2007 januárjában a volt élettársam 7 év együttélés után egyik napról a másikra szónélkül elköltözött a közös lakásból. Azóta én fizetem a lakásvásárlási hitel teljes összegét, és élek a közös lakásban, aminek nagy a rezsi költsége és egyedül nagyon nehéz így megélnem. Kifizettem a közösen felvett áruhiteleket,és a 2006 évi rezsi elmaradt illetve később elszámolt összegeit.
Kérhetek-e késedelmi kamatot ezekre?
Összeköltözésünkkor volt egy féléves autóm, melyet az együttélés alatt lecseréltünk és hitelt is vettem fel rá. Kérheti-e a kifizetett autóhitel felét? Az autót Ő használta 70 %-ban munkavégzés miatt, már amikor volt munkája és két hetente járt a gyerekiért 70 km-re (3 évig volt munkanélkül a 7 évből).
Kérhetem-e én a gyerektartás visszafizetését arra az időre amikor nem dolgozott.
Három alkalommal próbáltam megegyezni vele a vagyonmegosztásban négyszemközt és egyszer az ő általa választott ügyvéd előtt. Kétszer hiúsította meg a lakás eladást, konkrét vevők esetében.
A választott ügyvéd mellett további két-három ügyvédtől kért tanácsot és a megbeszélésekre mindig más verzióval és összeggel állt elő.
Bele vagyok készerítve már közel 3 éve ebbe a helyzetbe, nem tudom hol a kiút és milyen ész érvekkel lehetne vele megegyezni bíróság nélkül, mert sajnos ügyvédre nincs pénzem, de neki sem. Mióta elment azóta is volt már munkanélküli. Jelenleg ugyan dolgozik, de ez sem tart örökké, 45 éves, de 3 évnél tovább sehol nem dolgozott, együttélésünk alatt 10 hónap volt a leghosszabb ideig tartó munkahelye.
Válás, vagyonmegosztás
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
A hűtlenségnek a bontóperben két szempontból lehet jelentősége. Egyrészt kizárhatja a hűtlen fél házastársi tartás iránti igényét, másrészt ha a hűtlen magatartásból következtetés vonható arra nézve, hogy ez a hűtlen félnek fontosabb volt, mint a családja, annak a gyermek elhelyezése tekintetében esetlegesen lehet jelentősége.
Kedves Secret!
Az attól függ, hogy közös megegyezéssel akartok-e válni, vagy sem. Én azt javaslom, hogy előbb üljetek le ketten és beszéljétek meg a dolgot. Ha lehet, mindenben célszerű megegyezni, esetleg kompromisszumokat kötni. Leginkább azért, hogy a gyermek ne lássa később kárát annak, ha acsarkodva váltok, és ő csak egy eszköz lesz a kezetekben, amit mindenki a maga javára akar felhasználni.
Amiben a bontóper során mindenképpen dönt a bíróság, ezek az ún. járulékos kérdések: a gyermek elhelyezése, kapcsolattartás, tartásdíj. A vagyonmegosztás lehet külön eljárás tárgya. Ha abban a bíróság döntését kéritek, annak tetemes illetékvonzata van (az ingatlan értékének arányában).
Ha megvan az egyezség, ezt rögzíteni kell egy megállapodásban, amit a keresetlevél mellékleteként be kell csatolni csakúgy, mint a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát.
Ha nem akartok ügyvédre költeni, megoldás még a bíróságokon általában szerdai napokon tartott fogadónap (de érdemes előbb telefonon megkérdezni), ahol jegyzőkönyvbe is lehet mondani a keresetet.
Kedves Katakomba,
Köszönöm a választ. A házat gondolom értékbecslővel fel kell értékeltetni. Szerintem a feléből nem veszek másik lakást :(
Viszont ha a férjemnek nincs bevétele, akkor miből fizessen gyerektartást?
Hogy kell egyáltalán elindítani egy válópert?
Köszi :)
Kedves Amni!
A hűtlenség igazából nem sokat számít a perben, mivel nincs "vétkességi elv", ráadásul a hűtlenség sokszor legalább annyira következménye a házasság megromlásának, mint az oka. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Kedves Secret!
Elméletileg igen, fele-fele, DE: amennyiben úgy egyeztek meg, hogy a férj (apa) a gyermektartásdíjat úgy kívánja előre rendezni, hogy a tulajdonjogáról lemond a gyermek(ek) javára és te ezt elfogadod, no meg a bíróság is jóváhagyja, mint a gyermek(ek) érdekében állót, akkor elméletileg lehetséges.
