Nevelőszülő mint apa

Ennyi hülyeséget hogyan tudtál összehozni. Amúgy meg jó tájékoztatást kaptál: ha úgy teszel apai elismerőt, hogy tudod, hogy nem te vagy az apa, az bizony bűncselekmény.

Az írásod 90 százaléka tömény hülyeség, halandzsa.

Szép kis regényt írtál.

Üdvözlök mindenkit! Kiváncsi vagyok erre milyen válaszokat kapok!

xy Megyei Kormányhivatal

xy Megyei Kormányhivatal
Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály
yx Megyei Kormányhivatal
yx Járási Hivatal
Gyámügyi és Igazságügyi Osztály
yx Megyei Gyermekvédelmi Központ és területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szakértői Bizottság

Beadvány

Alulírott yx feleségemmel yx- vel közös háztartásunkban elhelyezett és ott nevelkedő leánytestvérpár yx, yx valamint yx ügyében tudomásomra jutott információkat írásban kívánom a címzett hatóságokkal megosztani mivel a határozatokban szereplő kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget, mint nevelőszülő, és tudomásom szerint a leánytestvérek édesanyja, yx is, az illetékes Gyámhatóság tudomására juttatott, viszont a leánytestvérek örökbeadhatóságáról készült határozatban yxban, ismeretlen helyen tartózkodik mondat szerepel,mely nem felel meg a valóságnak, valamint a kötelező láthatás elmaradásának oka, hogy nem önhibájából, hanem hogy elmondása szerint bűncselekmény áldozatául esett, és ez miatt nem tudott a kötelező láthatáson megjeleni, tény sem került rögzítésre.

INDOKLÁS

yx, yx és yx családunkban került elhelyezésre. Édesanyjuk yx 20xy. év márciusáig a gyámhatóság által meghatározott láthatásokon folyamatosan megjelent, telefonos kapcsolattartása is folyamatos volt.
20yx. év áprilisában külföldre távozott, hogy megfelelő anyagi fedezetet tudjon összegyűjteni, hogy gyermekeit esetlegesen visszakaphassa. Gyermekei iránt ragaszkodik, mely miatt tudomásom szerint több alkalommal a gyámhatóság munkatársaival is szóváltásba keveredett.
Tisztában volt azzal a ténnyel, hogy ha kiutazik és a láthatása önhibájából kifolyólag 6 hónapot meghaladja, a gyerekek örökbeadhatóságáról a gyámhatóság intézkedik.
A gyermekeivel külföldi tartózkodása ideje alatt folyamatosan videó kapcsolaton keresztül tartotta a kapcsolatot, mely során mind ő, mind a gyerekek látták egymást.
Tudomásunk szerint yxba utazott ki munkavállalási szándékkal. Az idő múlásával volt rá példa, hogy yx körzetszámról hívott minket telefonon.
Több alkalommal közölte, hogy még a 6. hónap előtt hazajön, mivel nem szeretné, hogy gyermekeit elveszítse.
Az 6. hónap közeledtével, több alkalommal figyelmeztetve lett, hogy közeledik az idő, mely során minden alkalommal közölte, hogy jön haza és már itthon is marad a gyermekek miatt. Ahogy közeledett az idő mindjobban zavartabbnak és idegesebbnek tűnt, valamint könnybe lábadt szemmel beszélt a gyerekekről. Mindvégig kitérő válaszokat adott, hogy miért nem tud hazajönni. Látszott viselkedésén, hogy valami gond van vele, és közöltük vele, hogy ha bármiben tudunk, segítünk. Volt rá példa, hogy annyira maga alatt volt, hogy tudta és mondta is, hogy nem tud hazautazni, tisztában volt azzal, hogy gyermekeit elveszíti, arra is megkért, hogy ha másképp nem megy, legalább a kicsit yx segítsünk, és mondta, hogy mivel nagyon hasonlít rám, megkért, hogy mivel családi jogállása nem rendezett, tegyek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, melyhez beleegyezését adja. Belevetettem magam a magyar jogrendszerbe és utána jártam a teljes hatályú apai nyilatkozattal kapcsolatos tényállásoknak. A magyarország.hu kormányzati portál, Magyarország hivatalos kormány honlapjára fellépve érdekes információt találtam,

