Testvér halála utáni öröklés, hagyatéki tárgyalás

Özvegyi jog csak akkor jár, ha a jogosult az örökhagyó halálakor annak házastársa volt. Ha már nem volt, akkor nem jár.

Kicsi az esélye, hogy nem volt hagyatéki, valószínűbb, hogy csak te nem tudsz róla. Ugyanis nem kellett, hogy értesítsenek róla.

Semmilyen hagyaték eljárás nem volt. Az történt, hogy külön éltek 2000. márciusától. A feleség beadta a válópert majd terhes lett (nem a testvéremtől) júniusban és az öcsém augusztusban öngyilkos lett. Mivel özvegyként szült a született gyermek az öcsém nevét kapta, majd a feleség kérte a bíróságot, hogy az igazi apa (aki vállalta is) nevét kapja. Az édesapámat is behívták tanúnak, akinek kellett bizonyítani, hogy nem az öcsémé a gyermek (ennyi év távlatából ez így elég vicces). Az ítélet vége az lett, hogy az igazi apuka nevét kapta a gyermek. Aztán férjhez ment a volt sógornőm a gyermeke apjához. És még ezek után sem volt hagyatéki tárgyalás az édesapám sem szorgalmazta, hogy legyen. Nekem egyszer megjegyezte, hogy az anyai részen eltemette a fiát. Aztán apám is megnősült és mondta, hogy ő végrendelkezett. Én nem firtattam (azt gondolom ez az ő döntése) ő meg nem mondta hogyan. Remélem nem kuszáltam nagyon össze a szálakat :-) és érthető, amit írtam. Ha esetleg az öcsém anyai örökségét apám örökölte arról én kaphattam volna határozatot a földhivataltól vagy közjegyzőtől? Mivel anyukánk halála után én is tulajdonos vagyok negyed résszel a szülői házból. És mivel apukám megnősült ilyenkor mi a helyzet az özvegyi joggal?

Nem hinném, hogy az életközösség fenn nem álltát a válófélben lévő házastárs a hagyatéki eljárásban bevallotta.

Illetve az is kérdéses, hogy örökölhet(ett)-e egyáltalán a feleség.

Ptk. 601. § (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

A bontópert megszüntették, az általános örökös a feleség. Ugyanakkor ági öröklésre hivatkozva lehetett volna - lehetne - követelni mindazt, amit az elhunyt maga öröklés útján szerzett.

Valószínű.

Köszönöm a válaszokat. Amikor testvérem meghalt, még nem mondták ki a válást, de a feleségével (aki azóta férjhez ment) válófélben voltak. Testvéremnek nem volt végintézkedése. Valahol azt olvastam, hogy amit testvérem örökölt édesanyánk halála után az testvérem halála után nem szállhat édesapámra. Akkor ez a negyed ingatlan rész a volt feleségé? (Még nem voltam földhivatalnál hétfő megkeresem őket).

Üdvözlettel: Dobrovitz Klára

Előbb a házastárs. Aztán a felmenő.

Ha még jelenleg is elhalt testvéred javára van a tulajdonjog bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni és rendezni lehet a két ingatlan-illetőség (lakóház és erdő) tulajdonjogát.

Kedves Idara!

A jogszabály értelmében ha az elhunytnak nincs lemenő hozzátartozója, akkor a felmenője örököl, azaz jelen esetben az édesapa.

Kivételt képez, ha végintézkedés történt, mert akkor az ott megjelölt személy az örökös, így a hagyatéki eljárásról nem is értesülhettetek.

Az ingatlanhoz fűződő tulajdonjogi igények nem évülnek el.
Javaslom, hogy a körzeti földhivatalban ingyenes betekintés keretében nézzetek utána, hogy az ingatlanok kinek a tulajdonában vannak bejegyezve.

Üdvözletem!

Szeretnék tanácsot kérni. 2000-ben meghalt testvérem, gyermeke nem volt. Furcsa módon nem volt hagyatéki tárgyalás, pedig a szülői ház negyed része a nevén van (édesanyánk halála utáni rész, édesapánk él). Napokban derült ki, hogy van neki valamennyi erdő része a volt tsz-ben. Ki az örököse? Idő múltával elévülhet az örökösödési jog?

Üdvözlettel: Dobrovitz Klára