Társasházak jogásza!


Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.07. 11:03

Birtokvédelem.

1ügyfél # 2019.01.07. 11:14

Köszönöm.
Ezt hol, milyen formában kell kezdeményezni?
Van rá valamiféle formanyomtatvány?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.07. 15:09

Jegyző; nincs.

1ügyfél # 2019.01.07. 15:22

Köszönöm mindkettőtök segítségét!

csigaqq # 2019.01.07. 15:25

Kedves segítők,

tavaly belekeveredtem egy közgyűlés összehívásába, aminek érvényességét később egy másik lakó bíróságon megtámadta, sikerrel.
(első összehívás kérésünkre nem reagált a közös képviselő 30 nap alatt, sajnos ezután nem vártunk a számvizsgáló bizottságra 15 napot, hanem mi hívtuk össze a közgyűlést - emiatt a szabálytalanság miatt érvénytelenítette azt a bíróság).

A ház a legutolsó közgyűlésen hozott egy olyan határozatot, hogy a vesztes per anyagi költségeit (ügyvédi díj) az érvénytelen közgyűlés összehívásában résztvevők állják.
(A társasház volt az alperes.)

Szabályos ez, hozhat ilyen döntést a közgyűlés?

Köszönöm a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.07. 15:41

Magad mondtad, hogy hozott.

csigaqq # 2019.01.07. 16:13

Hozott, de a társasházi törvény szerint is megteheti?
köszi a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.07. 16:47

Abban a formában van helye szerintem, hogy aki a társasháznak kárt okoz, azt azzal meg kell téríttetni. De erről meg minek külön határozat? Benne van a Ptk.-ban.

MajorDomus # 2019.01.07. 20:26

Azért Kbs, hogy a közös képviselő jogszerűen terhelje meg a ,,puccsisták,, közös költség folyószámláját a perköltségek összegével.

az analitikai nyilvántartásba nem teheti be a Ptk-t, viszont
közgyűlési határozattal, már akár Fmh-t is indithat.

A közgyűlés jogszerűen hozhat ilyen döntést,

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.07. 21:25

Ehhh...

Csepel 125 # 2019.01.07. 22:44

Olyan jó témákat olvasni itt mindig! :)

drbjozsef # 2019.01.08. 06:19

MD,

A közös költség a társasház közös költségeire költendők.

Aki másnak kárt okoz, az a Ptk. szerint kártérítésre kötelezhető.

Semmi szükség ehhez közgyűlési határozatra, a közös költségnek ehhez semmi köze nincsen, a közös képviselő bocsáttathat ki FMH-t, vagy fordulhat bírósághoz külön felhatalmazás nélkül is.

ragyasdezso # 2019.01.08. 07:28

A THt. nevesíti azokat az eseteket, amikor közgyűlési határozat kell. Ez nincs benne! KBS-nek áll a zászló!

MajorDomus # 2019.01.08. 18:21

Péter

nekem meg a hajam az égnek!

és vajon ki dönti el hogy ez károkozás,és kártéritési alap?

ha nekem (mint tulajnakj küld valaki egy fmh-t ilyen indokkal simán ellentmondok, és a bíróságon meg is nyerem a pert,ha a tht alapján kezdeményeztem a kgy összehívását.

nem egyszerübb egy határozattal levédetni magát a képviselőnek?

MajorDomus # 2019.01.08. 18:22

Ja,és senki nem mondta hogy kell a határozat.
.
.
de ajánlott!

ragyasdezso # 2019.01.08. 20:25

MD
Ebben is van igazság, hiszen bírósága válogatja...

thLako16 # 2019.01.09. 11:44

Társasházunkban a több, mint 25 éves alapító okiratban az szerepel, hogy a kémények közös tulajdonban vannak.
A házban nincsenek gyűjtőkémények.

1. SZMSZ határozattal átháríthatjuk-e a kéménybélelések költségét, finanszírozását az egyes lakások tulajdonosaira? A Tht. törvény (vagy más) melyik paragrafusa teszi ezt lehetővé?

2. Ha egy tulajdonostárs ezek után az alapító okiratra mutogatva követeli a kéménybélelésének kifizetését a közösségtől, jogosan visszautasíthatjuk-e a korábban megszavazott SZMSZ határozatra hivatkozva?

3. Ha az SZMSZ határozat nem jó megoldás, akkor milyen konkrét, jogilag megfelelő lépésekkel tudjuk elérni, hogy a kéménybéleléseket a mindenkori tulajdonosok fizessék és ne a társasház közössége ?

Előre is köszönöm a szakértő segítséget!

drbjozsef # 2019.01.09. 12:33

SZMSZ határozat? Az mi a manó?

Arra gondolsz, hogy módosítanátok az SZMSZ-t, és belevennétek, hogy a kéménybélelést a lakástualjdonos fizesse?