„Ha valaki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, az az apaság megállapítására önmagában alkalmas. Miután a jogszabályban az apaság elismerésének nem feltétele a gyermek és az apa közötti valódi vérségi kapcsolat fennállásának igazolása, bizonyítása, ez a nyilatkozat akkor is hatályos lehet, ha nyilvánvalóan hiányzik ez a vérségi kötelék a két ember között. Apai elismerő nyilatkozatra különféle esetben kerülhet sor. Akkor, ha a tényleges, valós "családi" köteléket kívánják a felek jogilag is rendezni, de - horribile dictu - akkor is, ha ennek semmiféle valós alapja nincs, hiszen biológiailag nincs kapcsolat a gyermek és az őt saját apjának elismerő személy között, hanem azt érzelmi, morális okok alapozzák meg.”
Ezt követően több Törvényt, Kormányrendeletet megnéztem, beszéltem több emberrel, jogásszal, ügyvéddel, önkormányzati dolgozókkal, gyámügyben aktív személyekkel, akik csak pozitívan álltak ahhoz hogy a gyermeknek a családi jogállását rendezni kívánom úgy hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kívánok tenni, vállalva annak teljes felelőségét, még akkor is ha tudomásom szerint nincs köztünk sem biológiai sem vérrokoni kapcsolat.
A hivatalos kormányzati portálon leírtakra való tekintettel, az édesanyával közöltem, hogy van lehetőség, hogy rendeződjön yx családi jogállása. Elmondtam neki a törvényi lehetőségeket, közölte, hogy nem tud hazautazni tehát személyes megjelenése a nyilatkozat megtételéhez nem lehetséges. Mondtam neki, hogy van lehetősége hivatásos konzuli tisztviselő előtt is megtenni a nyilatkozatot, csak a legközelebbi magyar nagykövetségre kell személyesen bemennie.
Elmondta, hogy 8 órás utazási távolságra van tőle magyar nagykövetség, és nem tudja megoldani, hogy eljusson oda. Ekkor már gyanút ébresztett bennem, hogy amilyen nagy a ragaszkodása a gyerekek iránt kifogásokkal jön, hogy miért nem tud elmenni és rendezni a gyermek érdekeit. Ezt követően kifogásként még mondta, hogy a főnöke nem ad neki szabadidőt, nincs pénze, nem jó a tömegközlekedés, nincs helyismerete.
Ezt követően jeleztem a gyámhatóság fele, hogy az édesanyával valami nincs rendben, és felmerült bennem a gyanú hogy akadályoztatva van és nem önhibájából nem tud hazajönni a kötelező kapcsolattartásra. A xy gyámhatóságon telefonon keresztül felvettem a kapcsolatot az egyik ott dolgozó hölggyel, aki tudomásom szerint több mint három éve ismeri xy a gyermekekkel kapcsolatos ügyek véget, és akit próbáltam tájékoztatni az általam tapasztalt dolgokról, valamint kikérni véleményét, hogy szerinte a xy viselkedésén nem-e tapasztal valami szokatlant tekintettel a gyermekeihez való kötödés és ragaszkodása ellenére. Elmondta, hogy igen szokatlan neki is, hogy a gyermekei iránti kötödése és ragaszkodása ellenére nem érti a viselkedését. Tájékoztattam, hogy szerintem akadályoztatva van, hogy hazautazón Magyarországra, de nem érdekelte és közölte, hogy nem nyomozó hatóság a gyámügy, és amíg bizonyítékom nincs rá addig ne is firtassam a dolgot. Elmondta, hogy amíg nincs bizonyítékom és nem kap levelet és az anyuka írásban nem tájékoztatja, addig nem tud tenni semmit. Megkérdeztem, hogy esetleg rokonoktól vagy ismerőseitől, akik a gyámhatóság látáskörébe kerültek az eljárások során nem-e lehetne megtudni fontosabb információt a szokatlan viselkedésére, magatartására, teljesen elutasító, ellenséges hangnemmel találtam szembe magam, valamint közölte ez nem a gyámhatóság feladata, ez nem az ő dolga. Ezt követően közöltem a hölggyel, hogy semmi gond, de viszont xy családi jogállásának rendezése végett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kívánok tenni, amire azt a választ kaptam, hogy ezzel bűncselekményt követek el és feljelentenek. Próbáltam elmondani, hogy mit olvastam valamint a törvények, kormányrendeletek mindezt, hogy szabályozzák, de az ingerült ideges, hangkifejezése végett a telefonbeszélgetést lezártam.
Az teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat végett felkerestem a lakhely szerinti illetékes bíróságot jogi segítség végett, ahol elmondtam minden részletet, hogy nevelt gyermekről van szó, hogy nevelőszülő vagyok, hogy tudomásom szerint nincs biológiai, vérrokoni kapcsolat, köztem és a gyermek között, akinek a családi jogállását kívánom rendezni teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatommal, hogy anya nem tud személyesen megjeleni sehol, mivel külföldön tartózkodik, és nincs lehetősége konzulátusra sem eljutnia. A bíróságon tájékoztattak, hogy tudom-e hogy mekkora felelősséget vállalok ezzel a nemes feladattal, melyet a bíróságon is elismertek, hogy még ilyen pozitív dologgal nem találkoztak, és tájékoztattak, hogy mivel az illetékes gyámhatósághoz tartózik, a dolog nyugodtan adjak be egy beadványt, melyet a Ket. értelmében kötelesek átvenni, szándékomat