lakáshasználat

Ingyen lakhat, nem kell érte fizetnie semmit, de bármikor felszólíthatják távozásra (...) és a további elhelyezéséről nem kötelesek gondoskodni.

Köszönöm a tájékoztatást,nagyon sokat segitett.
Sajnos a csládba történt ilyen eset, a férj letíltatta a fizetésiből birósági úton.Viszamenőlegesen több évet.

Nincs mit.

Sziasztok!

Én 2005-ben örököltem az édesapámtól egy lakást.Édesapámnak rajtam kívül volt még 2 gyeremeke abból az egyik fiatal korú.Én és a másik tesom a lakásban nem ill vagyunk bejelentve:(A kiskorú igen.Én 2004-ig bevoltam.Az édesapám 1994-ben házaságot kötött egy nem magyarnővel akivel 1999-ig együtt élt tehát az életszerű együtt élés megszünt 1999-ben ő a kiskorú anyja de anyának nem nevezném .Apámnak 2000-től volt egy új élettársa aki nyilatkozatban leírja 2000-tőlő élt apámmal és nem ez a nő.
A lényeg ez a nő a hagyaték tárgylásra el se jött és özvegyi haszon élvezetett kapott.Ez a határozat jogerőre emelkedett és a lakásba beköltözött a mostani "férjével".Kérdésem ,hogy tudom érvényesíteni a jogaim bejelentkezni ill az a személyt a női "férjét" kirakni.A lakásból mindent eladtak és ha kimegyek még rám hívja a rendőrt!
Ha van valakinek valami jó ötlete akkor köszi

Kicsit késő megtámadni a haszonélvezetet. Promt kellett volna.

Ezt én is tudom!:(

Promt ???? mit jelent?

Nyomban, azonnal.

Üdvözlök mindenkit!
1:Szüleim 40 éve elváltak.Mi,gyerekek,anyuval maradtunk.Apa kb.25 éve ajándék címén nekünk adta a fél házát,ami az anyuval közös volt nekik.Ketten elfogadtuk,1 testvérem nem,mert az akkori törvény szerint nem lehetett 2 ház a nevén,és már volt saját háza./Így emlékszem az ajándék visszautasítására/
Én már akkor nem éltem a szülői házban...viszont az eltelt idő alatt semmire nem költöttem rajta,mindent anyu rendezett...a tesóm még lakott is az ajándékba kapott részben.Az a lényeg, anyuék használják a mai napig a mi részünket is.
A kérdésem:ha követelnék rajtam a rám eső összeget amit a házra költöttek,mi a törvény?Feltételezem hogy fizetnem kellene...de én akkor kérhetnék -e azért hogy ő/ők használják az én házrészem? Meg van állapítva melyik szoba a mienk.
.....................................
2:1984-ben vettem egy házat,egyedülállóként.
1996-ban eladtam,akkor fektettem be az árát,és már házasságban éltem.De:a ház anyósom nevén volt,amit ígérete szerint a felét,a férjemre kívánta iratni.Mivel én bekerültem a családba,és a házam árát is belefektettem az anyós házába.Ajándék címen mienk lett a fél ház..kettőnké a fiával.A haszonélvezet az anyósé !
A kérdésem:az én pénzem,a házam ára sehol nem szerepel.Jól átvágott anyósom..én meg naív voltam a párommal együtt.Utólag könnyü okosnak lenni.Az ajándék értéke nem sokkal volt kevesebb mint a házam ára.Tulajdonképp megvettem az ajándékot!!!!!!
Lessz-e ennek negatív következménye számomra valamikor?Sehol nem szerepel hogy hova költöttem azt az összeget.
Köszönöm a válaszokat előre is!

Hozzátartozók között általában az ingyenességet kell vélelmezni minden ügylet kapcsán, így ebben az esetben nekik kellene bizonyítani, hogy ez mégis valamilyen ellenérték fejében történt.

Ugyanakkor az ajándék visszaköveteléseinek szabályai szerint akkor is lehetne követelésük, ha a visszterhességet nem sikerül bizonyítani. A még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének azonban nincs helye, így vizsgálni kell, milyen értékűek voltak ezek a ráfordítások.

