köteles rész

Szomszédom 23 évig élt élettársi viszonyban párjával, aki nemrég elhunyt. Az elhunyt ,szomszédomra hagyta egy az egyben a lakását. Viszont van az elhunytnak 2 felnőttkorú fia akik most követelik a köteles részt. Mennyi jár nekik a lakás értékéből fejenként?
Tisztelettel Kissné Bottyán Erzsébet.

1/4-1/4

Gyors segítséget kérnék.
Édesanyámmal (aki nyugtató hatása alatt van) tartási szerződést kötöttek a húgomék, amit utólag tudtam meg. Most idősek otthonába helyezik el, ahol a nyugdíja fedezi a tartását. A lakás eladást a hugomék sürgették, ami most el is kelt, holnap kellene aláírnom az adás-vételi szerződést.
Igényt tarthatnék-e legalább a köteles részre? Eddig mindenbe beleegyeztem, de úgy érzem, ha most ebbe is belenyugszom, már nincs visszaút.
Kérem, aki tud segítsen válaszával, amit előre is köszönök.

Kötelesrészre egy nagyon kínkeserves perben majd. Neked kell bizonyítani a tartási szerződés semmisségét ehhez. Azt javaslom, hogy egyelőre az ügyészségen indítványozd, hogy az ügyészség támadja meg ezt a tartási szerződést.

A köteles rész mindenképpen jár, vagy csak akkor, ha nem, vagy nem megfelelően teljesítik a tartási szerződést?
Köszönöm válaszod.

Akkor sem feltétlenül. Ha semmis a szerződés, akkor jár. Ha nem semmis, de nem teljesítik, akkor az eltartott még életében perben kérheti a szerződés megszüntetését.

Akkor talán bölcsebb lenne, ha most nem kérném a köteles részt, hátha mégis teljesítik a szerződést. Ha mégsem az ügyészség tud ebben hatékonyan segíteni? Azt nem tartom valószínűnek, hogy Édesanyám megszüntetné a szerződést, mert úgy tudja, hogy szanatóriumba megy!
Köszönöm

Norvikane!
Nem jogi hozzászólás, de...
Ameddig élsz lelkiismeret furdalásod lesz amiért hagytad: a pénzsóvár húgod szociális otthonba dughassa az édesanyátokat.

Valamint már most bizonyos kételyed van a szerződésnek a húgod részéről történő betartásával kapcsolatban.

A pénzt elfogy, a mamáról meg nemigen gondoskodnak majd...

Én nem írnám alá a lakás eladásának szerződését, legalalább is csak akkor ha a vételár maradékalanul az édesanyátok jobb/komfortosabb elhelyezésére valamint a nyugdíjának havi járadékszerű kiegészítésére fordíttódna.

Átver tédeg a húgod (...) és könnyen előfordulhat, hogy utóbb a te gondod lesz majd a beteg édesanya istápolása.

A választ ugyan már megkaptam kérdésemre, amit természetesem hálásan köszönök. Még mindig nem látok világosan, ha az elhunyt 1/1 arányban , teljes egészében szomszédomra hagyta a lakását akkor miért jár most a felnőtt fiainak 1/4, 1/4 rész? és ha teszem azt 5 gyermek , ill. leszármazott marad utána? akkor is 1/4, 1/4 rész járna mind az öt leszármazottnak?
Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel
Kissné Bottyán Erzsébet.

Épp azért jár nekik a köteles rész, mert az apjuk az élettársára hagyta azt, amit törvényesen ők örököltek volna.
A köteles rész a fele annak, amit a jogosult törvényesen örökölne. Ha öten lennének a gyermekek, akkor 1/10 lenne a köteles részük.
A köteles részt főszabályként tehermentesen kell kiadni. Még az is lehet, hogy a néni jobban járt volna, ha nem ő az örökös, viszont holtig tartó haszonélvezetet kap.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Tanácsot,felvilágosítást szeretnék kérni a következőkkel kapcsolatban:
Édesapám 60 évesen megismerkedett egy 35 éves nővel és elzavarta az édesanyámat a közös házból.Majd meghalt az apai nagymamám és az onnan megörökölte a nagyszülői házat.Szüleim elváltak ,édesapám az édesanyámmal közös ingatlanra jelzálogot vett fel és kifizette az édesanyámat.Sajnos anyukámnak nem volt más választása,így beleegyzett ebbe.
Édesapámmal nem tartjuk a kapcsolatot,mivel erősen italozik és az új kedves nem is engedi a gyerekeivel,unokáival való kapcsolattartást.
Időközben édesapám eladta a nagyszülői házat,amit örökölt ,de a jelzáloghitelt amit a saját házára felvett nem fizette vissza.Így az még mindig 9-10 millió forint jelzáloggal van megterhelve.Felmerült a gyanu,hogy az édesapám végrendelkezett és minden vagyonát az új kedvesére hagyja.A hölgy nem dolgozik,bevétele nincs,szociális bérlakásban lakik a két korábbi élettársi kapcsolatából származó gyerekével.Igaz mostanában már beköltöztek édesapám házába és ha jók az információim bérbeadják a szociális bérlakást.
Az lenne a kérdésem,hogy ha az apukám elhalálozna és tényleg van egy végrendelet,akkor nekünk gyerekeknek járna-e valami örökség?(hárman vagyunk testvérek)Miként öröklődne az adósság?Ha esetleg elhalálozna,kinek a kötelessége lenne gondoskodni a temetéséről,mivel feltételezem,hogy a kedves akkor már nem lenne ilyen kitartó.
Köszönöm válaszukat!

