Kovács_Béla_Sándor
2016.08.25. 05:38
Vedd meg az önkormányzat illetőségét.
Osztatlan közös tulajdon
peaso
#
2016.08.24. 20:39
Tiszteletem
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet megoldani egy osztatlan közös telek esetében (én és az önkormányzat a két tulajdonos) hogy a két telekrész jogilag is különváljon.
magyarul hogy terhelhető, eladható stb legyen. Telekmegosztás nem működik, mert helyi ép szabályzatba ütközne. Az önkormányzat nem sajátítja ki az ő részét. Csok miatt kellene, mert építkeznék a telekre, de a közös tulajdon miatt nem játszik, társasháziasítani sem, mert csak egy épület lenne.
Szóval létezik e valami jogi szinonímája az albetétesítésnek /alapító okiratnak egy telekre vonatkoztatva. Gondolom a használati megállapodás nem elég.(vagy ha a tulajdoni lap melléklete a földhivatalban akkor ok lehet?
Nagyon köszönöm a választ, ha érthető voltam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 14:58
Kaptál választ. Olyan problémát pedig, ami nincs is, csak esetleg, netalántán, ha úgy alakul, hadd ne oldjunk már meg neked előre.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:48
@Obudafan:
Köszönöm a kommentet, de szeretnék az alábbi kérdésre választ kapni, ha megoldható:
- Pl. mi a helyzet akkor, ha a bejegyzési pert kérelmező tulajdonostárs leadja a vázrajzokat, (amelyek feltételezésem szerint később a földhivatalnál köt ki) de valamelyik vázrajzon van valami, ami nem a valósággal megegyező?
Köszönöm: Tamás
ObudaFan
#
2016.08.22. 14:32
Extrém esetben természetesen lehet, hogy maga a perindítás is visszaélésszerű joggyakorlás alapján történik, de alapesetben azért a közös tulajdon valamilyen megszüntetése a főszabály és annak egy általában megfelelő módja a társasház-alakítás.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:21
A bíróság társasház bejegyzésekor vizsgál is valamit (alapító okirat tartalma, alaprajzok, stb), vagy csak formális szerepe van, és a végén mindenképpen megalakítja a társasházat. Tehetnek -e valamit a lakók, ha egy lakó így kezdeményez egyszemélyben bírósági pert a bejegyzésre? Köszönettel Tamás
pazs
#
2016.08.22. 13:54
Sokkal drágább, sokkal tovább tart és a pert indító tulajdonos kivételével senkinek nincs beleszólása az alapító okirat tartalmába (később persze az általános szabályok szerint lehet módosítani).
A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat tervezetét, az ingatlan tulajdoni lapját és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges vázrajzot is.
Tomi45
#
2016.08.22. 13:28
Köszönöm. Jól látom, hogy ekkor a bíróság ítélete alapján lesznek az egyes (a már egyébként tulajdonként bejegyzett) tulajdonrészek albetétesítve a földhivatalnál, és az összes többi fennmaradó tulajdoni hányad automatikusan osztatlan közös tulajdonba megy át(lépcsőház stb)? Ekkor, ha jól értem a válaszát a háznak nem lesz alapító okirata. (?)
Meg tudna nevezni a bírósági ítélettel történő bejegyzés pár hátrányát "a lakók egyetemleges" alapító okiratával szemben?
Köszönettel. Tamás
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 13:21
A bíróság ítélete pótolja az alapító okiratot. Pontosabban a bíróság ítélettel állapítja meg azt.
Tomi45
#
2016.08.22. 13:10
Erről tudna esetleg részleteket mondani? Ez hogy megy,mi a feltétele a bíróság elé terjesztésnek, egy bizonyos alapító okirat elfogadását "ítéli meg" (kényszeríti ki) a bíróság, vagy ekkor csak a földhivatali albetétek lesznek bejegyezve, de alapító okirat nélkül?
Köszönöm. Tamás
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 13:07
Vagy bírósági ítélettel.
Tomi45
#
2016.08.22. 12:52
Köszönöm a gyors választ.
Kieg. info:
- 1 épület 6-7 lakó/lakás
Ha jól értem,akkor megkerülhetetlenek az egyes tulajdoni hányadok tulajdonosai az alapító okirat aláírásánál, és csak egyetemlegesen, minden tulajdonos hozzájárulásával alakulhat meg az összes lakás társasházzá. (?)
Köszönöm! Tamás
pazs
#
2016.08.22. 12:45
Nem, minden tulajdonos és rendelkezésre jogosult (pl. haszonélvező) aláírása szükséges - kivéve persze, ha a nem aláírók, akik osztatlan közös tulajdonban vannak, külön épületben vannak mind, együtt egymással.
