A nép ügyvédje jogintézményről


kispali2 # 2006.01.04. 14:47

Halihó.

T. qqcezar22!
Képzeld, kaptam pártfogó ügyvédet, róla szóló kirendelést, ... de az illető visszadobta a lasztit a bságnak, mondván, h nincsen időjeilyesmikre.
Aztán meg képzeld, kirendeltek mást, és ... vele + segédjével egyelőre bíztatónak tűnik a dolog.

Ha vki jogász, ügyvéd (ha Te nem az vagy) ha írna arról, hogy ... egyes 'nehezebb' ügyfelek pártfogói lepasszolása/elvállalása mennyiben múlik (((esetlegesen))) az eljáró bíró, és a (megcélozott) pártfogó nexusán, ... na arról ha írnának pár szót! ((s)óhajtó mondat)

Köszönet, s üdv!
kp2

böhönye # 2006.07.25. 17:51

Kedves qqcezar22 !

Túl rosszindulatú vagy a bíróságokkal szemben.
A Győri Ítélőtábla nemrég kimondta, hogy nem akadálya a költségmentességnek - amivel együttjár a pártfogó ügyvéd is - ha valaki 25 M Ft-ért ipartelepet kíván venni, de azt állítja, hogy nincs havi keresete.

Elegendő volt annyit mondania, hogy baráti, rokoni kölcsönt kapott a vásárlásra, ám bírósági illetékre és ügyvédre külön nem adtak pénzt.

A per az adófizetők pénzén folyt, ha nem hiszed lehetőséged van utánajárni.

Te a 30 ezer Ft-os nyugdíjasokra gondolhattál, nekik valóban nem jár sem költségmentesség, sem fártfogó ügyvéd, mivel jövedelmük meghaladja a legkisebb
nyugdíj mértékét !

Üdv BH

Skinner # 2006.11.18. 11:15

Egy ismerősöm ismerősének a hozzátartozójának megítéltek ha jól emlékszem pár óra ügyvédi segítséget. Az összeget ki kellett egészíteni, mert a Dr. azt mondta, hogy egy óra 2500 HUF, ami nagyon kevés.

Dr.Attika # 2006.11.18. 11:25

"A nép ügyvédjét" az állam fizeti. Ha a kolléga úrnak kevés a 2500,- Ft, akkor minek jelentkezik a listára? Szerintem itt "bunkóság esete fennforgásának lehet helye".

kispali2 # 2006.12.07. 17:39

T. Böhönye!

Esetleg szkennelve (akár nevek kihagyásával, de ügyszámmal) leközölnéd a hivatkozott Győri Ítélőtáblai esetet, please!

T. Mindenki!
Általános kérdés:
Szerintetek, ha külföldi joganyagért megy a 'harc', pártfogótól elérhető-e, hogy akár a 140/1992. Kormányrendelet 2.§ ... Kieg. Jkv. 3.Cikke a) pontja alapján a pártfogó infót kérjen a tételes külföldi jogról az IM-től?
Ez - ilyen megkeresése az IM-nak a pártfogó ügyv. részéről lehet ciki? mennyiben, s miért? (ha egyáltalán)

Köszi, ha megnéznétek a felhívott jogszabhelyet.
Köszönet.

kispali2 # 2006.12.19. 15:55

Dr.Attika!

Pártfogónak lehet-e ciki az IM megkeresése a 140/1992. Kormányrendelet 2.§ ...Egyezmény 1.Cikk 1. pontja és a Kieg. Jkv. 3.Cikke a) pontja alapján ~polgári/kereskedelmi jellegű ügyben.
Ha igen, szerinted miért? (Esetleg milyen rizikókat rejthet?)

