drbjozsef,
Okés. További kérdés:
"A" ember keres 600k-t, "B" ember keres 120at.
"A" ember külföldön dolgozik, havi 1 hetet van itthon, havonta utal 300k-t "B" embernek.
A példa kedvéért legyen kerek 10 évről szó.
- "B" ember kapott a 10 év alatt 36 millió forintot "A" embertől, valamint keresett ezalatt 14.4 milliót, megtakarított pénze mégsincs semmi, a házra nem fordított felújításra szinte semmit.
- "A" embernek van mondjuk megtakarított 20 milliója. Na már most, tegyük fel, hogy bírósági úton történik a vagyonmegosztás, ekkor "B" ember igényelheti még "A"ember megtakarított 20milliójának a felét?
- "B" emberhez került ugye így a közös vagyonközösség fizetéséből havi 420k, "A" emberhez havi 300k. Visszamenőleg ezt figyelembe veszi az eljárás? Ezen terminológia alapján, ha az egyszerű matekpéldában nézem, "B" embernek nem kellett volna a fizetésének felét átadni "A" embernek?
- Az hogy eltitkolta a törlesztő csökkenését, ám továbbra is elfogadta az eredeti összeget, nem sérti meg a jóhiszeműség elvét?
- Direkt hagytam ki a nemeket a példából, bár tudom, hogy a bíróság hajlamos az egyik irányba dőlni, persze cáfoljatok meg ha tévedek.