Ez persze több más körülménytől is függ: hány éves(ek) most a gyermek(ek), vagyis kb. hány évig kellene tartásdíjat fizetnie, mekkora értéket képvisel a fele tulajdona, az fedezi-e előreláthatóan az X évig fizetendő tartásdíjat figyelembe véve a növekvő gyermek(ek) növekvő szükségleteit, te egyedül el tudod-e majd tartani a gyermek(ek)et, mert a fél házat ugye mégsem lehet megenni stb.
Olykor a bíróság a feleket a gyámhivatalhoz utasítja a jóváhagyás megszerzéséért. A Ptk. valóban tartalmaz egy olyan rendelkezést (13. § (1) bekezdés a) pont), hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, amennyiben az a kiskorú gyermeket megillető tartásról történő lemondásra vonatkozik,de néhány bekezdéssel lejjebb azt is írja, hogy a bíróság vagy közjegyző által elbírált jognyilatkozat érvényességéhez azonban nem kell a gyámhatóság jóváhagyása. Tehát bírója válogatja, hogy maga dönti el ezt a kérdést, vagy a gyámhatósághoz küldi előbb a feleket.
Minden esetre a gyámhivatal azokat vizsgálja, amiket fentebb írtam, mielőtt jóváhagyja az erre vonatkozó jognyilatkozatot.
Tehát elvileg van erre mód, de csak akkor, ha ebben egyezség van köztetek és a gyerek(ek) érdekében is áll.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Szeretném tudni, milyen jogszabályok vonatkoznak a vagyonmegosztásra abban az esetben, ha a férjnek évek óta nincs bejelentett munkahelye, tehát elvileg gyerektartartást fizetni nem tud?
Közös házból akkor is 50-50%-ban részesedünk?
KÖszönöm
Tisztelt Grád András Úr!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát, még előttem van nagyon sok utánajárás. Gondolom ezt nem egy fórumon keresztül lehet elintézni de azért nagyon köszönöm az információkat.
Mellékesen a házasság a feleségemnek azért nem zörnyű, mert úgy gondolja, hogy nem talál mást magának. Ő az évek során elhanyagolta magát mind külsőleg, mind emberileg. Én sportoló vagyok és nem beképzeltségől de elég jól tartom magam a koromhoz képest (40éves vagyok). Sokszor az emberek azt hiszik, hogy az anyám, eddig azért nem feszegettem, mert nem volt értelme igazán és belenyugodtam. Most viszont találtam egy olyan nőt aki úgy érzem tökéletesen kiegészít. Kérdésem még az lenne, hogy ez rám nézve jelent e valami negatívumot a bíróságon, hogy hűtlen voltam. Feleségem és gyermekeim már tudják, hogy taláktam valaki mást így ezt eltitkolni nagyon nem tudom!
Üdvözlettel: Amni
Az a ház nem közös tulajdon, nem is tárgya a házassági vagyon megosztásának. A kölcsön viszont része a közös vagyonnak, a fele-fele terhel benneteket.
Tisztelt Jogi tanácsadó !
19 évi együttélés után úgy döntöttünk a férjemmel hogy elválunk.Van egy 17 éves fiú gyermekünk.A fiúnk nevén van egy családi ház melyen a férjemnek és anyósomnak van haszonélvezete.A családi házra 50 millió Ft-is hitelt vettünk fel a múlt évben.Adóstárs lett a fiam,én és anyósom,a férjem pedig adós.A családi házat a múlt évben felújítottuk,a bútorok ,ajtók és külső festés hiányzik.Az én tulajdonomban,nevemen egy Citroen Xsara gépkocsi szerepel.A válás után én a havi közel 700 ezer Ft-os hiteltörlesztést nem fogom tudni fizetni.A férjemmel egy házban nem kívánunk a gyerekkel lakni,tehát el kell költöznünk a fiam nevén lévő házból a szüleimhez.A férjem feltaláló több szabadalom tulajdonosa is.
A kérdésem az,hogy 19 év után mi illet meg a "közös"vagyonból,illetve ha ő használja az ingatlant nem kell kárpótolnia engem vagy a fiát illetve ha eladná az ingatlant az így megszerzett pénz őt illeti vagy a gyermeket.Ha vállalja a havi fizetést mi a legjobb megállapodás vele.Mennyi gyerektartást és egyéb havi járadékot követelhetek tőle.
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Amni!
Ami magát a válást illeti, azzal nincs különösebb gond, a házasság nem börtön, fel lehet bontani, bár ha a felesége ennyire ragaszkodik hozzá, talán mégsem lehetett olyan szörnyű, szóval elgondolkodnék rajta a helyében, nem lehetne-e mégis megmenteni. De ha végül mindenképpen válni akar, senki sem fogja meggátolni benne.