Üdvözlöm ObudaFan!
Ez a dátumu /2008.09.08. 19:10 /válasz nekem szólt?
Ha igen ,szerintem nem jól kérdeztem,mert nem az ajándékozással kapcsolatos a kérdésem.
Ha nem, kíváncsian várom a választ a kérdéseimre.
Köszönöm!
Lyzy

1. A használat során, ha a szokásos karbantartáson kívül nagyobb felújítást végeztek, abba téged is bele kellett volna vonni, mint tulajdonostársat, kérve a beleegyezésedet és a felújítás rád eső arányos részét.

Amennyiben értéknövelő beruházást végzett vagy a testvéred, vagy az édesanyád, azt kérhetik tőled, mert így a tulajdoni hányadod is többet ér.

Kívánom, hogy ne kerüljön sor az elszámolásra családtagok között.
Az édesanyád a saját részében lakik, a testvéred esetleg többet használ, mint a saját tulajdoni hányada, ezért kérhetnél többlethasználati díjat, de csak mostantól és nem visszamenőlegesen.

2. Jelenleg úgy néz ki, hogy többet ér a ház értéke együttesen, mint amennyi az ajándékozáskor volt.

Pereld be az anyósodat és a férjedet együttesen, és kérd az egész házra a tulajdoni hányadod megállapítását, mivel az nem ajándék, hanem visszterhesség volt.
Bizonyítanod kell, hogy te nem vitted bele a házasságba a különvagyonodat, hanem azon az értéken vásásoltad meg anyósod házát.

Az 1. ponthoz még egy kiegészítés. Ha megengedik, hogy beköltözz, akkor nem kérhetsz többlethasználatot.

„Ha igen ,szerintem nem jól kérdeztem,mert nem az ajándékozással kapcsolatos a kérdésem.”

Dehogynem. Te nem olvastad el figyelmesen a választ.

Tisztelt ObudaFan!
Bevallom töredelmesen,nem igazán értem a választ,ugyanis nem akar senki visszakövetelni ajándékot.Tudom,én vagyok béna az értelmezéshez!!!!!!!!!
Az 1-es kérdésemre Kriszta válaszát megértettem.
Lehet az zavart meg az Ön válaszában,mert ha a 2. kérdésemre válaszolt,az is az igazsághoz tartozik,hogy azt a házat,ami anyóssal közös lett,időközben eladtuk.Fele-fele arányban volt az osztozkodás..mivel amit mi ráköltöttünk és használtuk is,egyenértékü volt az anyós haszonélvezeti jogával.Ő nem költött rá.Anyós másik házat vett a rá eső pénzből...de 4 éve meghalt...a férjem/ A GYEREKE!/ semmit nem örökölt utánna.Mai napig semmit nem tudunk arról hogy csinálta...csak sejtéseink vannak.
Itt is,mint a közös lakás esetében,kihasznált és átvágott.
Úgyhogy jelen pillanatban úgy gondolom,nincs kit beperelnem...a férjemet talán??????Vagy a 2 sógort????
Az sem biztos hogy anyagilag megérné -e ez nekem?
Köszönöm válaszukat és türelmüket az ilyen laikus emberekhez mint én is vagyok!
Üdvözlettel:
Lyzy

Kedves Kriszta!
1-2 alkalommal eljött anyám és anyai féltesóm,hogy valamit csinálni akarnak és én is járuljak hozzá az anyagiakhoz.De pár perc után eltér a tárgytól és szemrehányásokat kapok."Bűnöm" hogy ragaszkodtam a válásukkor apámhoz...el lehet képzelni milyen anyám van ha az apám nevét elvették tőle...apám kérésére ,mivel "méltatlan apám nevének viselésére".
Na de ez már másik történet...bocsi!
Szóval, egyszer sem fizettem,de én úgy gondoltam ki van egyenlítve azzal hogy anyám lakja az egész házat, kertet használja.
Azt szeretném még kérdezni, hogy egy esetleges házeladásnál,vagy netán anyám halála esetén, hogy lessz az osztozkodás?????????
Nem kívánom hogy annyit kapjak mint a tesóim..nem ezért kérdem!
De érdekes lenne ha ebből az örökségből meg én lennék kizárva....
Köszönöm a választ!
Üdv
Lyzy

Kriszta!
Még 1 fontos...a 2. gondomhoz..
Ha nem perelek senkit,érhet-e hátrány abból hogy az én pénzem lóg a levegőben..azaz az adóhatóságra gondolok!
Lyzy

Szia Lyzy!

