igazságtalanul kimért fűtési díjat.
Minden lakásba a pincéből vezet fel a távhővezeték külön csöveken, de mivel a helyzettel visszaélő lakó lakásába vezető cső ugyanaz, amelyik az előtérbe is vezet, így gondolom nem lehet azt a komplett ágat elzárni a pincében.
A minap feljelentették őt a lakók, mert a lezárt területen át vezet az út a tetemes méretű, nem használt, faszerkezetű tetőtérbe, így a tűzoltók biztosan nem fogják jó néven venni a lezárást.
Érdekelne, hogy van-e valamilyen jogi útja annak, hogy kötelezzék a lakót a saját használatú térben elhelyezett fűtőtestek egyedi mérésére és így a teljes fűtési díja kifizetésére. Gondoltam pl. arra, hogy a lakóközösség többsége hozhatna egy határozatot, hogy minden, nem lakáscélú helyiség radiátorára mérőt kell felhelyezni, de nem tudom, hogy a kizárólagos használat nem zárja-e ki, hogy a lakók ilyen úton szerezzenek érvényt akaratuknak, illetve van-e bármilyen következménye, ha a lakó ellenszegül.
Minden segítséget előre is köszönök.
hellsing
#
2017.01.31. 13:55
Úgy tudom, hogy kizárólagos használati jogot kapott rá, de nem a tulajdona a terület, hiába kezeli úgy.
Ha ellenszegül a többségi akaratnak, csak a per maradt, vagy van erre más út is, mondjuk az önkormányzatnál, vagy valamilyen békéltető testület?
ragyasdezso
#
2017.01.31. 14:07
hellsing
A közgyűlés állapítson meg egy olyan díjat közös költségként, ami a fűtést is fedezi. (a kizárólagos használat nem jelenti azt, hogy nem kell fizetni érte!)
hellsing
#
2017.01.31. 14:18
ragyasdezso
Ööö... ezt nem nagyon értem. Ha mindenkinek megemelik úgy a közös költségét, hogy az fedezze a fűtést, akkor mindenki pont ugyanúgy fizeti az előterében pálmaházat üzemeltető lakó fűtését, mint eddig, nem?
Megállapíthatnak a közös tulajdonban, de kizárólagos használatban lévő területre külön közös költséget?
Taraxacum
#
2017.01.31. 17:31
Szüleim 4 lakásos társasházban laknak, ahol a tulajdon 4 családé részletesen megosztva (garázs köti össze a házakat). A saját házukra (1 család 1 háza) az Otthon Melege Programban pályáztak megújuló energetikai bővítésre, de nem vették észre a jogosultak köre szűkítést: egylakásos családi házak részére. Úgy gondoljuk nem ezt a formátumot, hanem a 20-40 lakásos társasházak fejlesztését akarták kizárni, de a ház papírjai mégiscsak társasházat jelölnek meg. Hiánypótlásban jegyzői aláírással lehetne még javítani a helyzeten, de kérdezem Önöktől miképpen? Hiszen ez a fejlesztés csak egy család, egy házrészét, egy tetőt, egy villanyórát, egy család önrészét érinti és egy családnak termelné a zöld energiát is. (Ezek a házak lakászövetkezeti formában épültek és társasházzá lettek nyilvánítva az 1990-es évek elején.)
