Közös képviselő választása társasházban

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
nonolet # 2017.10.18. 06:17

"A fiktív címről pedig annyit - itt a házban szinte mindenki tudja, hogy már 7 éve nem lakik itt. És tudjuk, hogy hol lakik jelenleg! (bár még abban is ködösít) Ez a megadott régi lakcíme tehát FIKTÍV!"

...és mi van, ha az csak a "Tartózkodási cím"-e (ideiglenes címe)? Vagy éppen fordítva.

Tudod egy embernek 2 címe is lehet hivatalosan.

  • Lakcím (állandó cím)
  • Tartózkodási (ideiglenes)

Ráadásul egyiken sem köteles "lakni" non-stop.

Szóval, megnézed a lakcím kártyáját
és ami azon van az hivatalos címe
az ellenkezőjének bizonyításáig.

Sőt lehet külön értesítési címe is!

Ennyi.

- -

Fiktív nem attól lesz, hogy te azt mondod, gondolod.

Hanem egy hatósági eljárástól.

Amiben bebizonyosodik, hogy

  • régóta nem lakik a lakcímén valójában

ÉS!!!

  • nem is akar oda már soha visszatérni

Hmmm?

nonolet # 2017.10.18. 06:20

F. Laca

Ha biztos vagy a dolgodban >> feljelentés.
A hamis váddal azért óvatosan...

MajorDomus # 2017.10.18. 19:01

maga a meghatalmazott (a már eleve fiktív lakcímével) eleve alá se írta. "
Nem is kell neki... miért kéne?

Azért mert ezzel fogadja el a képviseleti megbizást.

Ha nem igy adja át nekem a meghatalmazását,nem fogadom el,és nem irhatja alá a jelenléti ivet,ergo nem szavazhat!

A képviselet általános szabályai

1./ A képviselet fogalma

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).

Új JogtárÜgyvéd JogtárNet.jogtárE-per kérdés-válaszAdo.huhírlevél bejelentkezés regisztráció
NAPI SZAKMA VILÁGJOGÁSZ ÜZLET ÉLETMÓD CÉGVILÁG A JÖVŐ JOGÁSZA SZAKLAPOK

Keresés...
Elküldés
?
A képviselet szabályai az új Polgári Törvénykönyvben
onlinejogsebesz.hu2014. 09. 23. 9:00printsendbookmarkIratkozzon fel hírlevelünkre!
Cimkék: új Ptk, képviselet, meghatalmazás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

inShare
Értesítő a rovat cikkeiről
A képviselet szabályozása az új Ptk.-ban szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között.

A kötelmi jog közös szabályai közé került az új Ptk.-ban a képviselet szabályozása, amely eddig a szerződések általános szabályai között szerepelt. A mostani szabályozás szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között, alkalmanként kiterjesztve ezen a helyen a szabályozást a képviseleti formák egyes különös rendelkezéseire.

A képviselet intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltüntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.

A képviselet általános szabályai

1./ A képviselet fogalma

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).

2./ A képviseleti jog korlátozása

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (6:12. §).

3./ Érdekellentét

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. (6:13. §).

4./ Álképviselet

Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni (6:14. §).

Lényeges különbség a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét szabályozásában van, ahol az új szabályok a korábbi abszolút tilalommal szemben megtámadási jogot biztosítanak a képviselőnek, amennyiben nem tudott az érdekellentétről. Az álképviselet új szabályainál hiányzik az a lehetőség, hogy a bíróság az álképviselőt mentesítheti az általa okozott kár megtérítése alól.

Ügyleti képviselet

1./ Meghatalmazás

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez(!!!) kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.(és nem a képviselő által meghatalmazott!!!)
A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

drbjozsef # 2017.10.19. 06:15

Laca,

el kell keserítselek : az állandó lakcím sem jogosít fel semmire egy ingatlannal kapcsolatban. Semmire. Pusztán egy nyilvántartási aktus.

(ha jól értelek, ami nehéz, akkor egy régen ott lakó volt a tanú egy meghatalmazáson, a régi lakcímével. Szerintem az új tulajdonos megnézhetné a lakcímnyilvántartót, nem-e oda van még bejelentve a régi tualdjonos, ami simán előfordulhat, ha nem jelentkezett át az új címére. Át kellett volna, de ha nem tette, akkor nem lesz hamis az a meghatalmazás)

MajorDomus # 2017.10.19. 20:02

A tanunak nem kell a házban laknia!

ObudaFan # 2017.10.20. 04:51

Nem kell ismernie, de a személyazonosságot ellenőriznie kell.

MajorDomus # 2017.10.20. 18:07

Ha a "törvény alapján" tényleg nem kell ismernie se, akkor persze bárkit behívhatok az utcáról, oszt
"itt írd alá vaze!"

Pontosan!

Obudafan kiegészitésével !!!

Zoli444 # 2018.02.01. 13:08

Tisztelt Fórumozók!

Az elmúlt hónapban lejárt a közös képviselőnk mandátuma és én elvállaltam a feladatkört és meg is szavazták. Az lenne a kérdésem, hogy ezek után milyen jogi feladataim vannak, gondolok itt arra, hogy kell-e ügyvédhez, jegyzőhöz fordulni vagy hol lesz bejegyezve, nyilvántartva, hogy új elnök lett megválasztva? Illetve milyen egyéb kötelezettségeim lesznek a közös költség beszedése és a közgyűlések lebonyolításán kívül?

Segítségüket köszönöm.

  • 1
  • 2