(Esetleg van kimondatlan szakmai szabály, hogy a pártfogó az IM-et nem zaklat(hat)ja?)

klaus # 2006.12.27. 16:14

A nép ügyvédje ugyanaz, mint a pártfogó ügyvéd?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.28. 23:40

Nem.

kispali2 # 2006.12.29. 15:48

Pártfogónak lehet-e ciki az IM megkeresése a 140/1992. Kormányrendelet 2.§ ...Egyezmény 1.Cikk 1. pontja és a Kieg. Jkv. 3.Cikke a) pontja alapján ~polgári/kereskedelmi jellegű ügyben.
Ha igen, miért? (Esetleg milyen rizikókat rejthet?)

Esetleg van kimondatlan szakmai szabály, hogy a pártfogó az IM-et nem zaklat(hat)ja?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.29. 17:27

Már elmondtam másutt, hogy nem kimondatlan szabály van rá, hanem írott. A pártfogó ügyvéd nem hatóság.

kispali2 # 2006.12.30. 13:53

Az általam megjelölt jogszab. szerint:
"hatóság, vagy személy is" az aki a kérdezett megkeresést teheti.
Ebből a "személy" szó szerintem ráillik a párfogó ügyvédre, aki az ottani egyéb feltételeknek is megfelel - ezért a kérdés.
((ha ránéztél, a 2.Cikk az, amelyik a bíróságra és az ig. ügyi hatóságra szűkítia kört, ... de én a 3.Cikkre hivatkozom))

Ha szabad - kérem szépen - pillats rá a jogszabra, s az után erősítsd meg a nézeted, vagy mond el, ha változott, ... kérem szépen.
(140/1992. korm.r. Egyezmény Kieg. Jkv. 3.Cikk a) pont)

Türelmedet előre is köszönve, többet ezt nem kérdezem. (Viszont ha "rápillantsz" a jogszabra, köszönöm.)
BUÉK
kp2

140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet
Európa Tanács 97. szám
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve
II. FEJEZET
3. Cikk
Az Egyezmény 1. Cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségvállalás keretén belül a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy tájékoztatás iránti megkeresést

  1. nemcsak igazságügyi hatóság terjeszthet elő, hanem bármely, a jogsegély vagy jogi tanácsadás hivatalos rendjében a jövedelmi, vagyoni szempontból gyengébb helyzetben lévő személyek nevében eljáró hatóság vagy személy is;
  2. nemcsak folyamatban lévő eljárásban, hanem valamely eljárás megindítását megelőzően is elő lehet terjeszteni.
Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.30. 14:07

A törvényerejű rendelet magasabbrendű mint a kormányrendelet. (lex superior derogat legi inferiori) Márpedig a tvr szerint csak bíróság vagy más hatóság fordulhat a minisztériumhoz ilyen tárgyban.

Tekinthetjük úgy, hogy a magyar állam nem teljesítette a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét, és nem tette lehetővé, hogy a tájékoztatás iránti megkeresést a hatóságokon kívüli személyek is előterjeszthessék - de ez a jogi helyzeten nem változtat.

Ha úgy véled, hogy ez szabály megengedi az ügyvédnek, hogy az IM-hez forduljon, akkor magad is oda fordulhatsz. Az ugyanis nonszensz lenne, hogy a "gyengébb személy" nevében eljáró személy ezt megtehesse, maga a személy viszont ne.

kispali2 # 2006.12.30. 16:03

Köszönöm válaszod, s annak kapcsán szertnék röviden kérdezni:

  1. passzusodhoz:
  1. - konkrétan melyik tvr-re gondolsz?
  2. -a jogalkotásban ha cca. '90 óta a tvr. mint kategória megszűnt, akkor ez mennyiben hat(hat) ki egy ezen idő után kihirdetett nemeztközi egyezményre, amit (ha törvényben kellett is volna esetleg kihirdetni) fel lehet fogni úgy, hogy a tv. alatti első hierarchikus hellyel (korm.r.) hirdettek ki, ami - elvben - azonos a tvr. hajdani hierarchia-helyével (hiszen az is a tv. után az első volt)?
  1. passzusodhoz:

Világos (ha a tvr. korlátoz, lefojt), de akkor elvben a beadott és elutasított kérelemre hozott elutasító határozatot lehet - gondolom - bíróságon támadni, ... s akár legvégén Alk. kifogás a jogerős, vagy LB-t megjárt ítélet ellen, ... illetve esetleg az eljáró bírót kérni, hogy eljárást függessze fel, s keresse meg az AB-t vagy az LB-t (ha a joganyagok között összeütközést észlel).
Melyik konkrétan az a tvr-hely amire gondolsz?