Ellenben a ház a közös vagyonuk, és még ha történetesen segíteni akarnék is kisemmizni a feleségét, ez akkor sem lenne lehetséges. A házassági együttélés alatt szerzett minden vagyon közös ugyanis, függetlenül attól, hogy ki mennyivel járult hozzá a megszerzéséhez. Ez alól kivétel a bizonyítottan különvagyoni ráfordítás, tehát ami megvolt már Önnek az együttélés előtt, vagy pedig a házasság alatt örökölte, kapta kizárólagosan ajándékba. Vagyis ha a kizárólagos forrásai alatt egy igazoltan házassági együttélés alatt szerzett bankszámlát vagy valami hasonlót kell értsek, akkor az valóban a különvagyona lesz, egyébként meg közös. Üdvözlettel:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Tisztelt Grád András Úr!
Válás ügyben szeretnék tanácsot kérni öntől. 20 év házasság után szeretnék elválni feleségemtől. Ő nem akar válni, sőt foggal körömmel ragaszkodik hozzám. Van közös vagyonunk egy nagy családi ház. Mivel a házat az én családom és barátaim segítségével építettem fel, (mind anyagi, mind fizikai segítség)és az én anyagi forrásaim lettek felhasználva így nem akarok neki egy négyzetmétert sem adni belőle. Van két nagykorú gyermekünk akik még velünk élnek és a továbbiakban (ha sikerülne elválnom) velem maradnának. Még mindkettő tanul. Az anyjuk soha nem foglalkozott velük. Én hordatm őket orvoshoz, szülői értekezlet, tőlem kapnak pénz, ruházom őket stb. Kérném segítségét ez ügyben, hogyan tudom megoldani a fennt említett problémát, van e megoldás, hogy a nejemnek ne kelljen adnom a házból. Hogy tudom elérni, hogy el tudjak válni tőle.
Tisztelettel: Amni
prekoncepcióid vannak. azért írtam, hogy gondolom jó hír, mert úgy gondolom, hogy az, viszont nem kézenfekvő, hiszen a diákhitel sajátossága az, hogy majd a jövedelmed csökkenti.
hazudnék, ha azt mondanám, hogy zavar, mennyire tartasz a stílusom alapján komolynak, vagy komolytalannak. :) úgy gondolom egyébként a tudás meglétének vagy hiányának semmi köze ahhoz, hogy van-e humorérzéked.
gyakorlatilag minden kérdésedre válaszoltam, az egy másik dolog, hogy nem azt mondtam, amit hallani szerettél volna.
de ez már nem az én problémám, gyakori betegség itt a fórumon, ha a kérdező nem olyan választ kap, amit elképzel, akkor azt hiszi, elítéljük, és gúnyolódunk rajta, és ellenségesen lép fel - mint most te.
Ha az iménti hozzászólásodra kifejteném, hogy a házastársi tartás a létfentartást szolgálja, és nem az önmegvalósítást, akkor ismét megsértődsz - pedig a bírói gyakorlat viszonylag egységes ebben.
ugyanígy szerintem még abban a hitben vagy - mert azt akartad hallani - hogy a tulajdonost biztosan kirakják a lakásából, csak azért hogy te ott lakhass.
ez szelektív vakság. tovább nem strapálom magam veled, de nem azért mert roma vagy, hanem azért, mert mások többet tudnak profitálni a munkámból.
sok sikert ennek ellenére,
W.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Kedves _Wasp_!
Eszem ágában sincs senkit tornáztatni, de valóban, egy másik kedves segítő egy számomra talán mindennél fontosabb dologra is kitért: miszerint miként maradhatok én is a lakásban...pedig a manóban, nem is kérdeztem:)
Igen, örülök a Diákhitel felezésnek:)Még szép:)
Nem utasítottam el takarítói munkát,sőt semmilyet, éppúgy voltam takarítónő, mint rádiós bemondó - hírszerkesztő: roma vagyok, és éppen ebből a sztereotípiából szeretnék kifutni, hogy a roma csak takarító lehet.
És elnézést! Miről beszélünk? Bölcsibe nem vették be a picit, és többszázezres állást mondtam vissza, mert anyósom/anyám nem hajlandó a picire vigyázni! Ki nem akar dolgozni???:)
Na, ez kész vicc eddig...
Illetve egy ingyenes jogi tanácsadó szerint a befizetett lakástörlesztő - ami az együttélésünk alatt fizetve volt - közösnek minősül, úgy mint a többi számla, és ennek arányában van közöm az ingatlanhoz... Hiszen bizonyíthatóan a gyes-emből, és a családi pótlékból, az ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI FIZETÉSEMBŐL, ÉS A SZERZŐI JOGDÍJAMBÓL ( mert dalszöveg író is volna a semmirevaló kis buta fejem:)éltünk.