A 07.18-as leírásodnál, ha szeretnél többet tudni, le kellene írnod mégegyszer anélkül, hogy érzelmeket vinnél a leírásba.
Ha a féjedék hárman voltak testvérek, akkor a fél ház után a férjednek is jár az örökségből. Ha más nem, de kötelesrész akkor is jár.

07.26.
Abban tévedsz, ha saját hibádból, vagy akaratodból nem használtad a tulajdoni részedet, akkor azért neked valamiféle ellentételezés jár. Akkor járna, ha nem engedtek volna odaköltözni.
Tehát a szokásos karbantartás tényleg az ott lakókat terheli, de itt nagyobb, értéknövelő beruházásra gondolok, vagy szükséges felújításról, ahhoz neked akkor is hozzá kell járulnod, ha nem laksz ott, ez a tulajdonos kötelessége.

A ház értékesítésénél mindenki a tulajdoni hányada szerint fog részesülni.
Ha azonban mondjuk a testvéred emeletet épített arra a házra, vagy mondjuk központi fűtést csináltatott, ez mindenképpen növeli a ház értékét, tehát a többletért neki több jár. Elszámolás és megyegyezés kérdése. Ha bíróságra menne, akkor nagyobb tulajdoni hányadot állapítanának neki ezért meg.

Amennyiben édesanyád életében adjátok el a házat, akkor az édesanyád részéből nem biztos, hogy fogsz kapni. Ha mondjuk magára költené, vagy a testvérednek ajándékozná a részét, akkor csak perben tudnád a testvéredtől követelni az ajándékozást.

Szóval ha valaki a halála előtt 15 éven belül az egyik örökösnek ajándékozott, akkor az az ajándék belekerül a hagyatékba és újra elosztásra kerül.

07.29.

Vagy elfogadod, hogy belevitted a külön vagyonodat a házasságba, vagy ha bármi előfordulna akkor egy hosszadalmas perben kellene bizonyítanod, hogy itt nem ajándékozás volt, hanem megvetted nemcsak az ingatlan fele részét, hanem azt is, amit az anyósod a férjednek ajándékozott.

Jelenleg úgy néz ki, hogy az ajándék után neked több illetéket kell fizetned, mintha megvetted volna. De át kell gondolnod, hogy biztosan tudod-e bizonyítani az a különvagyont, amikor már a házasság ideje alatt értékesítettétek a férjeddel közösen. Ezt neked kell átgondolnod.

:) Rólad gondolkodtam és leesett, hogy mit akarsz kérdezni.

A 96-ban eladott lakás után adót kellett fizetned. Most azt kérdezed, hogyha egy másik ingatlanra fordítottad, akkor kaphatsz-e adóvisszatérítést.

Nem, mert a tulajdonodba most ajándékozás útján kerül, így ajándék után kell illetéket fizetned.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz:
Szüleim házassága évek óta megromlott apám alkoholizálása és agresszív viselkedése miatt. (már elvonón is volt emiatt de egy év után visszaesett). Apám évek óta folyamatos lelki terrorban tartja Anyukámat, az alkoholizmusa miatt állandóan féltékenykedik (ok nélkül), képzelődik, állítólag figyelteti, és napi szinten életveszélyesen megfenyegeti. Volt, hogy késsel hadonászott testvéremre is aki még ott lakik (nem kiskorú), állandóan arról beszél, hogy megöl valakit, ezzel folyamatos rettegésben tartja a családot. Mikor Anyukám válásról beszélt, Apám azt mondta, azt nem éli túl, és amúgy sincs ott semmije. Közösen vették annakidején huszonéve a lakást. Most odáig jutott a dolog, hogy Anyukám rászánta magát, hogy elköltözik, kerestünk neki albérletet. Nagyon sajnálja otthagyni a lakást, amiért ő is megdolgozott, és nagyon rosszul érzi magát, amiért albérletbe kényszerül. Még nem költözött el. Hallottam róla, hogy ilyenkor teljesen megszűnik a lakáshasználati jog. Sajnos titokban kell költözni, mert Apám fenyegetései miatt csak akkor lehet, ha nincs otthon, és csak az egyik szoba bútorait vinné Anyukám, szóval igazságosan osztanánk a dolgokat, amennyire lehet. Hozzátenném, hogy apám mások előtt úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne, közös ismerőstől tudom, hogy magát áldozati báránynak bemutatva minket (gyerekeit és feleségét) rossz színben tüntet fel, de sokszor úgy viselkedik, mint aki nem teljesen normális, nehéz ezt leírni, napi szinten fenyegetőzik, aztán meg úgy csinál, mintha semmi se történt volna, szóval bíróság előtt nehéz lenne bizonyítani, tanúkkal igazolni, mit művel otthon, annyira mézes-mázos mások előtt. A kérdésem a következő lenne:
Milyen jogok illetik meg a lakás elhagyása esetén Anyukámat? Gondolom a lakáshasználat megszűnne. Mit jelent ez? A lakás elhagyásáért és használatáért agresszív magatartás miatt kaphatna-e ellenértéket Anyukám (az albérletben nehezen élne meg egyedül).
Lehetséges lenne-e válás nélkül Apámat kötelezni a lakás elhagyására?
Mi történik ilyenkor a közös számlákkal, csekkekkel? Sok számla Anyukám nevére jön, mi történik, ha apám nem fizeti? (azt mondta, hogy megkeseríti Anyukám életét, szóval biztos nem fizetné).
Ön szerint mit lehetne tenni ilyen helyzetben? Mit tehetne Anyukám, hogy a lehető legjobban szálljon ki a dologból?
Elnézést a hosszú levélért, válaszát előre is köszönöm!
Pavlovna

