Szóval nem eltartási szerződés volt kockáspapíron, hanem a gondozásra szoruló egyedülálló testvér - valószinüleg érezte, hogy az élete végéhez közeledik - rendelkezni kívánt a hátramaradó vagyonáról. Ez állt egy nagyobb összegü banknál elhelyezett betétben, továbbá a saját tulajdonu, tehermentes öröklakásból. Az unokahug (az elhunyt idős hölgy egyik testvérének a lánya) hetente fix 5000.-Ft + utiköltségért (miután nem egy városban éltek) egy napon kitakarított és bevásárolt neki. A banknál (amikor az idős hölgy még saját lábán el tudott menni) a számlája feletti rendelkezési jogot átadta az említett unokahúgnak. Ezzel azt hiszem elmondtam mindent. A kockás papír az unokahúgnál van, amit az érintett 3 testvérnek nem mutat meg, viszont szóban elmondta, hogy ő volt a jegyzőnél és mindent rendben talált, tehát az övé a lakás. Ez mind rendben is lenne, ha az említett 3 testvért kifizetné (ha van még pénze szegény elhunytnak). Na most ezt nem teszi meg és valószinüleg nem is fogja. Ezt a gondozási tevékenységét egyébként az utolsó két évben végezte, mert szerencsétlen elhunyt már akkor rászorult a segitségre. Az élő 3 testvére az elhunytnak pedig nem éhes a pénzre, csak miután ők is rendszeresen látogatták és minden ellenszolgáltatás nélkül gondozták (takarítottak, főztek stb.) és az elhunyt felolvasta nekik is, hogy egyenként egy bizonyos összeget kapnak, csak ezt szeretnék valamikor viszontlátni. Nekem viszont a hozzászólók véleményéből úgy tünik, hogy mindannyian az unokahúg kezében vannak, vagyis ha úgy dönt, akkor eltüntetheti a pénzt és ők semmit sem tehetnek ellene.
Végrendelet
„Egyik testvérük ez évben hunyt el, akinek már nem élt a férje, gyerekük sem volt. Az elhunyt nagynénémet fizetés ellenében egy unokahúgunk látta el, ”
Tehát nem. Valami kockás papiron lévő gondozási (eltartási?) szerződés lehetett.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
derill! Ha jól olvasom, a törvényes öröklés szabályai szerint örököl, bicske unokahúga ugyanis nagynénjének (az örökhagyónak) a gyermeke lesz. :)
Ez esetben tényleg nem lesz tanu, azonban azt nem igazán értem, hogy hogyan örököl, ha a végrendeletet nem mutatja meg. Vagy külön van a végrendeletnek az a része, hogy ő örököl, és külön van az a része, hogy a testvérek pénzt kapnak?
Ha a hagyatéki tárgyaláson nem tudják bizonyitani, hogy rájuk az örökhagyó pénzt hagyott, akkor marad a kereszt. Az, hogy ők hárman állitják, hogy pénzt örököltek, nem releváns, más bizonyiték kell.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Kérdezném, hogy a hagyatéki tárgyalásig van-e teendőjük a pénz várományosainak, vagyis a 3 testvérnek, annak érdekében, hogy a nekik szánt összeghez hozzájussanak, feltéve, hogy a pénzt is kezelő unkohúg nem adja oda a nekik járó összeget? Vagy vessenek keresztet az összegre és a hagyatéki tárgyaláson semmire se tartsanak igényt?
Unokahúg alperes lesz, nem lesz tanú a lelkem. Más tanúk után kellene nézni.
Kedves Derill!
A végrendelet szerint (amit nem láttak a testvérek) az unokahúg örökli a lakást az elhúnyt élő 3 testvére pedig jogosult lenne egyenlő összegü készpénzre (ami vagy már nincs vagy az unokahúg birtokában van). A kérdés, hogy az élő 3 testvér hogyan juthat ahhoz a pénzhez, amiről az elhunyt testvérük szóban tájékoztatta őket természetesen még a halála előtt?