Nem komoly emberhez méltó a hangneme, és az ismeretlen minősítgetés, a gúny és az irónia méginkább.Id.:"– gondolom, ez jó hír.)"
Ill.: "aki pl kapna munkát (de az nem tetszik neki, mert nem akar takarítani a szakmája helyett) az feltehetően nem lesz jogosult."
És ki fogja eldönteni, hogy én mit kaphatnék????????
Mert nem kapok semmit, teszem azt például...elvileg tele az ússág állással, nem akarnak az emberek dolgozni(kicsit a 70 éves apósom szövege), mégha esetleg ez a törvény szó szerinti megfogalmazása is:)
Írásának hasznos részeit köszönöm! Kata
Kivéve, ha kapnak más biztosítékot.
Feltéve, hogy az ingatlant magához váltó fél vállalja a kölcsön egyedüli megfizetését. Amibe az eladónak csak akkor érdemes beleegyeznie, ha a bank elengedi őt a kötelemből. A bankok nem szívesen tesznek ilyet.
Ha az érték nem vitás, akkor nyilván 6M.
20 millió forint értékű lakásunkon még 8 millió forint hitel van, 50-50%-ban van tulajdonjogunk. Ha váláskor egyikünk megszeretné tartani, a másik fél milyen összegre lenne ebből jogosult? Előre is köszönöm a választ!
most látom, hogy két helyre is feltetted ugyanazt a kérdést.
elmondhatatlanul utálom, hogy segíteni akarunk, rászánjuk az időt, és kiderül, hogy feleslegesen tornásztattak minket, mert csak egy copy paste-elt kérdés volt az ezer közül. gondolod mások mást mondanak?
pfff.
na mindegy.
amit korábban nem említettek: a diákhitel véleményem szerint közös szerzemény! (tehát a törlesztést is meg kell majd osztani - gondolom, ez jó hír.)
„Házasság előtt szerzett külön vagyon felezésére tarthat-e”
az különvagyon - nem lesz elosztva.
„Házastási tartás jogcímre ki, és mikor tarthat igényt? Esetemben – a kicsi már betöltötte a 3. életévét, és nekem lejárt a gyes, nincs munkám, utolsó éves vagyok az egyetemen…megitélhető-e?”
ezt a másik topicban leírtam: megítélhető. Annak járhat, aki önmagát eltartani nem tudja, és nem érdemtelen a tartásra.
aki pl kapna munkát (de az nem tetszik neki, mert nem akar takarítani a szakmája helyett) az feltehetően nem lesz jogosult.
és még egyszer: ne tornásztass minket feleslegesen.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Kedves ObudaFan!
A Diákhitelt nem a lakása törlesztőrészleteire fordítottuk, hanem a kisgyermekem, a magam és a férjem ellátására (étel, ital, ruhanemű), amire az Ő italozó magatartása miatt nem jutott.
A lakástörlesztőt a Bank átutalásra tette, és azt vonta is a keresetéből. De a Diákhitelből KÖZÖSEN éltünk, ill. magam fizettem a nyelvvizsgára felkészülő tanfolyamom. Így sem jár semmi a közös befizetés arányában?
2. a nagy tévhitekkel ellentétben kérdezném: Házasság előtt szerzett külön vagyon felezésére tarthat-e, és ha igen, mikor (hány év után?) a másik fél- természetesen válás esetében?
3. Házastási tartás jogcímre ki, és mikor tarthat igényt? Esetemben - a kicsi már betöltötte a 3. életévét, és nekem lejárt a gyes, nincs munkám, utolsó éves vagyok az egyetemen...megitélhető-e? Dolgozni határozott egy évre vettek fel, előreláthatóan októbertől...de még sajnos ez sem biztos (mint ma semmi)...Válaszát köszönöm! Katalin
Nem a volt házastárs, hanem az ajándékozó követelheti vissza. Esetleg. Bizonyítania kell azonban magát az ajándékozást és azt, hogy a visszakövetelés feltétele (itt a téves feltevés) fennáll.
Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlat nem ad helyt a keresetnek, ha a házasság felbomlásához a másik házastárs magatartása vezetett.
Az lemaradt a vagyonmegosztás megtörtént a váláskor.
Tisztelt ügyvédek! Kérdésem:Ha valaki a házassága alatt kapott pénzt (nem kölcsönt),a szülöktöl,de közben elváltak,amiböl lakás lett vével(hitel is van rajta ), akkor ezt visszakövetelheti-e a másik féltöl mondjuk pár év múlval?
1. Szerintem nem kell azt neki bizonyítania. Ha a férj nem tudja bizonyítani, hogy a kölcsönt a különvagyonából törlesztette, akkor a feleségnek megjár a kifizetett törlesztőrészletek fele.