„van egy végrendelet,akkor nekünk gyerekeknek járna-e valami örökség?”
Az a végrendelet tartalmától függ. Mindesetre a köteles részre való jogosultság megmarad - de az nem örökség.
„Miként öröklődne az adósság?”
Az örökrészeket a hagyatéki terhek kiegyenlítés után kell kiadni.
„kinek a kötelessége lenne gondoskodni a temetéséről”
Az illő eltemetés költésge is hagyatéki teher.

Lásd: 2007.08.23. 20:23:17

Jól értem: ha van eltartási szerződése valakivel az örökhagyónak, akkor az elvileg törvényes örökösöknek a köteles rész sem jár?

De jár. Csak éppen az az ingatlan, ami a tartás ellenszolgáltatása, nem része a hagyatéknak, és a köteles rész alapjába sem számít bele.

És hát a semmis szerződés érvénytelenségére bárki hivatkozhat: így ha az eltartási szerződés egy színlelt ajándékozás, akkor a kötelesrészre jogosult ezt a perében felhozhatja.

Köszönöm a választ!Vagyis ,ha eltartási szerződést köt,amelyben az eltartásért a házat ajánlja fel,akkor mi egyensági leszármazottjai nem örökölünk a házból csak az egyéb örökségből.De mi van akkor ,ha az eltartónak nincs munkahelye és semmilyen jövedelme?
Ha végrendelet van,akkor mi egyenesági leszármazottjai ennek tartalmáról,létéről hogyan értesülünk (és mikor)?
Gratulálok Önöknek ehhez a honlaphoz,fórumhoz!Nagyon színvonalas!

Ha az eltartónak nincs olyan jövedelme, amiből el tudná tartani az eltartottat, akkor ez egy színlelt ajándékozás, így az eltartott halála után kötelesrészre perelhető az eltartó. Erre próbáltam az előbbi hozzászólsban utalni.

Kedves ObudaFun !Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!Házacska

Nincs mit.

Tudom, hogy nem egészen ide tartozó téma, de az augusztus 8-i témával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Az adás-vételi szerződés alapján megkaptam az apai részemet az ingatlan értékéből (1/4 rész). Ez után már 1997-ben (édesapám halála után) megfizettem az öröklési illetéket. Kérdéseim:

1. Ezt az ingatlan eladást nekem be kell-e jelentenem valahova?
2. Kell-e még fizetnem illetéket?

Azt akartad mondani, hogy eladtatok egy ingatlant, amelyne 1/4 tulajdoni hányada öröklés címén került a tulajdonodba?
Ez esetben személyi jövedelemadót kell fizetned a szerzéskori érték és az eladási ár különbözete után. (Mínusz az igazolt értéknövelő beruházások ráfordításai.) Az éves adóbevallásban kell szerepeltetni.

Nem kell megfizetni - vagy vissza lehet igényelni - az adót azon összeg után, amelyet az eladást megelőző 12 vagy követő 60 hónapon belül saját vagy közeli hozzátartozó részére lakáscélra fordítasz.

Igen, öröklés címén került a birtokomba, akkor megfizettem az öröklési illetéket, de most az értékesítés után kell-e még fizetnem valami illetéket.
Az SZJA-t tudom, köszönöm, csak annyit kérdeztem volna még, hogy ezt az eladást nekem be kell-e jelentenem az APEH, Földhívatal, vagy bármi más hatósághoz?

Illetéket majd a vevő fizet, ha fizet.
A többit meg mondtam: az éves adóbevallásban kell szerepeltetni.
Az eladás tényét általában a vevő, vagy az ügyvéd szokta a földhivatalnak bejelenteni, de ennek meg benne kell lennie a szerződésben.