jegyzőkönyvben rögzíteni, mivel a magyar törvények értelmében ha az anya a nyilatkozat megtételében akadályozva a szükséges hozzájárulást a gyámhivatal adja meg. Megkérdeztem azt is amit a gyámhivatali dolgozó a telefonon keresztül közölt velem, hogy bűncselekményt követek-e el, melyre nemleges választ kaptam, tekintettel rá hogy nem a hatóság félrevezetése, nem idegenrendészeti eljárás kijátszása a célom, hanem egy gyermek családi jogállásának a rendezése a célom melyet érzelmi, morális okok alapoznak meg, mellyel indokolatlan eljárást egyik hatóságnál sem kezdek, valamint az anya jogállása is rendezett marad, és a nevelésből is kikerülne mely során még a költségvetésen is spórolnák tekintettel rá, hogy ezt követően teljes ellátásáért én lennék a felelős. Tájékoztattak továbbá, hogy családba fogadásra is van lehetőség.
Ezt követően jóhiszemű ügyfélként megjelentem xy, yx xy utca 0. szám alatt található xy Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztály 12. számú hivatali helyiségében 20xy. október xy.-án 13:00 órakor ügyfélfogadási időben beadványommal, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyek. A gyámhatóságnál közölték, hogy nem vesznek át semmit, nem vesznek fel jegyzőkönyvet, csakis személyes megjelenést fogadnak el mindkét fél részéről. Tájékoztattam az irodában tartózkodó két hölgyet, hogy anyuka külföldön van, nem tud sehol személyesen megjelenni és elmondtam a törvényi tényállást mely hivatkozik arra, hogy ha a személyes megjelenés együtt nem lehetséges a nyilatkozat megtételére külön-külön is lehetőség van, hiánypótlásról a gyámhatóság intézkedik, és ha az anya a nyilatkozat megtételében akadályozva van azt a gyámhatóság is megadhatja. Ezt követően az egyik hölgy átment az osztályvezetőjéhez majd visszajött és közölte velem, hogy az osztályvezető is elmondta, hogy nem tehetek semmit, nem vesznek, át semmi beadványt valamint nem vesznek fel jegyzőkönyvet szándékomról. Jogi felvilágosítást kértem, hogy akkor mit tehetek, ha már a gyermekkel kapcsolatos eljárások, ügyek a gyámhatóság hatásköre, valamint én, mint magánember ha a hatóság nem tesz semmit mit tehetek. Innentől felsőbbrendűséget éreztem a hivatali dolgozok magatartásában viselkedésében, az egyik hölgy azt mondta „csak kettő sablon van a gépemen, amikor az anya és az apai nyilatkozatot megtenni szándékozó személy személyesen megjelenik”. Próbáltam ismételten elmondani, hogy a magyar törvények mit írnak mire a másik hölgy flegmán, majdnem hogy kikérve magának, hogy hogy merek okosabb lenni náluk, azt a választ adta, rájuk a magyar törvények nem vonatkoznak, rájuk egy uniós törvény vonatkozik, és az alapján dolgoznak. Megkérdeztem már a hölgyet, hogy árulja már el mi a pontos száma a törvénynek mert szeretnék utána nézi, melyre azt válaszolta „sajnos azt most nem tudom megmondani”. Következő mondatukban céloztak arra, hogy „az utcáról bárki bejöhet és azt mond amit akar, nem így működik, hogy egy utcáról bejövő ember apasági nyilatkozatot akar tenni”. Természetesen nem értettem ezt a mondatot de mivel feszültséget láttam a hölgyekben diplomatikusan, etikusan nem konfrontálódtam a hölgyekkel. Ezt követően miután láttam, hogy megpróbálnak félrevezetni nem is hivatkoztam több törvényi tényállásra, megkérdeztem butuska tekintettel, hogy milyen jogi lehetőségem van akkor, mire azt a választ kaptam, „2 lehetőségem van, kiutazok és felkutatom az anyát, majd aláíratom vele a nyilatkozatot és beviszem a gyámhatóságra, vagy kézen fogva megjelenek vele személyesen a gyámhatóság előtt. Megkérdeztem újra, hogy semmilyen más jogi lehetőségem nincs, melyre ugyanazt a választ kaptam, „csak az a két lehetőségem van amit már az imént elmondtam”.
Mivel teljesen felháborított, hogy egy hivatal akinek a dolga a gyermekek védelme, a gyermekek családi jogállásának a rendezése, akik gyermekek életét,testi, szellemi, értelmi fejlődéséért felelősek, azokban hoznak érdemi a további életüket befolyásoló nagyon fontos életre szóló döntéseket, határozatokat, alapvető jogok tekintetében mind a gyermek(ek) mind, a szavaikkal fogalmazok ”utcáról bejövő ember”, saját szavaimmal, mint magyar állampolgárnak a tisztességes eljáráshoz fűződő jog és az egyenlő bánásmód mind alapvető jogok teljes mértékben sérültek. Azt sem kérdezték meg ki vagyok, honnan jöttem nem is érdekelte őket, hogy pontosan mi a történet, csak próbáltak lerázni. Miután láttam, hogy a jogszabályi hivatkozásaimra konkrét választ nem kaptam, valamint hogy a Ptk. valamint a Ket.-ben foglaltak ellenére a beadványomat nem vették fel és nem készítettek jegyzőkönyvet szándékomról, pedig mind elsőfokú hatóság a Ket. értelmében a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mindenkit megillet, a hivatali helyiségből távoztam.
