Kovács_Béla_Sándor
2018.02.07. 09:47
Tart a nullához; nem; vagy; l. az előzőeket.
Hagyatéki kérdés
nonolet
#
2018.02.07. 11:41
jageungom
A fellelhető!!! vagyona lesz a végrendeleti örökség.
A készpénz aligha lesz "megtalálva".
(mert annyira nem hülyék a rokonok se vélhetően, hogy a készpénzt leltározzák)
Az örökös meg mégis hogyan bizonyíthatná,
hogy a halál pillanatában még megvolt ...
drbjozsef
#
2018.02.07. 11:42
jageungom,
Ha az unokahúgok önként nem teszik a hagyatéki leltárba az elhunyt készpénzét, akkor neked kell rá hivatkozni, ha nem ismerik el, akkor neked kell perelned, és ha Te perelsz (illetve édesanyád), akkor neked kell bizonyítanod kétséget kizárólag, hogy az örökhagyó halálakor az a pénz megvolt, és hogy az a pénz az örökhagyóé volt. Ez az, ami gyakorlatilag lehetetlen.
jageungom
#
2018.02.07. 13:21
Köszönöm a válaszokat mindenkinek!
arazsman
#
2018.03.10. 07:01
A fő kérdésem az, hogy az öröklésben érdekelt személy jogosult-e a hagyatéki eljárás során, illetve a hagyatéki eljárás megismétlésére nyitvaálló határidőn belül érvényesíteni a törvényekben előírt jogait, vagy csak kizárólag polgári per útján?
Helyzetértékelés: Egy négy gyermekes özvegy édesanya -hogy gyermekei boldogulni tudjanak, 14 évvel a halála előtt odaajándékozza vagyonának felét két gyermekének azzal, hogy maradék vagyonát a másik két gyermeke örökli."Így igazságos a rendelkezésem"- írja 2007.02.15-i végrendeletében.Az öröklés megnyilta: 2016.08.07.
nonolet
#
2018.03.10. 09:29
MI.... a KONKRÉT kérdés?!!!
arazsman
#
2018.03.10. 10:17
A fő kérdésem az, hogy az öröklésben érdekelt személy jogosult-e a hagyatéki eljárás során, illetve a hagyatéki eljárás megismétlésére nyitvaálló határidőn belül érvényesíteni a törvényekben előírt jogait, vagy csak kizárólag polgári per útján?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.03.10. 11:31
Konkrétan? Ki, mit?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.03.10. 11:31
Ja, látom, nonolet egyszer már megpróbálta. Neki se sikerült. :/
SaireyVMK
#
2018.03.10. 12:05
Ha az "öröklésben érdekelt személy" nincs benne a végrendeletben.akkor nem jogosult a végrendeletben említett vagyonok öröklésében.Az ajándékozott ingatlanokéban pedig pláne nem, mert már túl van a 10éves határidőn az ajándékozás megtámadását illetően.
Amennyiben a végrendelet nem tér ki minden vagyonra, amit az örökhagyó után maradt, úgy azokért (GONDOLOM ÉN,hogy) a törvényes örökösök(feleség/férj és gyerekek, halott gyermek esetén annak gyermekei öröklik az 1 gyermekre járó részt egyenlő arányban, illetve ha egyik sincs akkor a felmenő szülők.)
Ha az "öröklésben érdekelt személy" annyit tesz,hogy az örökhagyónak bíróság előtt bizonyítható tartozása volt felé, akkor azt igen, nyilván polgári peres úton lehet behajtani/követelni az örökösöktől. (Egyenlő arányban, de legfeljebb csak az örökség erejéig)
SaireyVMK
#
2018.03.10. 12:08
Párdon. A behajtásnál amit írtam "egyenlő arányt", azt talán pontosabb úgy megfogalmazni,hogy az öröklésnél szerzett százalék arányában.
Illetve öröklésnél kimaradt,hogy ha se lemenő, se felmenői nincsenek akkor az államé lesz az örökhagyó vagyona.
arazsman
#
2018.03.10. 12:11
Konkrétabban is feltehetem a kérdést:
Fiú, aki már megkapta az örökrészét: Közjegyző kérdésére válaszolva kijelenti, hogy élni kíván a kötelesrészi igényével.
Leány, aki a halál beálltával lett végrendeleti örökös : hiába hajtogatja, hogy te már megkaptad az örökségedet!- egyórás vita után beadja a derekát, beleegyezik, mert nem ismerte sem az öröklési jogszabályokat, sem az ingyenes adományozás körülményeit, no meg félt is bátyja későbbi zaklatásaitól. Közjegyző jóváhagyja az egyezséget. Elindul a végrehajtási eljárás.
