Közös képviselő joga, kötelessége

Nem!

A közös képviselő nem választott tisztségviselő (nem úgy mint az önkormányzati képviselő) ezért tiszteletdijat nem kaphat,még akkor sem,ha csak a saját házában dolgozik,és maga is tulajdonos!

Kaphat vállalkozói dijat,munkabért,
Megbizási dijat,amit kivétel nélkül a közgyűlés állapit meg részére.

Ebből adóznia kell,s ahogy nonolet irja,bizonylat ellenében vehet át pénzt.

Valóban.

De tisztelet díj alatt gondolom
valójában
fizetést/jövedelmet értett a kérdező.

Ha mégsem, akkor most már tudja,
hogy
tiszteletdíj néven nevezve nem kaphat
fizetést/jövedelmet.

Igy van.

Azért nem mindegy, mert járulékköteles.

Nekünk is jobb volt régen a tiszteletdij.

Üdv!

Mit tudok tenni ha 3(!) lakásos társasházban közös képviseletet akarnak megbízni? A felső emeleti lakás 220m2, a miénk és a másik szomszédé 90m2. A szavazati jogban a felső lakó abszolút többségben lesz minden kérdésben, hiába szavaznánk a közgyűlésen. A szomszéd kisebb lakás tulaja ezt nem fogja fel, alá akarja írni. A felső lakó már most ki akarja sajátítani az udvart (közös használatú terület), garázst akar magának építeni ahol a gyerekek játszottak eddig. Ja és fel akar venni egy hitelt is a háznak. Elvileg 50% szavazattal megteheti ezt és a tulajdoni hányadával ki is jön! Vagy olvastam 75%-ot is, de a buta másik szomszéd mindent ráhagy! Magyarul onnantól mi nem tudunk mit tenni, kiszolgáltatokká válunk. Ha úgy dönt hogy ránktesz egy hitelt akkor fizetjük az ő garázsát onnantól.

Hova fordulhatok? Tudtok egy jó ügyvédet aki társasházakkal foglalkozik?

Adam, ez egy már létező, bejegyzett társasház?

Ha igen, akkor mi az amit "alá akar írni" a másik tulajdonos? Kell legyen Alapító Okirat. Kezd annak tanulmányozásával a dolgot.

Ha nem, akkor amíg az nincs meg, úgyse tehet semmit a felső lakó, az AO-ban pedig szabályozni kell előre az ilyen dolgokat.

Kedves József! Köszönöm a választ!

Az alapító okiratban az szerepel, hogy a Ptk. szerint kell eljárni minden ügyben valamint benne van a tulajdoni hányad is, ami nálunk a legkisebb (nekünk nincs parkolónk, valamint kisebb a közös tulajdonú kertből is a részünk) Ezt a Ptk. szerinti eljárást akarják megváltoztatni, hogy a társasházakra vonatkozó törvények lépjenek életbe. Meg akarnak bízni egy erre szakosodott képviseleti céget, ehhez kell az aláírás, de szerintük a miénk nem szükséges a tulajdoni hányad miatt. Kihagyhatnak minket már ebből a döntésből is.

6 lakásig lehet a ptk alapján működni,de nem tilos társasházként sem.

75 %-al még királyt is lehet koronázni a társasházban.

Mást nem tehetsz,mint hogy birósághoz fordulsz,vagy elköltözöl.

Adam,

„2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

Az alapító okirat módosítása
10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.”

Ezek szerint, amíg az alapító okiratotok a Ptk szerinti működést írja elő, addig a társasházi törvényre csak az AO módosításával, tehát a Te beleegyeezesddel történhet. Hiába írja alá a másik szomszéd, 100% kell a módosításhoz.

Nem tudom a Ptk szerinti működés miben különbözik a társasházi törvénytől, de ha explicite nincs tiltva a házkezelő megbízása, akkor önmagában azt a lépést tényleg megtehetik talán. De én nem értek már ehhez a részéhez.

Viszont ha a kisebbségi tulajdonosok számukra sérelmesnek tartanak egy döntést, akkor bírósághoz fordulhatnak. Jobb lehetőséged nem nagyon van.

Nem igaz!

A működési mód(ptk vagy társasház)

Nem kell módositani az Alapitó Okiratot,csak az szmsz-t!

Jav:
a működési mód megváltoztatásához!

A 2 tulaj simán dönthet a társasházi törvény szerinti működésről.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

3. A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Látod,milyen egyszerü?

Hát az akkor szopás.

Az erősebb kutya......