Felmerült a kérdés bennem, hogy az irodában tartózkodó két hölgy valamint az osztályvezető szakmai szempontból alkalmas-e e nagyon felelősségteljes feladatkör ellátására amikor gyermekek ezreinek életéről döntenek, tekintettel rá, hogy bűncselekmény elkövetését adják meg jogi segítség, felvilágosítás során, tekintettel rá, hogy a törvény egyértelműen leírja hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvezető, bíróság, gyámhatóság, hivatásos konzuli tisztviselő előtt lehet személyesen megtenni, ennek ellenére jogi segítségként tájékoztat, hogy mennyek ki személyesen, keresem fel az anyát íratassam alá és vigyem be a nyilatkozatot a gyámhatóságra. Természetesen nem értettem félre semmit ezért is kérdeztem többször is a lehetőségekre rá, mert egy az, hogy ha meg is találom az anyukát ami úgy gondolom nem az én dolgom, tekintettel rá hogy a törvény szerint hiánypótlásról a gyámhivatal intézkedik mint hatóság, én csak magánszemély vagyok, nyilatkozattal nem rendelkezek, ami hivatalos, aláírni csak olyan személy előtt lehet aki a törvényi előírások alapján rendelkezik vizsgával valamint szerepel az anyakönyvezéssel kapcsolatos felhatalmazással, ideértve a konzuli tisztviselőt is, aki hivatalos úton postán, vagy futáron külön törvényekben meghatározott módon juttatja el az illetékes hatóságnak az anya által aláírt nyilatkozatot.
Ezt követően tájékoztattam az édesanyát a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételének sikertelenségéről, aki viselkedése zaklatott volt tiltakozott, hogy nem akarja elveszíteni a gyermekeit, de közölte, hogy nincs lehetősége személyesen semmit sem intézni, sőt még levelet sem tud feladni. Viselkedése, mondatai ekkor már összefüggéstelenek voltak szemein lehetett látni hogy kialvatlan, gyermekei mikor szóba kerültek sírás kerülgette, és tudomásul vette már, hogy el fogja veszíteni a gyermekeit és könyörgött, hogy valahogy legalább a kicsit mentsem meg, tegyek meg mindent, hogy a nevemre vegyem, hogy tegyem meg az apai nyilatkozatot vele kapcsolatosan mivel tudja, hogy lelkileg sérülne ha kikerülne a családunkból és látta a videóhívások alkalmával, hogy mennyire ragaszkodik kötődik hozzám.
Ezt követően üzente, hogy segítségre lenne szüksége mert jön haza, meg is adta, hogy melyik napon érkezik, de ezt követően a kapcsolat megszűnt vele.
Még egyszer ügyfélfogadási időben bementem a lakhely szerint illetékes bíróságra ahol elmondtam, hogy nem vették át a beadványomat, nem vettek fel jegyzőkönyvet szándékomról. Tájékoztattak, hogy semmi gond a beadványomat adjam be elektronikus úton, ezt még tegyem meg, nehogy az legyen, hogy nem tettem meg mindent és mind elsőfokú hatóságot megkerülöm.
Az anya időközben jelentkezett elmondta, hogy főnöke áthelyezte Máltára jelenleg ott dolgozik, és nem tud hazajönni. A feleségem elmondta, hogy lehetet látni, hogy felügyelet alatt van, hogy ideges a válaszai megfontoltak voltak, kérte, hogy nézem meg én is ha legközelebb hív mert most már biztos benne hogy bajban van. Legközelebbi videó hívásánál még zaklatottabb volt mely során tapasztaltam, hogy felügyelik, egy helyben kellett ülnie, ha felkelt rászóltak, visszaültették. Voltak megjegyzései, testbeszéde ami alátámasztotta azt a tényt, hogy tényleg bajban van és nem önhibájából nem tud hazajönni, hanem akadályoztatva van.
A gyámhivatal továbbra is ragaszkodott hozzá hogy ha nincs bizonyíték nincs mit tenni, nem nyomozó hatóság, természetesen hivatkoztam a törvényben rögzített együttműködési megállapodásokról, valamint, hogy mint hatóság, vannak jogkörei, felhatalmazásai amit egy magánszemély nem igen tehet meg.
20xy. október yx.-én feleségemet behívatták a xy, yx xy utca 0. szám alatt található xy Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályára az örökbefogadási eljárás megindítása végett, ahova elkísértem, és jóhiszemű ügyfélként úgy gondoltam, hogy majd itt az újból megírt beadványomat csatoltatom az esetleges jegyzőkönyvhöz, arról a szándékomról, hogy még az örökbefogadás megindítása előtt tájékoztatom a gyámhivatalt, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal xy családi jogállását rendezni szándékozom, valamint jegyzőkönyvbe foglaltatjuk ami eddig az anyával kapcsolatosan információnkra jutott. Természetesen megismétlődött a korábbi eset, elmondtam szándékomat, valamint, hogy anyuka bajban van mire a hölgy kiszaladt az irodából majd egy másik hölggyel tért vissza az irodába ahol már akkor 6 fő gyámügyi dolgozó tartózkodott bent és úgy néztek rám mint egy gyilkosra. Nagyon kellemetlen volt, hogy éjszakákat napokat töltöttem információgyűjtéssel a teljes hatályú apai nyilatkozat megtétele véget, hogy törvényes-e, emberek százaival ezreivel vettem fel kapcsolatot ezzel kapcsolatban, akik figyelmeztettek, hogy vigyázzak mert a xy gyámhivatal még a nevelőszülők örökbefogadási szándékát sem támogatja, amit oktatások alkalmával