Időközben – a jogerős hagyatékátadó végzést követő 1 éven belül -Leány beszerzi a Fundamenta igazolást, mely szerint a Fundamenta átutalja a majdani örökségnek megfelelő összeget a Fiú OTP-nél vezetett bankszámlájára ( édesanyja vagyonának 1/4-ed részét, ezzel gyakorlatilag Leány fiatalabb nővére „kivásárolja” a fiú majdani örökrészét édesanyjától.) Leány bemegy az OTP-hez, de OTP nem jogosult igazolni a pénz megérkezését. Így nem tény a tény! Közjegyző elutasítja a hagyatéki tárgyalás megismétlési kérelmet: az egyezség akarathiba, nem tény. „ A köteles rész nem törvényes örökség, hanem a hagyatékkal és az örökösökkel szembeni kötelmi igény.” Nincs sem az öröklés rendjében, sem az öröklés jogcímében változás. Pert kell indítani.
Kérdésem : valóban ez az egyetlen megoldás?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.03.10. 12:29
A közjegyző nem dönti el az öröklési vitákat és a hagyatéki hitelezői igényeket sem bírálja el.
(A perre föltétlenül bízz meg egy ügyvédet. Ezzel a gyenge fogalmazási készséggel nem boldogulsz.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.03.10. 12:30
(Mondjuk, ügyvéddel is elég kétséges. Az egyezség az egyezség.)
SaireyVMK
#
2018.03.10. 12:31
(Szerintem!) igen,most már csak a polgári peres út van. Viszont akkor magának kell bizonyítania ,hogy jogos a kérése. Innentől kezdve irány az ügyvéd, ő majd nagy fejfájások és az iratok áttekintése mellett megmondja a tutit.(Szerintem)
nonolet
#
2018.03.10. 12:50
arazsman
Innen már aligha van visszaút...
Utólag a megegyezést felrúgni gyakorlatilag lehetetlen!
Ahhoz "erőszakot" vagy "megtévesztést"kéne bizonyítani,
ami
egy közjegyző előtt tárgyalás+alku esetén nyilván KIZÁRT.
Az pedig NEM indok, hogy leány tévedésben VOLT!!!!
vagy éppen rosszul/félre értett valamit.
- -
Szóval: én nem perelnék...
Mert mégis kit és miért perelhetnék?! pontosan.
arazsman
#
2018.03.10. 12:58
Van egy pofátlan fiú,aki 14 évvel édesanyja halála előtt megkapja majdani örökségét. Ügyvédje tanácsára tartja a markát, mert eltelt a 10 év. (Anya meghal: 2016.) A végrendeletből (2007)a fiút kihagyja az édesanyja, mert ő már megkapta, ami neki jár. A fiú húga lett az állagörökös, akitől szeretné behajtani a fiú a félmillió Ft.-ot (ennyi a köteles rész). Ha ez így érthetőbb, akkor bocsánatot kérek...Én csak a haszonélvezeti örökös vagyok, húgom nevében kérdezek. Papíron a fiú vagyontalan, gyermekeire íratta már nagy értékű panzióját, ő szobakiadásból él, gyakorlatilag munkanélküli, ha nyugdíjba is megy rövidesen, alig lesz nyugdíja...miből szerzi vissza a húgom a félmillió Ft.-ot? (Ez neki 8-9 havi nyugdíja!) Ki fizeti meg neki a csaknem 86ezer Ft-os végrehajtási költséget? Valóban nem köteles a közjegyző rákérdezni a fiúra, hogy igaz-e az, amit a húga állít? Mert ez nem peres eljárás, bizonyítani valóban semmit sem lehet? A jogok és kötelezettségek nem együtt járnak? Pl. beszámítási kötelezettség...
SaireyVMK
#
2018.03.10. 13:12
Mivel mi nem látjuk,hogy mi van a végrendeletben ezért csak azt tudom mondani,hogy véleményem szerint elképzelhető az is,hogy a végrendelete nem tért ki az elhunyt fennmaradó összes hagyatékára. (Ha például csak egy házat meg bankszámlát írtak bele,de volt ezen kívül még egy másik ház is a nevén,akkor az utóbbi már a törvényes örökösök köteles részét képezi. Ez alapján meg az is lehet,hogy az a "pofátlan fiú", az abban örökölt rész után indított osztatlan közös tulajdon iránti megszüntetési pert, azzal a céllal,hogy az ő részét a tulajdonos társ(vagyis a lány) vásárolja fel tőle. Így elsőre ezt tudom elképzelni. Ha nem így van ,akkor tévedek.