  1. passzusodhoz:

Amit itt írsz, azzal - tisztelettel - annyiban vitatkoznék, illetve kérném, hogy ha némi hivatkozással megerősítenéd, hogy ... én úgy vettem ki, hogy a nemzetközi (általam 'bekopizott') egyezmény teljesen tudatosan épít be egy kvázi 'szűrőt' ((„"a jogsegély vagy jogi tanácsadás hivatalos rendjében működő”" kitételt)), hogy ... valószínűleg korlátozza, és ~előartikulálja az ezügyi ügyforgalmat, s hogy ne fárasszák le ("akárkik" - esetleges jogvégzetlen félreértők hada) ezt a rendszert.
Ha ez, avgy ilyesmi volt a Magas Szerződő Felek célja, ezt a szűrőt szerinted konkrétan milyen alapos indokkal lehet ~átlépni.

A visszakérdezgetésért bocs.
A válaszaidat nagyon köszönöm.

további # 2007.01.03. 19:42

Remélem itt tud valaki válaszolni a gyakorlatnak megfelelően.

A kirendelt ügyvéd mennyiben független a Bíróságtól?

Kirendelt ügyvéd mennyibn független a másik fél ügyvédjétől?

Kirendeléskor elvégzi az ügyvéd a feladatát és érdeke, hogy megnyerje a pert?

Ha a kliensét nem védi megfelelően, mit lehet tenni.
Pl. felmondani a kirendelés kérelmét?

..remélem megválaszolhatóak a kérdések! Köszönöm!

_Lala_ # 2007.01.03. 20:49

A kirendelt ügyvéd mennyiben független a Bíróságtól?

Hát, eléggé. Mint úgy általában az ügyvédek.

Kirendelt ügyvéd mennyibn független a másik fél ügyvédjétől?

Elvileg összeférhetetlenség miatt nem vállalhatja el az ügyet.
Mivel a kirendelt státusz nem sok előnyt jelent az ügyvédnek, sokan próbálnak kibújni az ilyen ügyek alól; tehát ha van egy jó kis összeférhetetlenségi indoka, akkor azzal nagy eséllyel élni is fog.

Kirendeléskor elvégzi az ügyvéd a feladatát és érdeke, hogy megnyerje a pert?

Nincs semmi érdekeltsége a presztizsen és az esetleg elnyerhető vatikáni valután felül, ennek megfelelően vagy elvégzi, vagy nem, ez szerencse kérdése. A tapasztalatok elég rosszak ezen a téren.

Ha a kliensét nem védi megfelelően, mit lehet tenni.
Pl. felmondani a kirendelés kérelmét?

Például. Vagy megbízni egy másik ügyvédet, hátha az pénzért többet nyújt. De erre sincs garancia.

kispali2 # 2007.01.16. 10:37

"Ha a kliensét nem védi megfelelően, mit lehet tenni.
Pl. felmondani a kirendelés kérelmét?"

Például. Vagy megbízni egy másik ügyvédet, hátha az pénzért többet nyújt. De erre sincs garancia.

Hogyhogy? Egy ügyvéddeli megbízás, megbízási szerződés az nem garancia?

Dr.Attika # 2007.01.17. 19:56

Pénzért ( munkája ellenértékéért) bizonyosan többet teljesít.

kispali2 # 2007.01.17. 21:01

De az ügyvéd első sorban nem a megkötött megbízási szerződése és a hivatástudata miatt dolgozik?
A különbség nem csak annyi, hogy ... utánanéz alaposan, ... vagy csak rögtönöz?