Tomi45
#
2016.08.22. 12:33
Tisztelt Ügyvéd úr
Érdeklődnék,hogy egy társasházat megalakíthat -e alapító okirattal csak a lakók egy része (a lakások egy része),úgy, hogy a többi lakás kényszerűségből osztatlan közös tulajdon marad?
Lehetséges -e ilyen változat,vagy csak és kizárólag a lakók mindegyikének hozzájárulásával alakulhat meg társasház úgy, hogy minden lakás albetétesítve lesz?
Köszönöm. Tamás
ObudaFan
#
2016.08.22. 04:23
Nagy valószínűséggel nem tagadhatja meg.
SR74
#
2016.08.18. 07:00
Kedves Ügyvéd Úr!
Lehet nem fogalmaztam érthetően :) Van egy telek, melyen 2 ház található. Régen (még az előző tulajdonosok között) ügyvédi megosztás készült, hogy kizárólagosan ki melyik részt használhatja. Kerítéssel le is lett választva. A hátsó telek nyeles teleknek lett kialakítva. Az első ház csatornázásra került, míg a hátsón derítő van jelenleg. A csatornára kötés az első ház tulajdonosának telkén keresztül lehetséges. A kérdés, hogy megtagadhatja-e hogy "feltúrják" a telkét, ellehetetlenítve ezzel a rákötés lehetőségét.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.17. 20:30
Nem vagyok benne biztos, hogy lesz, aki ezt megérti.
SR74
#
2016.08.17. 19:04
Kedves Fórumozók!
Egy ügyvédileg megosztott, de egy helyrajzi számon szereplő (tulajdoni lapon osztatlan közös tulajdonú) telken az első ház tulajdonosa megtagadhatja-e az Ő telkén lévő csatorna-kiállásra a rácsatlakozást? A hátsó telek egy nyeles telek és jelenleg derítő van. Várom szíves válaszukat. Köszönöm.
MajorDomus
#
2016.06.03. 19:53
Az osztatlan közös tulajdon lényegét érted?
kössetek használati megállapodást!
azt a részt bekeritheted!
Alexys
#
2016.06.02. 18:39
Szép estét!
Szeretnék kis segítséget kérni egy vitás ügyben.
Évekkel ezelőtt vásároltink egy területet, amely osztatlan közös tulajdonban van.
Most a folyamatos vadkár és a termény lopás miatt bekerítettük, jelezve ezt előtte a másik területrész tulajdonosának.
A másik részt birtokló fél fogta és lebontotta a kerítést.
Művelési megosztást csináltattunk, ki voltak értesítve a kitűzés időpontjáról, de senki nem jelent meg részükről. Kiderült a mérés során, hogy nagyobb területet használnak, mint amekkora rész illeti őket. Ismét megcsináltuk a kerítést, a területet, ami bennünket illet, de eddig ők használták nem kerítettük hozzá.
Most kaptunk egy úgyvédi levelet, hogy 5 napon belül bontsuk le a kerítést, amennyiben nem, akkor önkényesen lebontják, mert ez kogukban áll.
Kérdésem az lenne, hogy anélkül, hogy van-e jogukilyen formában ezt megtenni? Az ügyvédi értesítés ellen van-e fellebezési jogunk. A bekerített területünkön van 2 szabadon tartott kutya. Amennyiben lebontják a kerítést a kutyák eltůnnek, vagy bármi bajuk lesz felelősségre vonhatóak-e, ill. ha a kutyák megharapnak valakit, mi felelősségre vonhatóak vagyunk-e?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.02. 16:43
Megbízást használatra? Érdekes gondolat.
MajorDomus
#
2016.06.02. 16:30
Nem!
csak akkor ha van használati megállapodás és megosztás!
retep5453
#
2016.06.02. 16:09
Üdv.adhat-e megbizást harmadik személynek kert használatára osztatlan közös tulajdonban lévő egyik tulajdonosa ha a másik tulajdonos ehhez nem járul hozzá?ű
Tisztelettel: Péter
MajorDomus
#
2016.04.22. 21:39
Nem.
Külön hrsz alatt futnak az albetétek. Nem kell pld használati megállapodás, és a szomszéd hozzájárulása az eladáshoz.
1Érdeklődő1
#
2016.04.22. 20:50
Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat.Már csak egy kérdés merült fel.Szükséges-e társasházzá alakulni?Mi az előnye vagy hátránya?
Tisztelettel!
