Élettársi viszony utáni öröklés


drbjozsef # 2017.02.06. 12:02

Tegyük fel, hogy a birtokos nem is akarja fenntartani a kötelezőt. Mit kellene tennie? Hivatalosan még semmi köze az autóhoz, lehet, később nem is lesz. Ki nem vonathatja a forgalomból. Mit csinálhat?

drbjozsef # 2017.02.06. 14:39

Beszeltem a biztositoval, es a MABISZ-szal is.
Nincs fedzetlensegi dij, a torveny lehetoseget ad a biztositas fenntartasara, de nem kotelezo. A jarmu ertelemszeruen nem vehet reszt a kozuti forgalomban, de fedezetlensegi dij a jogeros hagyateki/birosagi vegzesig szoba sem johet.

Jo, sima ugyfelszolgalatok voltak, akik nem mindig allnak a helyzet magaslatan, de elegge egybecsengo volt a valaszuk.

ObudaFan # 2017.02.06. 16:09

Szerintem a jogszabályból sem ez következik, és van is most ilyen ügyem, amiben be kell fizetnie az ügyfélnek a fedezetlenségit.

drbjozsef # 2017.02.06. 18:22

Ertem. Segitenel ertelmezni akkor a jogszabalyt?

"4. § (1)37 Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles...
...
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja."

Üzembentartónak kell fizetnie. Hatályban tartHATó. Kivonatni senki sem tudja a forgalomból jogcím hiányában. De nem is használja senki.

Ha - topiknak is éppen megfelelően - az élettársak által közösen használt, de az örökhagyó tulajdonában, különvagyonába tartozó autót a túlélő élettárs tartja birtokban, de nem használja, és nem fizeti a kötelezőt, akkor kinek kellene a fél év múlva jogerősen lezárt hagyatéki eljárásig tartó időszakig kifizetnie a fedezetlenségi díjat? A birtokos élettársnak? Az örökösnek, akinél nem is volt az autó?

Mi van, ha fél év után ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatékot, ami alapján tuljdonbejegyzés nem tehető, de az örökös, aki ekkor birtokba kaphatja, továbbra sem akarja használni az autót? Mi van, ha öt évig nem mozdul az autó a hagyatéki per miatt? Mi van, ha a per végén mégis az élettárs kapja vissza, mert mégsem különvagyon volt? Ki fizet?

A kötelező a haláleset utáni negyedév végén díjnemfizetés miatt megszűnik, a fenti esetben akár évekkel korábban, mint hogy valaki jogosan tulajdonosnak be tudna jelentkezni az okmányirodánál.

Esetleg, arra celzol, hogy a "a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg" kitétel valamely időszakra már üzembentartói jogosultság nélkül is keletkeztethet fizetési kötelezettséget, mert "megállapítható"? A hagyatéki eljárásig semmiképpen sem hinném. Esetleg egy ideiglenes átadás után igen, a (feltételes) örökösnek kellene fizetnie? De miért tenné, ha van autója amit használ, az örököltet nem akarja használni, de ki se tudja vonatni a forgalomból, hiszen nem az övé.

Nem kerek ez nekem.

ObudaFan # 2017.02.06. 19:51

Kgfb. tv. 3. § 7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

Szerintem egyértelmű, hogy amennyiben senki nem tartja fenn a biztosítást a hagyatéki eljárás befejezéséig, akkor aki végül tulajdonos lesz, meg kell fizesse a fedezetlenségi díjat. Ellenkező esetben a kgfb. tv. 21. § (4) alkalmazásával a biztosító fel fogja mondani a kötelezőjét.

Nem azt állítottam, hogy a szabályozás méltányos, vagy jó, hanem azt állítom csak, hogy ez a szabályozás.

drbjozsef # 2017.02.07. 06:06

De miért? Az alapján amit írtál, én nem értem.

"az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára"

A díjfizetés hiányának időszakában ki az üzembentartó? A későbbi tulajdonos bizotsan nem. Utólag ő lenne?