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

Tisztelt Hozzáértők!
1 év házasság után, feleségem tavaly augusztus és szeptember folyamán (több körben) elköltözött tőlem.
Az ingatlan az én tulajdonom, már megismerkedésünk előtt vásároltam.
Házasság előtt ezt szerződésbe is foglaltuk. (különvagyon)
A válás még nem ért végett mert a tavaly novemberi tárgyalásra nem hozta el az igazolványait így nem tudta igazolni a kilétét. Akkor a tárgyaláson közölte hogy Ő nem elköltözött csak nem lakik most velem. De ha fizetek neki, akkor hajlandó kijelentkezni.
Lakcímét, munkahelyét nem árulta el a bírónő kérésére sem.
Azóta többször volt új tárgyalási időpont de egyszer hivatalból, most pedig a bírónő betegsége miatt napolták el.
Hivatalosan nem tudom hol lakik. Nem hivatalosan a falut tudom de a pontos címét nem.
Ma levelet kaptam a feleségemtől hogy napokon belül vissza kíván költözni....és helyre kívánja állítani a házasságunkat.
Kérdésem az lenne hogy köteles vagyok-e beengedni?
Illetve mit tegyek hogy ne kelljen attól rettegnem hogy mit visz el vagy éppen milyen kárt tesz a házban?

Tisztelt Szakértők!

13 év együttélés után tavaly januárban - élettársam italozása és agresszív viselkedése miatt - három gyerekemmel, mindenünket hátrahagyva - elmenekültem a közös tulajdonunkat képező otthonunkból. Hónapokon keresztül kellett elviselnem exem telefonos zaklatását, zsarolását, öngyilkossággal, házunk felgyújtásával való fenyegetőzését.
Volt élettársam azonban két hónapja megnősült, aminek őszintén örülök, mert azóta béke és nyugalom van körülöttünk.
Mikor házasságkötéséről tájékoztatott, még arról volt szó, hogy az új asszonykához költözik... Akkor beszéltünk arról is, hogy szeretnék elhozni néhány számomra fontos dolgot a házból, mire azt felelte, hogy azt viszek, amit akarok, neki ott nincs szüksége semmire... Sőt azt is megbeszéltünk, hogy megpróbáljuk eladni a házat - ennek megfelelően szinte azonnal fel is tettem a hirdetést.
Most azonban megtudtam - nem tőle! -, hogy feleségével együtt beköltöztek a házunkba...
Amellett, hogy félek a vele/velük való találkozástól, a konfrontációtól, szeretném tudni, mihez van jogom? Beállíthatok-e bejelentés nélkül? (Attól tartok ugyanis, hogy pl. az ottmaradt családi ékszereim valahogyan eltűnnének, ha előre szólnék - már ha megvannak még...) Ha bejelentés nélkül megyek, és mondjuk nincs a házban senki, akkor bemehetek-e? Elvihetek-e bármit is?
Ha bejelentem, hogy megyek, de ellenállásba ütközöm, mit tehetek?
Szeretném tudni, hogy nem lett volna-e szükség a tájékoztatásomra, esetlegesen a beleegyezésemre, hogy ott éljenek? Vagy ez nem jogi kérdés, hanem csak emberi?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

Sz.K.