adózás, ingatlan adás-vételről

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Sz.Ági # 2006.03.02. 10:35

Kedves Bristván!

Hú, a sokgyermesekről meg is feledkeztem.
Gratulálok, nem lehet unalmas otthon:)

bristvan # 2006.03.02. 09:30

Kedves Sz.Ági!

Köszönöm a választ és a jó hírt!
Az ingatlant most adjuk el, de én az idén is jogosult vagyok családi adókedvezményre, mert 3 gyermekem van (sőt hamarosan 4 lesz :)).

Minden jót!
István

Sz.Ági # 2006.03.02. 09:06

Még valami:

Ha 2005-ben történt a lakáseladás, és ha 2006.05.31.-ig (vagy amikor beadja az adóbevallását) nem fekteti szintén lakásba, akkor mindenképp adóköteles.

Sz.Ági # 2006.03.02. 09:00

Kedves Bristván!

Ha jól tudom az ingatlan eladásából származó jövedelem "elkülönülten " adózik.
Ha megnéz egy adóbevallást, a "B" lapon a fele oldaltól kezdődik, azon belül is a 45.sor.

A munkabér adójából lehet érvényesíteni az eltartottak után a kedvezményt. (29.sor, szintén "B" lap.

Szóval szerintem teljesen különálló a két dolog. Fontos az is hogy 2005ben történt-e a lakáseladás. Ugyanis 2006.01.01-től már nincs családi kedvezmány az szja-nál, helyette ugye megnövelték a családi pótlék összeget....

Azért kérem erősítsen meg valaki :)

bristvan # 2006.03.02. 08:44

Kedves Fórumozók!

Kérem segítsen valaki abban, hogy ha az ingatlan eladásából származó jövedelmemet bevallom (5 mFt), akkor emiatt vissza kell fizetnem a gyermekek után járó adókedvezményt? Tehát a családi adókedvezmény érvényesíthetőségét befolyásolja az ingóság eladásából származó jövedelem?

Köszönöm, ha valaki válaszolni tud!

LePedro # 2005.10.14. 04:37

ptcruiser: Köszönöm szépen!!! 8-)

ptcruiser # 2005.10.13. 20:09

dóköteles jövedelem. a jövedelem az eladott ingatlan eredeti vételára és a mostb realizált vételár közti különbség
bocsesz

ptcruiser # 2005.10.13. 20:07

Pedro
adó: ha kevesebbért vásárolunk mint amennyiért eladtunk, a különbözetre SZJadófizetési kötelezettség. Sőt ha nem lakáscélú a vásárlás (nem telek, nem ház, nem lakás) akkor az egész full adóköteles jövedelem. a jövedelem az eladott ingatlan eredeti vételára és a mostb realizált vételár. 5 év tulajdonlás után évente 10% kedevezmény, ez annyit tesz hogy 15 év után nincs (!) adófizetési kötelezettség. ezért döntő a szerzés (földhivatali bejegyzés) időpontja az eladott tekintetében.
illeték: ez már gázosabb. ha lakás árából lakást vásárolunk, az illeték alapja a két érték különbözete (akár pozitiv, akár negativ). 4 millióig 2%, felette 6% lakásonként, nem személyenként! baj a pince présházzal van, az nem lákás ugye. ekkor az illeték 10%. az sz'tem sok. esély lehet átminősítésre de azt én csak az adásvétel előtt csak megcsináltatnám az eladóval. igy a fentebb irtak állnak meg, hisz ekkor már házat veszünk.

LePedro # 2005.10.13. 07:53

Sziasztok!
Kérdésem a következő:
Van egy lakásom(fele enyém, fele édesanyámé) Esztergom belvárosában. Az értéke kb. 9millió HUF. Szeretném eladni és venni egy házat vidéken. Találtunk is egy nagyon jó kis házikót egy eldugott faluban 5,2millióért (új épület, 2szintes, víz, villany be van kötve, kívülről teljesen kész, belülről még nincs burkolva). Az a baj, hogy a telekkönyben a ház mint "pince, présház" szerepel. Milyen hátrányom származhat abból, ha eladok egy lakást és helyette ezt az ingatlant(???) veszem? Mennyit kell adóznom, mennyi illitéket kell fizetnem, sőt, egyáltaláb beköltözhetek-e oda???
Előre is köszönöm a segítségeteket!