is megerősít, hogy a nevelőszülő nem örökbefogadó szülő, annak ellenére, hogy a törvény elsődlegesen a nevelőszülőt jelöli meg, hogy akarja-e örökbefogadni a családban nevelkedő gyermeket vagy gyermekeket tekintettel a gyermek fejlődésére, érzelmi testi szellemi fejlődése érdekében. Ismételten elmondták, hogy nem tehetek apai elismerő nyilatkozatot, hogy miért azt már nem tudták megindokolni, próbáltam a kinyomtatott jogszabályokat megmutatni ami a mai napig nálam van de teljesen elzárkóztak és folyamatosan értelmetlen válaszokat kaptam, „a törvények felületesek”, „a jog alkotok szakmailag nincsenek képben”, „nincsenek képben a gyakorlati részével”, „mi aktából dolgozunk”, „az internet félrevezető, az ott leírtak hazugságok”. Kaptam olyan választ is, hogy gondoljam bele magam a gyermek sorsába, milyen szégyenérzete lesz ha iskolába kerül és Pesti lesz a vezetékneve, más lesz az anyuka neve mint a mostoha vagy nevelőanyáé. Ez volt az a pont mikor beláttam, hogy értelmetlen bármit is próbálok bizonygatni, mert mondhattam volna, hogy ugyanolyan mint mikor anya és apa elválik, a gyermeket az apánál helyezi el a bíróság, vagy gyámhivatal, majd ezt követően az apa újraházasodik. Tehát próbáltak értelmetlen válaszokat adni, aki utoljára bejött tudomásom szerint ő volt az osztályvezető asszony akinek próbáltam megmutatni, hogy ezt a sok hülyeséget a fent említette és beemelt kormányzati portálom olvastam ahonnan hivatalos ügyek is indíthatók, de folyamatosan azt mondta nem érdekli ne mutassak meg neki semmit, az internet nem hivatalos, félrevezető. Megkérdeztem, hogy akkor ami a kormányzati portálon le van írva, minden félretájékoztató jellegű és semmi sem hivatalos, mert akkor az ügyfélkapuról indított ügyek ha már egy kormányhivatal osztályvezetője azt állítja nem minősül hivatalosnak, hitelesnek. Ekkor már nem hatóság előtt éreztem magam hanem egy rögtönítélő bíróság előtt aki azzal, hogy egy 2 éves gyermek családi jogállását kívánom rendezni, bűnözőként kezel, és azonnal elítél, igaz amíg én jogi alapokkal, törvényi és kormány rendeletekkel próbáltam alátámasztani szándékomat addig a gyámhatóság munkatársaitól egyetlen egy választ sem kaptam, akik bármilyen jogi rendeletre hivatkoztak volna, hogy mit miért nem tehetek meg. Ezt a tényt alá kívánom támasztani, hogy miután közöltem, hogy semmi gond ha nem veszik át a beadványomat ismételten, mert akkor a felügyeleti szervnek elektronikus úton megküldőm, és felhívtam a figyelmüket, hogy a Ket. alapján sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, mind a sajátom mind a gyermek jogai tekintetében mivel a gyermek érdeke az ami a gyámhatóság dolga lenne, hogy elsődlegesen a családi jogállása rendeződjön, hogy visszakerüljön vérszerinti családjához, hogy ne szakítsák el indokolatlanul, vagy ha nincs más lehetőség örökbe adják. Ezt követően az osztályvezető asszony közölte, hogy semmi gond nem adjam be nyugodtan, most átveszik tőlem. Ekkor már kb. 45 percet voltunk az irodában bent, ás mondtam a hölgynek, hogy eddig nem voltak hajlandók vele foglalkozni , mihelyst kiejtettem a Ket. szót valamint a felügyeleti szervet valamint az elektronikus úton történő beadást egyszerre el akarja venni, hogy nyoma se legyen, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való jogom. Tájékoztattam a hölgyet hogy nem kell elvennie maradok az elektronikus úton történő beadásnál, mire azt a választ, fenyegetést kaptam, hogy „semmi gond, ha be merem adni ő maga személyesen fog feljelenteni hatóság félrevezetése miatt valamint elintézi, hogy kizárjanak a nevelőszülői hálózatból”(Btk. 278. §, 305. §, 306. §).
Btk. 459. § (1) E törvény alkalmazásában
7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
7. A fenyegetést a törvény a hatályos Btk.-val megegyezően határozza meg. Eszerint a fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés tárgyi eleme súlyos hátrány kilátásba helyezése. A hátrány súlyosságának megítélése a jogalkalmazói gyakorlat feladata, ugyanakkor mindenképpen súlyos hátránynak lehet tekinteni az olyan támadás kilátásba helyezését, amelyet a Btk. egyébként bűncselekménynek minősít.
A fenyegetés alanyi ismérve, hogy a súlyos hátránynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. Ezt az adott sértett személy helyzetének, lelki, szellemi, testi állapotának ismeretében esetenként kell eldönteni. A félelem komolysága nem feltétlenül jelent pánikot, rémületet, rendkívüli ideg- vagy fizikai állapotot, elegendő, ha a megfenyegetett komolyan veszi a kilátásba helyezett súlyos hátrány bekövetkezésének a lehetőségét.
A fenyegetés fogalmára vonatkozó szabály annyiban tér el a többi értelmező rendelkezéstől, hogy érvényessége csak azokra a különös részi tényállásokra vonatkozik, ahol a tényállás maga nem tartalmaz eltérő meghatározást (kvalifikált fenyegetés).