"A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt"

A mostani biztosító, ahol megszűnt a szerződés, határozottan állította, hogy ők biztosan nem fognak fedezetlenségi díjat számolni. Szabályszerűen bejelentettük a tulajdonos elhunytát.

"Ellenkező esetben a kgfb. tv. 21. § (4) alkalmazásával a biztosító fel fogja mondani a kötelezőjét."

Hogy mit? Az elhunytnak díjnemfizetés miatt megszűnt már. De tőlem felmondhatják megégyszer. Velem meg nem kötnek, amíg nem rendezem a fedezetlenségi díjat. Mit mondana fel, és ki, ha az örökös-tulajdonos még nem is kötött szerződést?

drbjozsef # 2017.02.07. 06:10

"üzemben tartó biztosítási kötelezettsége"

Ez kire vonatkozik? Az üzemben tartót úgy értjük, hogy akinél éppen az autó van (bár ennek utólagos megállapítása véleményem szerint elég nehézkesen bizonyítható, egy ideiglenes hagyatékátadás után esetleg) ténylegesen? Tehát nem számít, hogy ki van nyilvántartás szerint bejegyezve a forgalmiba? Ha nem számít, akkor miért csak itt nem számít, más rendelkezéseknél meg kizárólag a papírt nézik, azt, hogy valójában ki használja az autót, az meg nem számít? Például a nagymama mint üzembentartóra megkötött kgfb, miközben az unoka használja, aki 4x annyit fizetne amúgy. Ez nem tilos, mindennapi gyakorlat, nagymama átengedheti a vezetést, kölcsönadhatja az autót. Most akkor itt ki az üzembentartó?

drbjozsef # 2017.02.07. 06:13

Bocs a sok hülyeségért, de még egyszer ezt is megkérdezném : egy sok évig elhúzódó eljárás alatt miért lenne kötelessége bárkinek is fenntartani a kötelező biztosítást, ha senki sem használja az autót. Kivonatni, eladni nem tudják az eljárás végéig. Hol van _előírva_ hogy fenn _KELL_ tartania bárkinek is a biztosítást?

drbjozsef # 2017.02.07. 08:39

Én értem, de a tulajdonos halálával nem kerül ki a forgalomból, rajta kívül más pedig nem vonathatja ki a forgalomból. Legfeljebb hivatalból az okmányiroda.

Mi a teendő? Fizetni valakinek (KINEK????) az elhunyt kotelezőjét továbbra is? Miért? Ha egyszer van autóm, és a - majd egyszer, évek múlva - örököltet nem akarom hasznalni, akkor miert kellene nekem?

Értem én, hogy patthelyzet, de erre tényleg az a megoldás, hogy egy 200.000. forint értékű autó után KÖTELES az örökös utólag megfizetni másfél millió forint fedezetlenségi díjat? Akkor is, ha az idő nagyobb részében még a birtokában sem volt az autónak?

Nem fogom még mindig. Az általánosságokat bemásoljátok, a konkrét kérdésekre zérus reakció.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 09:53

Az elhalt személy halotti anyakönyvi kivonatát a biztosítónak át kell adni ( igazolhatóan ) és közölni, hogy a gépjármű vonatkozásában nincs olyan más személy, aki a biztosítást megköthetné, nincs új tulajdonos vagy üzembetartó.

A kötelező biztosítás személyhez kapcsolódik ( tulajdonos vagy üzembetartó ) amennyiben ilyen személy nincs a gépjárműre nem lehet biztosítást kötni.

Amennyiben az örökös kiléte megállapítást nyert, annak viszont a hagyatékátadó végzés meghozatalától a biztosítást meg kell kötni ( tulajdonos lesz ). Őt csak onnan terheli a díj elmaradása visszamenőleg nem követelhetik.

Szerintem.

ObudaFan # 2017.02.07. 10:06

Mit mondana fel, és ki, ha az örökös-tulajdonos még nem is kötött szerződést?