Szerintem lehet.

Tht 24.§(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

  1. a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,

Rendelkezzetek másképp.

thLako16 # 2019.01.09. 12:53

drbjozsef 2019.01.09. 13:33

" Arra gondolsz, hogy módosítanátok az SZMSZ-t, és belevennétek, hogy a kéménybélelést a lakástualjdonos fizesse?"

válasz:
Igen, pontosan erre gondolok, ezt értettem röviden SZMSZ-határozat alatt.

wers # 2019.01.09. 13:29

Mintha a kéménynek a társasházban kötelezőem közösnek kellene lennie a külső és a belső tartószerkezeti falakkal, tetővel együtt.

drbjozsef # 2019.01.09. 13:34

wers,

Lehet, lehet hogy nem, lusta vagyok megkeresni, de ez a kérdés szempontjából indifferens. Ha külön tulajdon, akkor a tulajdonos költsége, ha közös tulajdon, akkor az SZMSZ-ben lehet szabályozni a költségviselés feltételeit.

wers # 2019.01.09. 14:01

Igen. Persze, igy igaz. Csak azt a szabályozást el is kell fogadniuk.

MajorDomus # 2019.01.09. 18:53

Bizony!
és ehhez össze kell kaparni az 50%+ tulajdoni hányad jóváhagyását

Judy69 # 2019.01.11. 06:44

Több lépcsőházas társasházban lakom. A szigetelési munkákat szerette volna a közös képviselő megszavaztatni, de a magas költségek miatt nem lett meg a 2/3. Ezt követően összehívott egy lakógyűlést (melyről jó néhányan nem is kaptunk tájékoztatást) és megszavazták, hogy a munkálatokat több ütemben végzik el. Ez alapján a B lépcsőháznál el is készült a szigetelés a közös pénzből, de az csak ennyire volt elég. Én pl. a H lépcsőházban lakom, még csak közös falam sincs a B-vel, de az én 10 évig befizetett közös költségemből elvégezték náluk a szerintem értéknövelő beruházást, illetve a kapott támogatást is mind erre a lépcsőházra fordították. Ezzel az itt lakok lakásának értéke növekedett, illetve a fűtés megtakarítás is náluk jelentkezett. A többi lépcsőház ezt csak finanszírozta, de az előnyökből nem részesült.
Az mennyire szabályos? Főleg, hogy a támogatást gondolom még egyszer már nem lehet igénybe venni, így ez nem tudom jogszabályilag mennyire megtámadható. Most újabb befizetéseket akarnak elfogadtatni, mert a pénz elfogyott. Most a J lépcsőház szigetelését akarják megoldani. Kötelesek vagyunk mi ezt finanszírozni? Nem juthatnának kompenzáláshoz azok a lakók, akiknek a pénzét elköltötték, de a lépcsőházukon egy fillér felújítást nem végeztek?
Köszönöm előre is a válaszát.

Darázs # 2019.01.11. 12:52

Üdvözlök mindenkit!

Segítséget szeretnék kérni.

Egy társasházban lakom elsődleges lakcímmel bejelentve de nem én vagyok a tulajdonos. A tulajdonos jó barátunk aki kicsit visszahúzódó és konfliktus kerülő.
A közös költség rendezését átválaltuk de a közös képviselő semmilyen formában nem hajlandó elszámolni. Utóbbi hónapokban határozottabban (de kultúráltan) kértem az év végi beszámoló átnyújtását. Mindig arrébb tologatta az időpontokat. Még 2015ös beszámolót se láttunk.
A közös költség és közös fűtést ajtóra ragasztott papírcetlire írt adatok alapján kellene fizessünk (5*8cm van mikor régi naptár részlet). Ezt jogtalannak tartjuk illetve semmi elszámolás alapján nem szeretnénk fizetni. Ezt közöltük is (megvárjuk a beszámolót) és azóta inkább nem jön a pénzért.

Képviselni se hajlandó:
A szomszéd tömb tetejére többezer vattos reflektorokat telepítettek mivel a 3. emeleti lakásunkat tökéletesen nappali világosságúra világítják. Ez azért zavarja a személyes terünk. Képviselő reakciója: 1 emberért ő nem fog vitatkozni.
2015ben volt az utolsó közgyűlés, sok az albérlő a tömbben így a tulajdonosok szinte elérhetetlenek.

Milyen jogaim vannak ebben az esetben? Hogy vehetem rá a kötelességeinek teljesítésére? Lakó ként a lakóközösséghez tartozom szerintem, szerinte nem.
Közgyűlés nincs ahol panaszt tehetnék :(
A lakástulaj meg műtét után és amúgy is a szúnyogtól is visszahúzódik így nem eröltetném rá a megoldást ha én is tehetek valamit.

Köszönöm szépen a válaszokat, Boldog Új Esztendőt