Megkérdeztem az osztályvezető asszonyt, hogy 1.) 2.) vagy 3.) bekezdése alapján, amire nem tudott választ adni. A bent tartózkodásunk ideje alatt tájékoztatva lett a gyámügyi hatóság, hogy az édesanya szerintünk bajban van, tartózkodási helyei amiről tudomásunk van Németország, Hollandia, valamint utolsó információnk, hogy jelenlegi tartozkódási helye Málta, pontos címe számunkra nem ismert.
Mivel a gyámhatóság nem reagált arra hogy nem önszántából nem jött haza az édesanya hanem mert esetlegesen akadályoztatva van szándékomban állt, hogy a következő videó hívásról videó felvételt készítek, és megfelelő szakembernek megmutatom, kikérve annak tanácsát, hogy ezt követően ha már a gyámhatóság nem hajlandó rá személyesen a megfelelő jogi lépéseket megtegyem.
Az anya következő videó hívás jelentkezésekor már felszabadultabb volt és jókedvű, aki tájékoztatott minket, hogy fogva tartották ez miatt nem tudott hazautazni. Az esetet a tv és a rádió is bemondta, amit sajnos nem hallottam, de azok az ismerősök, akik tudtak az estről azonnal hívtak minket nem-e az édesanya volt az egyik áldozat. Természetesen a gyámhatóság részéről senki nem keresett meg ezzel kapcsolatban pedig gondolom ők is hallgatnak vagy nézek híradásokat.
Jeleztük a tudomásunkra jutott információt melyre a szokásos válasz volt, míg bizonyíték nem érkezik nem tesznek semmit, folyamatban marad az örökbeadás. Az anya figyelmét felhívtuk, hogy a gyámhatóság ragaszkodik valami bizonyítékra, melyet követően tudomásom szerint az édesanya felhívta a gyámhivatalt és tájékoztatta őket az esettel kapcsolatosan valamint elmondása szerint megadta elérhetőségét is.
Az anya elmondása szerint a mai napig nem kapott tájékoztatást az örökbeadással kapcsolatosan, teljes mértékben tiltakozik az ellen, hogy a gyermekeket örökbe adják, mivel nem önhibájából nem tudott megjelenni a kötelező láthatáson, hanem mert akadályoztatva volt és jelenleg is az miatt nem tud hazautazni, mert védelem alatt áll, de legalábbis szerintem eljárás alatt, mely idő alatt az országot nem hagyhatja el. Mivel nem ismerem a Máltán hatályos jogszabályokat, mint elsőfokú hatóság több lehetősége van, mint nekem, magánszemélynek, hogy az esettel kapcsolatban, megfelelő információt szerezzen be akár a külügyminisztériumon keresztül is az esettel kapcsolatban.
Mivel az eljárás során mi is közöltük, hogy információnk szerint Málta az utolsó tartózkodási hely nem értem, hogy miért Németország szerepel az utolsó tartózkodási helykén és ha már mi is valamint az édesanya is tájékoztatta a gyámhatóságot a történtekről arról készült-e jegyzőkönyv vagy valami hivatalos feljegyzés, ha már egyszer azt a választ kaptam, hogy ők aktából dolgoznak, úgy gondolom, hogy e fontos dolognak is szerepelni kell az aktákban tekintettel rá, hogy a jog alkotok nem látják a gyakorlati részét a dolgoknak.
Megjegyezni kívánom, hogy az utolsó gyámhatósági tartózkodásom végén egy kérdést tettem fel még az ott tartózkodó személyeknek, hogy ha örökbe fogadom a kicsit és utána teszek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot akkor a gyámhatóság mit szól hozzá, melyre a válasz „ne beszéljek hülyeséget, ilyen törvény nincsen”. Ez a válasz tudatosította bennem, hogy egyáltalán nincsenek tisztába a törvényi tényállásokkal és amíg én beszélek hülyeséget, addig ők gyerekek sorsáról életéről döntenek, de gondolom azért mert a gépeken a hozzá kapcsolódó sablonok megtalálhatóak. Az osztályvezető asszony még a beszélgetés végén meg is jegyezte, hogy ilyennel nem találkoztak teljesen új számukra, hogy valaki mint nevelőszülő még az örökbefogadás előtt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot akar tenni. Úgy gondolom ez nem indok arra hogy mint elsőfokú hatóság ne hozzon ezzel kapcsolatosan pozitív vagy negatív határozatot.
Tájékoztatom ez úton a gyámhatóságot, hogy az édesanya teljes mértékben tiltakozik az örökbeadás ellen, nem érti miért nem kapott még határozatot ha egyszer tartózkodási helyét bediktálta, és miért nem veszik figyelembe, hogy önhibáján kívül nem tudott megjelenni a kötelező láthatásokon.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fent leírtak a valóságnak megfelelnek, valamint levelemmel mind elektronikusan mind postai levél formájában a xy Megyei kormányhivatalt is tájékoztatom, mivel már egyszer kaptam fenyegetést a xy Járási Hivataltól szóban, valamint az esetet követően elektronikus úton jogi felvilágosítást, segítséget kértem a főosztálytól, melyre a mai napig választ nem kaptam. Továbbá azt is sérelmezem ha nem lennék talpraesett, és ha tényleg bűnszervezetben követték el az esetleges fogva tartást, akkor azt a gyámhivatal miért nem veszi komolyan, már csak azért is mert ilyenkor az édesanya gyermekei, a nevelőszülők és annak családja is veszélybe kerülhet.
Hogy szavahihetőségemet alátámasszam a korábbi beadványaimat valamint a főosztály felé irt beadványt melyre jogi felvilágosítást, segítséget szeretnék kérni mellékletként csatolom.