De ha szeretné használni a járművet, kell majd fizetnie. És ha nem fizeti be a fedezetlenségi díjat az első biztosítási részlettel együtt, akkor a biztosító felmond. Szerintem.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 10:22

Tisztelt ObudaFan

Én nem azt írtam, hogy felmondja. Tényt közöl. A szerződő fél elhunyt, olyan személy, aki a gépkocsi vonatkozásában pedig nincs, aki köthetne szerződést.
A biztosítás ezen esete csak a tulajdonosra vagy az üzembetartóra vonatkozik.

Azzal, hogy a halotti anyakönyvi kivonatot bemutatja igazolja a szerződő fél halálát. A szerződés megszűnik. További tartozás nem keletkezhet.

Amennyiben az örökös ( új tulajdonos ) kiléte megállapítást nyer, annak meg kell kötni kötelezően a biztosítást.

Amennyiben a gépkocsit a hagyatéki eljárás befejezéséig akarja a gépkocsit használni, úgy kérheti a biztoisítás életben tartását. Ez az Ő rizikója.

drbjozsef # 2017.02.07. 11:05

Igen, a törvény szerint ezt kell tennie, az adott gépjármű tekintetében, amikor UGYANAZ az üzembentartó ÚJRAKÖTI ugyanannál a biztosítónál a szerződését, mert a törvény miatt csak ott teheti.

De én sose voltam annak a biztosítónak az ügyfele, az ADOTT gépjárműnek soha nem voltam azelőtt sem tulajdonosa, sem üzembentartója. Nekem most nem ketyeg a fedezetlenségi díjam. Utólag kiugrik mint béka a tóból?

De látom, elbeszélünk egymás mellett, túlrágjuk ezt a gittet, írtam egy mailt a MABISZ-nak, kiderül, mi az ő álláspontjuk.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 12:14

drbjozsef

Nem fog ketyegni, mert ha leadod a halotti anyakönyvi kivonatot a szerződés megszűnik. Te majd ott kötsz szerződést, ha örökös leszel ahol akarsz.

A MABISZ azt fogja válaszolni szerintem, hogy az örökös ( ami nincs ) tartsa fenn a szerződést:-)

Én nem tudok jobb megoldást.

alfateam # 2017.02.07. 14:13

Nem fog ketyegni, mert ha leadod a halotti anyakönyvi kivonatot a szerződés megszűnik

Nem szűnik meg, a hagyatéki végzés után még 30 napig ketyeg

Vadsuhanc # 2017.02.07. 14:43

Tisztelt alfateam!

Igen? És ennek mi a jelentősége a kérdés vonatkozásában?

A kérdés arra vonatkozott, hogy a majdani örökösnek a tartozást meg kell-e fizetnie.... ( nincs tartozás )

Nem kell.

alfateam # 2017.02.07. 15:07

És? ettől ez a mondatod igaz lesz? Nem!

Nem fog ketyegni, mert ha leadod a halotti anyakönyvi kivonatot a szerződés megszűnik.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 16:02

alfateam

Elmagyarázod, hogy amennyiben nincs szerződő fél ( meghalt )a szerződés megszűnik, milyen tartozás fog halmozódni ? Köszönöm válaszod.

nonolet

A gépjármű forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos vagy üzembetartó a biztosítás felelőse. Amennyiben ez ugyanaz ( elhalt személy ) akkor nincs.

A gépjárműnek nincs birtokosa addig még a hagyatékátadó végzés meg nem születik.

alfateam # 2017.02.07. 16:24

Egy polgárjogi szerződés az egyik fél halálával nem szűnik meg, sőt mindkét-fél halálával sem.
Van szerződő fél az örökös. A hagyaték tárgyával együtt örökli annak terheit is.
Amik a hagyatéki eljárás nem zajlik le köteles fizetni a biztosítás díját. És a 30 nap türelmi idő lejártéval biztosítást kell kötnie a saját nevén. A tulajdonos személye változott meg.