A "többet teljesít" az a klasszison (a klasszis erősebb felszínre törni engedésén), avgy az utánanézési szinten, felkészülésen, irat/jogszab tanulmányozáson múlik?

Dr.Attika # 2007.01.20. 12:47

"kispali2"!
Szerinted egy bíró vagy ügyész hány napot bíráskodna, ügyészkedne fizetés nélkül?

kispali2 # 2007.01.23. 12:18

Dr.Attika!
(Ha teheted, válaszolj már légyszíves a válaszom végén föltett kérdésre. Kíváncsi lennék a véleményedre, komolyan. Kösz ha megteszed.)

Ügyészt nem tudom,
bírót se, ... de velük kapcsolatban elhiszem, hogy ha évente, két évente ráoktrojálnak egy ügyet, mit kötelező extrapénz, vagy egyáltalán pluszpénz hiányában is el kell látnia, ellátja. (Biztos van ilyen, pl. kényszerű helyettesítés, gyes-re menő kollégina ügyei szétdobása, stb.)

Egyébként azt komolyan nem értem, hogy az a megközelítés miért nem fogadható el, hogy ... aki amikor belépést nyert az ügyvédi piacra (pl. kamarai felvételt kért, vagy hasonló), nyilván tisztában volt a rendszerrel, hogy ... néha-néha, netántán lehet pártfogóként ő saját maga is kirendelve, ... szóval ez a kezdetektől benne volt és van alapszinten az ügyvédség jogai meg tán kötelezettségei között, ... szóval hát nem értem - ezúton megközelítve a dolgot - hogy kerekedhet ez a nagy protestálás.

Ha ki van rendelve vki, és nem látja el rendesen - elég nagy lelketlenség szerintem. Ha fárasztó is.
Miért a pártfogoltat pergetik le (akár az ügy lepasszolásával), miért nem a jogalkotásban szerez érvényt méltányosnak tartott igényének az ügyvédség?

Kérdés: a 140/1992. Korm. r. 2.§ -ban kihirdetett Egyezmény Kieg. Jkv-ja 3.Cikk a) pontjában a külföldi jog iránti tájékoztatás előterjesztésére, 'lehívására' pártfogó ügyvéd hogy jogosult-e, vagy a nép ügyvédje hogy jogosult-e, ... s hogy ez szerinted hogyan megy ... erre ha írnál valamit, légy szíves. (Ha rákattintanál a jogszabra ...)
Pártfogótól ilyen miért nem várható? vagy ... mikor várható?
Köszönet.

kispali2 # 2007.02.07. 19:51

.

Dr.Attika # 2007.02.10. 22:04

"kispali2"!
Most láttam a kérdésed, holnap utánna nézek. A lényeg továbbra is az, hogy az ügyvéd is szolgáltat és mint minden esetben (vendéglátóhely, tisztító, gépjármű javítóműhely stb.) a szolgáltató nyújtja a markát. És ne tagadjuk más a hozzáállás az előre megfizetett megfelelő munkadíj és költségtérítés esetében és más az állam által utólagosan fizetett nagyon alacsony munkadíj esetében. Ez régi tétel, hogy a védelemhez való jog pénzbe kerül. Akinek több pénze van az magasabb szintű jogi szolgáltatást kap, akinek kevesebb vagy nincs az kisebbet. Petrocellik csak a televízióban léteznek.

kispali2 # 2007.02.12. 14:06

Köszönettel várom.
Üdv!

Dr.Attika # 2007.02.12. 16:34

Megnéztem. Mind pártfogó ügyvéd, mind a népügyvédje kérheti. A lényeg, hogy a jogi tanácsadásra azért kell, hogy sor kerüljön, mert az ügyfél vagyoni, jövedelmi viszonyai miatt nem tud ügyvédet meghatalmazni. E két kör pedig ebben az esetben jár el.

kispali2 # 2007.02.13. 17:39

Bingó.
Köszi!
kp2