xy, 20xx. xx. xx
xy

Nem vagy ott, csak nem a megfelelő megoldást szeretnéd választani.

Köszönöm a válaszokat! Volt benne egy két érdekes információ is amin meglepődtem!
Tisztázni szeretném, hogy mint nevelőszülő az örökbefogadás megtörténte előtt szeretnék apai nyilatkozatot tenni.
Megfogadtam a tanácsot és utánanéztem pár törvénynek.
Meglepett az a válasz, hogy nem egy hivatalos kormányportált kellene böngészni! Ami szakmailag nem mindig megalapozott! Akkor, hogy bízzak meg az onnan indítót ügyek szak és jogszerűségében.
Anya nélkül elismerő nyilatkozatot sem tudok tenni!
Márpedig ha jól olvastam a törvényt a nyilatkozatot külön-külön is meg lehet tenni! Az anya a nyilatkozatot személyesen nem tudja megtenni. Külföldön tartózkodik, konzulátusra sem tud bemenni. Ha jól olvastam akkor ilyenkor a gyámhatóság adja meg a kellő hozzájárulást!
Megjegyezném, hogy a gyámhatóság teljesen ellenzi, hogy megtegyem az apasági nyilatkozatot.
Tehát még mindig ott vagyok ahol a part szakad!!

Ha a kérdező által leírtak valósak és jól értem őket, akkor:

1. A gyermeknek jogilag nincs apja és per sem folyik az apaság megállapítása iránt.
2. A gyermek nevelésbe vételre került, talán 2 testvérével együtt, a kérdező a nevelőszülője.
3. A gyermeket a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánította.
4. A 1,5 éves gyermeket szeretné a kérdező örökbe fogadni.

Ha ezek így vannak, akkor kérni kell az örökbefogadó szülői nyilvántartásba kerülést az illetékes TEGYESZ-től, ami egy folyamat végeredményeképpen megtörténik.

A dolog azon részéhez nem értek, hogy nevelt gyermek örökbefogadását a nevelőszülő által kizárja-e valamilyen jogszabály, vagy belső szabály, vagy etikai állásfoglalás, ha nem, akkor az illetékes gyámhivatallal és TEGYESz-szel együttműködve örökbe lehet fogadni a gyermeket anya hozzájárulása nélkül is.

Az anya nyilatkozata nélkül apai elismerőt sem tudsz tenni.

Igen tudom, hogy tisztább lenne az örökbefogadás, de az nem 100%-an biztos! Főleg, hogy az édesanya nem jön haza és nem tesz a nyílt örökbe adásról nyilatkozatot a gyámhatóság előtt. A családunkban 3 fő nevelt gyermek van, édesanyáról testvérek, édesapjuk különböző. Apa egyik gyermek részéről sincs megnevezve, és nem is vállalja senki. Mivel örökbe adhatóvá váltak a gyámhatóság felé jeleztük, hogy a kicsit szeretnénk örökbe fogadni tekintettel rá, hogy 2,5 hónapos kora óta mi neveljük, és ha elkerülne tőlünk biztos, hogy lelki törést okozna neki! A 3 testvér különböző a nagyok verekednek és a kicsit is próbálták megverni. A nagyobbik, egyik testvérét sem szereti, amit sajnos már többször kinyilvánított. A gyámhatóság felé jeleztük, és teljesen elutasítók, csak azt hajtogatják, hogy a 3 testvér nem szakítható szét, együtt kell, hogy örökbe adják őket!
Pedig tudomásom szerint vannak esetek mikor ha a gyermek érdekei azt kívánják akkor külön-külön is örökbe adhatók.
Ezért próbálok olyan megoldást találni ami nem húzódik el és miután olvastam, hogy nem kell biológiai kapcsolat valamint vérrokonság az apai nyilatkozat megtételéhez úgy gondoltam, hogy még ez a leggyorsabb és legegyszerűbb dolog, hogy a gyermek a családunkba maradjon és ne érje semmi törés. Az anyuka telefonos beszélgetések során jelezte, hogy tisztában vele, hogy úgy néz ki, hogy elveszíti gyermekeit, de ő is azon van, hogy a kicsi legalább a családunkba maradjon, és teljes mértékben hozzájárul, hogy apai nyilatkozatot tegyek, csak sajnos nem tud hazajönni ezt lenyilatkozni.

Szerintem nem. De az álláspntom vitatható és sokkal tisztább az örökbefogadás. Mert valójában ez történik.

A gyermek édesanyja hozzájárulna az apasági nyilatkozathoz, vagy a nyílt örökbe adáshoz de mivel külföldön van személyesen nem tudja megtenni.
Hamis tényt közokiratba foglalni?

„Ha valaki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, az az apaság megállapítására önmagában alkalmas. Miután a jogszabályban az apaság elismerésének nem feltétele a gyermek és az apa közötti valódi vérségi kapcsolat fennállásának igazolása, bizonyítása, ez a nyilatkozat akkor is hatályos lehet, ha nyilvánvalóan hiányzik ez a vérségi kötelék a két ember között.”
„- horribile dictu - akkor is, ha ennek semmiféle valós alapja nincs, hiszen biológiailag nincs kapcsolat a gyermek és az őt saját apjának elismerő személy között, hanem azt érzelmi, morális okok alapozzák meg.”
A két idézetet a Magyarország.hu, ügyfélkapú rendszerben olvastam. Most akkor ha ilyent leírnak hivatalos oldalon akkor arra ösztönöznek, hogy hamis tényt foglaltassak közokiratba??
Ha most bemegyek a bíróságra és teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot teszek azzal jogsértést követek el??