ÜDV! mindenkinek!

boneva # 2005.10.12. 07:42

Sziasztok!
Nagy összetett problémáról van szó, amiben a segítségeteket kérem, próbálok világos lenni.

Édesapám halála után a házunknak 4/9 részét anyukám kapta házastársi vagyonközösség miatt, 5/9 részét tesvéremmel örököltük. A házon nagymamámnak haszonélvezti joga volt és van.

A házat most el szeretnénk adni, és abból venni egy lakást anyukámnak, tesvéremmel pedig gyűjtögetnénk még saját lakásra (a részünkből egyelőre nem tudnánk venni lakást).

Ha anyukám nevére veszünk a 4/9 részből lakást, aminek haszonélvezőjévé tesz minket, akkor csak a maradék 1/9 részre kell adót fizetnünk? Mert valahol olvastam, hogy hazsonélvezeti jogra is lehet kérni a kedvezményt. Csak nekem ez "ugyanazon állat többszöri nyúzásának" tűnik.

Másik kérdésem, hogy ha nagymamám kéri a haszonélvezeti jogának megváltását, az valóban 1/5-e a vételárnak (81 éves)?

Előre is nagyon köszönöm a segítséget.

boneva

Ignorantius # 2005.08.13. 16:56

Üdv Mindenkinek!

Segítségeteket szeretném kérni. Az eset a következő; Eredetileg a nővérem és a férje saját lakást akartak vásárolni, melynek árát -mindkét fél részéről- 1-1 lakás eladásából származó összeg(ek) meghatározott hányadából dobtak volna össze. A dolog következőképpen módosult. Eldöntötték, hogy a mi lakásunkba költöznek be inkább, és a férj megveszi a lakás tulajdonjogának felét.
Kérdésem a következő; hogyan ruházhatná át édesanyám tulajdonjogát a leg illeték-, ill adótakarékosabb formában nővéremre?
Esetében az ajándékozást (ill. illetéket ki lehet-e kerülni?
Ezt a dolgot 1 szerződésben lehet rendezni vagy kell külön adás-vétel+ajándékozás /ha van, egyéb(hibrid) megoldás?
Gyakorlatilag: A lakás családban marad, hogyan lehetne a legtöbbet spórolni?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Ignorantius

Zoltán György # 2005.08.11. 20:45

Rexor!

Rég nem hallottam felőled sem!
Mi is van veled?
Címem él...

Rexor # 2005.08.11. 12:26

Igen kell adózni (ez nem függ a kortól).

GATTAG # 2005.08.11. 12:12

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy 70 éves kor felett kell-e adózni ingatlan eladása után?
A helyzet a következő: 2 évvel ezelőtt 11 M Ft-ért vásárolt ingatlant jelenleg 12,5M Ft-ért sikerült értékesíteni. (a felújításokról természetesen nincs számla). A különbözet után elméletileg lenne fizetési kötelezettség, de a tulajdonos márciusban elmúlt 70 éves. A 12,5M Ft-ból egy másik ingatlan került megvételre 10M Ft-ért, tehát nem a teljes összeg került vissza ingatlanba.
Szeretném tudni, hogy ilyenkor kell-e adózni, vagy ha itt már jár kedvezmény, azt milyen formában lehet érvényesíteni.
Előre is köszönöm,
GATTAG

Bubó # 2005.05.04. 22:08

ggggg!
A bank, amelyik a hitelt adta, mit tanácsolt? Megkérdezted őket, mik a lehe-tőségeid?

gggg # 2005.05.02. 06:29

A problémám a következő:
Jelzáloggal terjhelt ingatlanban, amiben adóstárs vagyok, a tulajdonrészemet szeretném átadni (eladni, ajándákozni) családomnak azért, hogy hitelképes legyek egy újabb kölcsön felvételénél (a kedvesemmel tervezünk lakásvásárlást, de csak banki hitel johet szóba).
A családomnak nincs pénze, hogy kivásároljon, ergo csak papiron létezne a kivásárlási összeg (ami után az adót fizetem kéne), ha meg nekik ajándékozom, és így mondok le a tul.részemről, ők nem tudják majd a nagy értékű ingatlanrész után az illetéket befizetni....
SOS kéne megoldást találnom.

PJZs # 2005.04.25. 19:13

Köszönöm a válaszokat!

Egyelőre meg kéne hirdetni :)
Majd csak lesz valami.