A gépjárműnek nincs birtokosa addig még a hagyatékátadó végzés meg nem születik

Hogy-ne lenne, az örökös, vagy örökösök.
A hagyatéki eljárás egy közig. eljárás, amitől nem függ az öröklési jog.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 16:37

Tisztelt alfateam!

Kérdezem bár tudom: Te most ezt komolyan írtad ?

A kötelező biztosítás egy kivételes biztosítási módozat, ugyanis minden egyes üzembentartóra, vagy ha ez nincs akkor tulajdonosra kötelező érvényű szerződés. Tehát mindenkinek aki e kategóriákba beleesik, bírnia kell egy ilyen biztosítással.

Ebből következik, hogy ha nem tulajdonos vagy nem üzembetartó valaki nem kell bírnia ilyen szerződéssel ( biztosítással )Elmeséled, hogy kit köteleznél rá ?

Megtisztelnél azzal a válaszoddal is, hogy amennyiben nincs hagyatékátadó végzés Te mi alapján állapítod meg ki az örökös ?

nonolet...

A kötelező biztosításról beszélünk, nem arról, hogy a gépjármű éppen hol van. És a tulajdonosról és nem
arról akinél éppen van.

szerintem....

alfateam # 2017.02.07. 16:59

Te most ezt komolyan kérdezed ?!
Megtisztelnél azzal a válaszoddal is, hogy amennyiben nincs hagyatékátadó végzés Te mi alapján állapítod meg ki az örökös ?
Azt gondolod a közjegyző rámutat valakire és azt mondja te örökös vagy te-meg nem?
Egy kicsit bele kéne olvasnod a Ptk.-ba mielőtt ezzel a hetyke-magyar stílusoddal vagdalkozol.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 17:05

nonolet

Amennyiben az üzembetartó fizette a biztosítást, ( aki nem ugyanaz mint az elhalt tulajdonos ) akkor nem az elhalt kötötte....

Következik belőle, hogy a biztosító felé nincs mit bejelenteni ? Szerintem igen. A kötelező él tovább.

Még akkor is él tovább, ha az örökös a hagyatékátadó végzés alapján megállapítják.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 17:15

Tisztelt alfateam!

Ezt írtad ?

Egy kicsit bele kéne olvasnod a Ptk.-ba mielőtt ezzel a hetyke-magyar stílusoddal vagdalkozol.

Kíváncsian várom, hogy a Ptk mely pontjait javaslod elolvasni, hogy az ügyben tisztán lássak és ne hetyke magyar stílusban válaszoljak....

Tisztelt alfateam!

Várom a Ptk szerinti pontos jogszabály megjelölését arra vonatkozóan,hogy ki a felelős amennyiben az elhalt tulajdonos nem fizeti a kötelező biztosítást.

Ne tűnj el megint.....

Köszönöm válaszod, amiből gondolom majd tanulok.

Vadsuhanc # 2017.02.07. 17:18

Mellesleg a közjegyző nem mutat rá senkire....

Hoz egy végzést amelyben megállapítja ki az örökös..

Vagy nem így gondolod ?

alfateam # 2017.02.07. 17:26

Az öröklési jog általános szabályai (Új Ptk.)
Alaptörvény: XIII. cikk
“(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.”

A tulajdonos vagyonában halála esetén bekövetkező tulajdonváltozás vagyonjogi rendjét a magánjogban az öröklési jog rendezi. A magyar öröklési jog szerint az öröklés ipso iure tulajdonátszállás. Az öröklés kizárólag az emberhez kacsolódó jogi változás; a magánautonómia szervezetei (a jogi személyek) vagyonában megszűnésük esetén bekövetkező egyetemes jogutódlást nem mondjuk öröklésnek.

Ha az a latin kifejezés gondot okoz, kérj segítséget!

Hoz egy végzést amelyben megállapítja ki az örökös.
Ne állapítja meg az nem az ő feladata...