Kedves Fórumozók!
Mi a közös képviselő kötelezettsége? Neki kell bejelentenie a káreseteket? Volt egy csőtörésem ami leáztatta az alattam lévőt pár hónapja. Egyből azt mondta a képviselő, hogy nekem kell bejelentenem a kárt és kifizetnem amiről a mai napig nem kaptam számlát postai úton. Hétvégén mikor odautazom nem lehet elérni, mert nem dolgozik. A dokumentumokba nem enged betekintést. Nem egy településen élünk és kértem küldje el elektronikus formában. Ennek sem tett eleget. Kértem tőle a biztosítás adatait, hogy majd megpróbálom személyesen bejelenteni az egyik irodában, de elhajtottak, hogy nincs jogosultságom. Egy hete felhívott a képviselő, hogy be-e jelentettem a kárt, mert még nem kapott kártérítést és a számlát sem kérték tőle. Most jelentette be a többi kárt és gondolta felhív mi a helyzet az enyémmel? Nem kellett volna akkor mindjárt az enyémet is bejelentenie, ha már a többiekét megtette? Kérdezte mennyi volt az én károm? Mondtam, hogy nem jelentős összeg és a blokk sincs meg róla nem kell bejelenteni. Válasza: Jó akkor mondok kicsit több összeget. Tegnap próbáltak utolérni telefonon a kárszakértővel és ma is, mert ment volna az illető felmérni a kárt a lakásba. Pár napja egyéb okokból nem volt nálam a telefonom így nem értek el. Egy közösségi fórumon rám írt a képviselő, hogy azonnal hívjam fel a kárszakértőt, mert amennyiben nem akkor nem fogják kifizetni a kárt, de én fizessem ki neki, mert a javításkor már ki kellett volna fizetnem. Valótlan dolgokat állít és hazugnak nevez.

Nem. Semmi köze
a te károdhoz! Ennek ellenére próbál segiteni,te meg itt fikázod?

Nem fikázok senkit csak érdeklődöm, hogy kinek mi a joga, kötelessége?! A leázásra biztosítva van állítása szerint a lakótömb. A javítást ő rendelte meg. Számla nélkül nem fizetnék ki semmit. Gondolom ha már bejelentette a kárt akkor azt a lakótömbre jelentette be és a kártérítést is ő kapja meg nem? Hisz ő tudja igazolni számlával a javítást.

Természetesen!
Csak azt nem értem,miért a károkozónak,és nem a károsultnak kell bejelentenie a kárt?

Fogalmam sincs már, hogy kinek mi lett volna a dolga. Felhívtam a napokban egy biztosítási ügynököt akinél van a lakótömbnek biztosítása és ő azt mondta, hogy a képviselőnek kell bejelentenie a kárt és nem követelhet pénzt sem még akkor sem, ha lenne különbözet, mert fel lehet lebbezni amíg ki nem fizetik a tényleges kár értékét.

Ha a közös tulajdonban keletkezett a kár,s a ház nevére szól a számla,akkor feltétlenűl.

De akkor kinek kell, ,lebbezni,,?

A közös képviselőnek mivel nála van a számla, ő kötötte annó a biztosítást, ő rendelte el a javítást is, és ő jelentette be a kárt. A kártérítést ő fogja megkapni a lakótömb számlájára.

Kérdés, hogy közös tulajdonnak számít az, hogy lakáson belül (fürdőszobában a kád csapja felett a falban a cső szivárgott. Nem egy új építésű lakótömbről van szó) történt a csőtörés és amiatt ázott el az alattam lévő lakás? Én úgy gondolom az épület maga károsult igazából ami közös tulajdonnak vehető?

Nem !
Rosszul gondolod!
Ami a vizóra után van,az a te gondod és felelősséged,és javitási kötelezettséged!

A biztosítási ügynök pont az ellentétét mondta. Ha az én felelősségem miért ő rendelte oda a szakembert? Jófejségből biztosan nem, mert nem csípjük egymást már a lakásvásárlásom óta. Ha nekem kellett volna kifizetnem a javítást miért neki adta a szerelő a számlát amit a lakótömb nevére állított ki és nem nekem adta az én nevemre? Ezek után követeli a pénzt tőlem miután ő jelentette be a kárt, rendelte el a javítást, nála van a számla, és ő is kapja meg a kártérítést?

No akkor tisztázzuk...

1.
(itt csak egy eset lehetséges)
Kinek a tulajdona a kárt okozó dolog?

• a te magán tulajdonod
• valaki más magántulajdona
• a ház közös tulajdona

2.
(itt ugye több esett is lehetséges egyszerre)
Kinek a tulajdonában keletkezett kár?

• a te magántulajdonodban
• más/mások magántulajdonában
• a ház közös tulajdonában

3.
(itt ugye több eset is lehetséges egyszerre)
Kinek van biztosítása?

• a háznak a közös tulajdonra
• neked a magántulajdonodra
• akad-e aki károsult ugyan, de VAN saját biztosítása a magántulajdonára
• akad-e aki károsult ugyan, de NINCS saját biztosítása a magántulajdonára

4.
(itt ugye több bejelentés is lehetséges egyszerre)
Ki jelentett be kárt és kinek a biztosítására?

-

HA ezeket megmondod, akkor lehet érdemi választ adni...

1. Enyém.
2. Az enyémben (leverték a csempét, kicserélték a csöveket) és az alattam lévőében is, mert vizesek, penészesek lettek a falai.
3. A háznak van biztosítása csak.
4. Képviselő jelentette be a kárt a ház biztosítójának.

Azt még hozzátenném, hogy miután a tulajdonomba került a lakás rá 5 napra telefonált az alsó szomszéd, hogy baj van. Ő külföldön dolgozik és akkor érkezett haza. Másnap elmentem újra megnézni a lakásomat, de nem tapasztaltam semmi szivárgást. Viszont az ő lakásában a wc és a fürdőszoba falai nagyon vizesek voltak és feketék, penészesek mindenütt a falai. 5 nap alatt nem keletkezik ilyen körülmény. Ez még az előző tulajdonosnál alakult ki akinek volt biztosítása a lakásra.