Üdv
PJZs

Bubó # 2005.04.22. 12:40

Kedves PJZs! Ha 5 millióért adjátok el, nem kell adót fizetni. Ha többért, akkor a többlet adóköteles jövedelem. Rövidebben ennyi. Üdv.

ildikó31 # 2005.04.22. 06:22

Kedves PjZs!

Íme a pontos szabályozás:

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.
(2) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.
(3) A földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni. A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően az oda felépített épület (épületrész) esetében a szerzést a földterület tulajdonjoga megszerzésének időpontjával kell azonosnak tekinteni.
61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

  1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
  2. az értéknövelő beruházásokat;
  3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

  1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
  2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
  3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
  4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
  5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
  6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
  7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
  8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
  9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
  10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

ildiko31

PJZs # 2005.04.21. 10:41

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem ugyancsak ingatlaneladásból származó jövedelem adózására.

Nagymamám tavaly februárban meghalt, így 4 unoka örökölte a lakást (mert az érintett szülők is elhunytak már), A lakás hivatalosan becsült értéke kb 5 millió forint. Talán el tudjuk adni 7-8 millióért.

Ebből lenne jobb esetben 2 millió fejenként.
Ez ahhoz kevés, hogy ingatlanba tudjam fektetni és különben is lenne helye máshol.

Kérdésem, hogy mekkora az az összeg a 2 milkából, amit adózni kellene.

Illetve, ha tényleg csak a hivatalosan megbacsült 5 millióért tudjuk eladni, akkor az egy főre jutó összeg 1,25 millió, akkor abból mennyit kell adózni.

Ezt hogy kell kiszámolni?

Köszönöm előre is

PJZs

Lefty # 2005.04.20. 12:30

Akkor nekem kellene már egy friss CD-jogtár!

Köszönöm a kiigazítást!

TAndrea # 2005.04.20. 10:27

Sziasztok!
A következő lenne a kérdésem: van egy lakásom, amin van 5millió Ft bankhitel. El akarom adni, a vételárból pedig szeretném kifizetni a hitelt. A maradék pénzből meg szeretném venni édesanyám lakását, amin szintén hitel van. Sajnos a bank nem engedélyezi a hitel átvállalását, és mivel GYED-en vagyok, nem kapnék máshol sem hitelt, így azt gondoltuk, hogy papíron édesanyám maradna a lakás tulajdonosa, ügyvéd előtt pedig írnánk egy papírt, hogy 6 millió ft-ot kifizettem erre a lakásra, a lakáshitelt pedig ettől a hónaptól én fogom fizetni, és majd ha lejár a kölcsön, én leszek a tulajdonos.
Kérdéseim:

  1. Mik lehetnek ennek a buktatói? Tulajdoni lapon nem fogok még széljegyen sem szerepelni (bár nem feltételezem anyámról, hogy eladja a fejem fölül a házat).
  2. Mivel papíron nem lesz nyoma annak, hogy az eladott lakásom árát szintén ingatlanra (illetve egy részét a hitel visszafizetésére) fordítottam, kell-e adóznom? Ha igen, mennyit?

A válaszokat előre is köszönöm.

Üdv,
Andi

zsusz # 2005.04.19. 13:52

Kedves Pyyy!

Teljesen egyetértek Leftyvel, ha egy mód van rá inkább keress másik lakást.

Annyi kiegészítéssel, hogy ez évtől az adó valóban 25 %.

Üdv: Zsusz

Lefty # 2005.04.18. 19:28

Furcsa ez az egész nekem.
Az ő adója 20% és nem 25%.
Adóznia csak a különbözet után kell.
Ha több, mint 5 éve szerezte, további kedvezményeket kap.. évente 10% jön le a "jövedelméből".

Ha az összeget lakáscélra fordítja a következő 5 évben maga vagy hozátartozója javára, akkor visszapaja az adót ill. be sem kell fizetnie.

Azt állítja, az adója 875e Ft. Akkor ő 1.125M Ft-ért vette a házat az elmúlt 5 évben? Ez elég hihetetlen.

Szerintem annyit fizess neki, amennyit a ház megér, és annyit írj a szerződésbe, amennyiért veszed.

pyyy # 2005.04.17. 13:21

Valamit elfelejtettem:
Ha kevesebbet ´rok most az adásvételibe, akkor nekem ha el akarom adni a házat, u.a. lesz a problémám az adózással, mint most neki.