lakáshasználat

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2014.08.21. 20:34

Az épület szerkezetét érintő felújítások tulajdoni igényt keletkeztetnek ráépítés címén, az épület szerkezetét nem érintő felújítások pedig kötelmi igényt keletkeztetnek. Az kétségtelen, hogy vita esetén ezeket az igényeket peres úton lehet csak rendezni. Éppen ezért célszerű a feltételekben előre megállapodni, vagy a közös tulajdont már a munkák előtt megszüntetni. Ez egyébként a közös értékesítés útján is történhet, ami legalább a későbbi önrész megszerzésére jó lehet.

huntah # 2014.08.23. 12:58

Ebben az esetben a legcélszerűbb az ingatlan eladása. Az első lépés egy közös szándéknyilatkozat lenne, lehetőleg írásban; talán jól gondolom, hogy ez egy otthon megírható magánokirat.
Az ingatlanpiacon kis körültekintés után nagyjából ki lehet találni a megfelelő kínálati árat.

Mivel a tulajdonosok zsebére nézve érzékeny kérdésről van szó, a végső eladási ár körüli viták elkerülésére javaslom egy független ingatlanértékelő szakvéleményét beszerezni és azt a vevő(k) és a tulajdonosok körében közösen (írásban!) jóváhagyni, mármint közvetlenül az adásvétel létrejötte előtt. (Azért nem érdemes sokkal korábban erre áldozni, mert idővel az ingatlanérték változhat.) Három szereplő esetén tehát mindenki kaphat egy mindenki által aláírt példányt, és a szakértői díjat lehet harmadolni.
A szakvélemény kb 30.000 Ft-ba kerül, és a leendő vevő érdekét is szolgálja, a majdani adóhatóság általi értékmegállapításnál. Ennyit szerintem megér a családi béke.

Menyecske # 2014.09.15. 20:18

Egy családi ház két tulajdonosa édes testvérek, 50-50 %-ban. A ház haszonélvezője az anya. A házban az anya lakik az egyik gyerekével és annak férjével. Ez, a házban lakó gyerek szépen el van, mint a befőtt és esze ágában sincs kifizetni a külön élő testvért és családját a házból, azaz az őt megillető részt nem kívánják odaadni. Van-e joga követelni az őt meg illető ház érték 50 %-át a testvértől? Hiszen ők mindig is ott laktak és fognak is lakni, a másik testvér pedig mindig is külön fog élni a szülői háztól. Azaz a testvér örömmel ül rajta az ember vagyonán.

Menyecske

ObudaFan # 2014.09.16. 13:58

Valószínűleg csak a haszonélvezeti jog megszűnése után, legalábbis a jelenlegi bírói gyakorlat szerint.

Menyecske # 2014.09.16. 19:40

Köszi ObudaFan a gyors választ! Akkor ezek szerint addig semmit sem tehetünk? Üdv: Menyecske

Menyecske

ObudaFan # 2014.09.17. 14:19

Meg lehet próbálni a közös tulajdon megszüntetési pert, de amíg van az ingatlanon haszonélvezet, igencsak elképzelhető, hogy elutasítja a keresetet a bíróság.

Louis1073 # 2014.09.22. 18:06

Olyan kérdésem lenne hogy, ha vissza utasítottam az örökséget, Milyen jogom van a lakásban lakni.
Az édesapám volt az elhunyt ( csak a sok tartozás miatt nem vállaltam az örökséget).
A közjegyző azt mondta addig, míg le nem zárul a hagyatéki eljárás addig lakhatok ott továbbra is (mert idáig is ott laktam, oda vagyok bejelentve)

ObudaFan # 2014.09.23. 19:55

Louis1073

Amíg a lakást nem árverezik, addig akkor tartózkodhatsz bent, ha az örökösök ezt megengedik. Ha van haszonélvező, vagy lesz az öröklés folytán, akkor meg az ő engedélye kell.

mami_77 # 2014.09.30. 11:23

Érdeklődöm, hogy közös gyerek lakáshasználati jogának ellenértékének kifizetésére igényt tarthatok-e egy válás esetén? A lakás a férjem tulajdona. Házasságot 2012-ben kötöttünk. Házassági szerződés készült. Az új családjogi törvény érvényes-e jelen esetben vagy a régi? Az új szerint lehet ilyen igényt támasztani, a régi szerint viszont nem.
Köszönöm előre is a választ!