Ha az anya hozzájárulásával teszel elismerő nyilatkozatot, akkor tény, hogy senki nem fog DNS tesztet csináltatni, hogy tényleg az apja vagy-e a gyermeknek, de azért mégiscsak valamilyen hamis tényt szeretnél közokiratba foglaltatni. (Persze, ez az állításom vitatható, hiszen végül is az anyakönyv nem a biológiai apaságról, hanem az apasági vélelemről szól, de azért a cél az, hogy ezek nagyjából megfeleljenek egymásnak.)
Az örökbefogadás kevésbé lenne támadható. Persze, hogy az anyával közösen fogadj örökbe, ahhoz a házastársának kell lenni, egyébként gyakorlatilag tőle szakítod el félig-meddig a gyereket.

Olyan dologban kérem a segítséget, hogy van egy 1,5 éves kislány akit a családunkban nevelőszülőként 2,5 hónapos kora óta nevelünk. Mivel az édesanya külföldi tartózkodása miatt örökbe adhatóvá vált, az anya beleegyezésével apai nyilatkozatot szeretnék tenni. Sajnos az anya nem tudd, vagy nem akar hazautazni.
Házasságban nem volt a gyermek születési anyakönyvi kivonatában apa nem szerepel, és nem is vállalja senki.
A következőket olvastam, ami miatt apai nyilatkozatot szerettem volna tenni:

Apai elismerő nyilatkozat
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat feltételei
A hozzájárulás szükségessége
Ha valaki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, az az apaság megállapítására önmagában alkalmas. Miután a jogszabályban az apaság elismerésének nem feltétele a gyermek és az apa közötti valódi vérségi kapcsolat fennállásának igazolása, bizonyítása, ez a nyilatkozat akkor is hatályos lehet, ha nyilvánvalóan hiányzik ez a vérségi kötelék a két ember között. Apai elismerő nyilatkozatra különféle esetben kerülhet sor. Akkor, ha a tényleges, valós "családi" köteléket kívánják a felek jogilag is rendezni, de - horribile dictu - akkor is, ha ennek semmiféle valós alapja nincs, hiszen biológiailag nincs kapcsolat a gyermek és az őt saját apjának elismerő személy között, hanem azt érzelmi, morális okok alapozzák meg.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat feltételei
A gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismeri el és

az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt
nem állott házassági kötelékben,
nem vett részt apasági vélelmet keletkeztető reprudukciós eljárásban, vagy
az apaság vélelme megdőlt és
a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. §
A nyilatkozatot már a fogamzás idejének kezdetétől meg lehet tenni, azonban ebben az esetben a nyilatkozat csak a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, tehát például a jogi képviselő, vagy hozzátartozó nem járhat el a nyilatkozni szándékozó helyett. Nemcsak cselekvőképes személy tehet ilyen jognyilatkozatot, hanem korlátozottan cselekvőképes személy is, de az ő deklarációja csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője is hozzájárult (BH 1977/495.). Ha a törvényes képviselő hozzájárulását nem adja meg, vagy tartósan távol (gátolva) van, azt helyette a gyámhatóság pótolhatja. Ugyanez a szabály vonatkozik a nagykorú, de a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő nyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személyre is. §

A hozzájárulás szükségessége
A jognyilatkozat eredményeként keletkező "családi kötelék" indokolja, hogy az apai nyilatkozathoz az anya, a gyermek törvényes képviselője és - ha az érintett gyermek a tizennegyedik életévét már betöltötte - a gyermek hozzájáruljon. Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá csak a hozzájárulások megléte esetén válik. Ha az anya és a gyermek között nem áll fenn érdekellentét, az anya, mint a gyermek törvényes képviselője is megadhatja hozzájárulását. Érdekellentét esetén azonban a gyámhatóság a gyermek részére eseti gyámot rendel. A gyámhatóság adja meg a nyilatkozat teljes hatályához a hozzájárulást abban az esetben, ha az anya vagy a gyermek már nem él, illetve a hozzájárulás megadásában tartósan akadályoztatva van. §

Az apa apasága elismerését, s értelemszerűen az anya és a gyermek hozzájárulását

az anyakönyvvezetőnél,
a bíróságnál,
a gyámhatóságnál, illetőleg
hivatásos konzuli tisztviselő előtt
jegyzőkönyvbe vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza a jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően, és az mindenkivel szemben hatályos. §

Megkerestem a jegyzőt, a gyámhivatalt, valamint egy ügyvéddel is beszéltem akik kötik az ebet a karóhoz és azt állítják, hogy kell a vérrokoni kapcsolat ahoz, hogy én apasági nyilatkozatot tegyek. Tudna valaki segíteni, hogy most akkor mi az igaz?? Mert nem szeretném, hogy a gyermek a családból kikerüljön mert az hatalmas lelki törést okozna számára, tekintettel rá, hogy 2,5 hónapos kora nálunk nevelkedik és minket tekint a szüleinek.
Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Fórum!