Ha pedig a végrendelet egyedüli örökösnek a lányt tekinti a teljes örökség után(és ez lényegében így van benne és nem úgy hogy övé a perzsa szőnyeg meg a szomszéd kis házikó),akkor a fiúnak nincs semmi joga pénzt követelni. Más kérdés,hogy a végrendeletet meg tudja-e támadni. (Például ,ha nem hivatalosan, ügyvéddel és két tanúval történt, és még az elhunyt halála előtt, míg még beszámítható állapotban volt)
Az hogy a lány miről nem tudott -ahogy nonolet is írta- nem mentesíti semmi alól.Sajnos az élet ilyen, ez lesz a tanulópénz,ha úgy alakul a dolog. Mindenesetre célszerű a saját ügyvéd felkeresése az üggyel.
SaireyVMK
#
2018.03.10. 13:14
Illetve mivel nem történt törvényes kitagadás , így a fiú is lehetett jogosult az ÖRÖKLÉS SZERINTI köteles részre.
Természetesen első körben a végrendeleti öröklés van.
arazsman
#
2018.03.10. 13:26
Visszajöttem:
Úgy tudom, a régi Pp. volt még hatályos, mikor a közjegyző az egyezséget jóváhagyta a Pp.148 §.(3)bek.alapján. Az (1)-(2) bekezdést nem kellett volna figyelembe vennie, csak a (3)-at? A Betudás intézményét kizárólag perben lehet csak érvényesíteni? A hagyatéki eljárás megismétlését nem azért iktatta be a jogalkotó, hogy ha olyan el nem bírált tény kerül elő a hagyatéki eljárás megismétlésére nyitva álló időn belül, amely elbírálása esetén...megváltozik a hagyatékban való részesedés aránya? Nem tény a tény ?
Később tudok csak visszajönni, addig is nagyon köszönöm a hozzászólásokat!
SaireyVMK
#
2018.03.10. 13:37
Na most akkor végrendelet volt,vagy már bírósági úton elért egyezség? Az egyezséget elvileg mindkét fél elfogadta, úgyhogy aszerint kell eljárni,ami abban van.
nonolet
#
2018.03.11. 00:44
arazsman
Miből fizet a lány?
Hát az örökségéből...
Hisz annak csak töredéke jár fiúnak.
nonolet
#
2018.03.11. 00:56
arazsman
Nézzük másként... mert így történt VALÓJÁBAN.
A mama anno ajándéka adta a fiúnak az akkori vagyona egy részét.
Ez mivel 10 évnél régebben történt MÁR NEM érinti a hagyatékát semmilyen módon.
Az, hogy mama anno mit gondolt erről, a törvény szemében nem számít.
MOST MÁR így 10 év után, amikor meghalt CSAK az számít, hogy
- volt egy hagyatéka (már csak a maradék vagyona)
- amiről végrendelkezett
DE! a fiút kihagyta...
Ezért a fiú jogosan kért köteles részt.
A dolgot a mama kúrta el anno!
Azzal, hogy
- csak ajándékozott
ÉS
- csak az egyiknek
Miközben a végrendeletbe nem vette, hogy
az ajándékot úgymond örökség előlegnek szánta anno.
(legalábbis, ha jól értelek)
A fiú persze pofátlan, de nem törvénytelen.
(szerintem)
Anno kellett volna rendesen végrendelkezni...
Nomeg jobb érzésű fiút nevelni.
Aki nem húzza a le lányt a mama hibája miatt.
arazsman
#
2018.03.11. 06:23
Már hadmadszor tűnik el az írásom.
Röviden ismét, a 10 év nem tíz év, hanem 15 Ptké.65§.2. csak utólag bukkantam rá. Jogalap nélküli gazdagodás lenne a fiú igénye. A Betudás intézménye miért csak külön perben érvényesíthető?.
arazsman
#
2018.03.11. 06:32
Az eltűnt írásomban megköszöntem a hozzászólásokat, hogy még mindig van, aki elgondolkodik a nekünk fontos témán...
Most a hagyatéki eljárás megismétlésére koncentrálunk, fellebbeztem az elutasító végzés ellen. Később fordulunk csak ügyvédhez. Úgy vélem, hogy olyan tényre hivatkozunk, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, ennek elbírálása esetén a hagyatékban való részesedés aránya változna.