ObudaFan # 2014.09.30. 20:55

Attól függ, hogy az új törvény hatályba lépése előtt, vagy után hagytátok el a lakást.
Viszont azért a Csjt. alkalmazásában is figyelembe kellett venni a gyerek lakáshasználatát.

mami_77 # 2014.10.01. 19:30

Még nem hagytuk el a lakást. Most fogok elköltözni a gyerekemmel, mert már nem megy tovább. És indítom a pert. Ezek szerint igényt tarthatok a gyerek lakáshasználati jogának ellenértékére? Sajnos már több ügyvéddel konzultáltam ez ügyben, de mindegyik más mondott és szeretnék már tisztán látni. Köszönöm válaszát!

ObudaFan # 2014.10.02. 13:36

Mondjuk úgy, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a számítása során a lakást elhagyó gyereket figyelembe kell venni.

Barabas # 2014.10.09. 15:15

A partneremmel és kiskorú gyermekével készülök összeköltözni a saját lakásomban. A partneremnek szintén van ingatlanja, de lehet, hogy ezt idővel eladja (pl. hogy kifizesse a volt élettársát). A kérdésem a jövőre vonatkozik: hogyha valamikor netán olyan szinten megromlana közöttünk a kapcsolat, hogy szeretném, ha elköltöznének a lakásomból, és a partneremnek akkor már nincs ingatlanja, akkor van-e erre mód? Vagy még időben, valamilyen szerződéssel kellene felkészülnöm egy ilyen szerencsétlen élethelyzetre, hogy bármikor tudjak rendelkezni a saját lakásom felett?

ObudaFan # 2014.10.10. 18:35

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
Ennek elkerülése érdekében ügyvéd előtt valóban érdemes lehet élettársi vagyonjogi szerződést kötni.

homer1 # 2014.10.16. 11:56

Tisztelt Fórumozók!
Érdeklődnék a véleményetekről a következő témában:
Egy ismerősöm, immáron fél éve a folyamatban lévő válása során kénytelen eltűrni, hogy az 50-50% -ban tulajdonát képező házából a férje önkényesen az ingóságait elhurcolta, de még a közös gyermekeik szobáit is teljesen kiürítette. Ez a tény a bírót totálisan hidegen hagyta az eddigi tárgyalások során. Mindezeken felül, a férj, a bíró tudomásával és annak szóban elhangzott utasítása ellenére, a házastárs kulcsait nem hajlandó a rendelkezésére bocsájtani, vagyis visszaadni. Egy alkalommal, a nagykorú közös gyermeke kérte telefonon, hogy hagyjon fel önkényes magatartásával és adja vissza a kulcsokat. Ezt nem, hogy megtagadta, hanem kategorikusan megfenyegette.
Tudomásom szerint idén március 15.-vel változott a Ptk. és nem világos számomra, hogy a bíró miért nem mondja ki 3 tárgyalás után a válást (hamár ennyire elmérgesedett a helyzet) és azt sem értem, hogy mi okozza azt, hogy a lakhatáshoz fűződő jogában esett sérelmét miért tűri az eljárás során a bíró "szó nélkül"!?
Előre is köszönöm, mindenki segítő szándékú javaslatát, valamint hozzászólását.
Homer

ObudaFan # 2014.10.16. 20:49

Az ingóságokat a férj is jogosult használni, így elvinni is, mert a közös vagyonba tartoznak.
Éppen elmérgesedett helyzetekben lehet csak lassabban kimondani a válást, nincs gyorsabb per egy közös megegyezéses bontásnál. Hogy az adott perben miért nem lehetett még ítéletet hpzni, azt ebből a kérdésből senki nem fogja megfejteni.

lajcsó # 2014.10.17. 06:38

Ha a férj nem engedi be a feleséget a közös lakásba, abban az esetben a feleség rendőrt hívhat illetve feljelentést tehet magánlaksértés miatt. Ez általában jobb belátásra szokta bírni az illetőt.