Az nem olyan biztos, mivel ha jól sejtem, az unokahug nem örökös, akkor pedig az eljárásban tanu. A hamis tanuzás pedig nem biztos, hogy belefér számára a megéri kategóriába.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Akkor meg lehet próbálni felszólíttatni az unokahúgot, hogy adja ki az okiratot, ha pedig nem adja (nem fogja), akkor tanúkkal bizonyítani, hogy létezett az okirat, és az megfelelt a végrendelet alakszerűségeinek. Ugyanis az eljárásban nem feltétlenül kell bemutatni az okiratot, de bizonyítani kell a létét. Ez nem egyszerű, és ha az unokahúg vitatja, akkor valszeg a közj. csak ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, aztán a bíróság dönt.
További kérdésem lenne, hogyha a 3 élő testvért az elhunyt testvérük halála után az általa kézírással írt végrendeletében egyenlő összeggel illette, akkor azt hogyan érvényesíthetik? Ugyanis az örökhagyó a végrendeletét csak felolvasta nekik még életében, de a lakást öröklő unokahug birtokában van az említett irat. A hagyatéki tárgyalás előreláthatólag kb. 5-6 hónap múlva lesz. Mit tehetnek, hogy a pénzt egyszer megkapják? Biztos az, hogy a lakás az unokahúgé lesz?
Köszönöm kedves ÓbudaFan a kimerítő válaszát!
Üdvözlettel
A végrendelet lehet szóbeli, vagy írásbeli. Szóbeli végrendeletet csak az életet fenyegető rendkívüli helyzetben, két tanú előtt lehet tenni; amennyiben ez a helyzet elmúlik, és a végrendelkező 3 hónapon belül nem foglalja írásba a végrendelkezést, az hatálytalanná válik.
Az írásbeli végrendelet lehet közvégrendelet, vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Közjegyző előtt tett végrendelet csak akkor közvégrendelet, ha rendelkezik a közjegyzői okiratok kötelező alakszerűségeivel. Bíróság esetén a helyi bíróság illetékes, egyes bíró, vagy titkár veszi fel. Nem veheti fel az a közjegyző, bíró, vagy titkár, aki a végrendelkezőnek, vagy házastársának hozzátartozója. Érvénytelen a juttatás, ha azt a végrendelkező a közvégrendelet elkészítésében közreműködő személynek, vagy egyes hozzátartozóinak teszi.
Az írásbeli magánvégrendelet három fajtája az allográf, a holográf és a közjegyzőnél letett végrendelet. Ezeknek vannak közös alakszerűségi szabályai. Csak olyan nyelven lehet tenni, amelyen a végrendelkező ért és írni-olvasni tud. (Akár holt nyelven is; ebből azonban önmagában is következne, hogy írásbeli magánvégrendeletet írástudatlan személy nem tehet.) Közönséges írással lehet tenni, gyorsírással, stb. érvényesen nem. Érvénytelen a végrendelet nyelvétől eltérő betűk alkalmazása is. A végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének, idejének magából az okiratból kell kitűnnie. (Ez egy meghatározott nepot kell, hogy jelentsen, de nem kell hónap-nap szerint megjelölni; pl. érvényes: 2005. húsvét másnapján, érvénytelen: nyaralás előtt.) Amint később szó lesz róla, holográf végrendeletnél a keltezés is saját kezű írás kell, hogy legyen. A végrendelekzőnek a végrendeletet alá kell írnia. Általában a teljes név szükséges, azonban ha természetesnek tűnik pl. a megszólítottak alapján ez, kivételesen elfogadható csak családi név, vagy csak keresztnév. A több különálló lapból álló végrendeletet számozni kell és minden lapot a végrendlkző - allográf végrendeletnél mindkét tanú - aláír. Ennek elmulaztása esetén csak az utolsó lap lehet érvényes. A végrendelet késztésében közrműködő ill. hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt saját kezűleg írta és aláírta, illetve a végrendelti tanú , vagy hozzátartozója javára szóló juttatás akkor is, ha van két nem kedvezményezett tanú is.
Holográf végrendelet az, amelyet az örökhagyó teljes egészében maga ír és aláír. Ez természetesen csak kézírással képzelhető el.
Allográf az a végrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha már aláírta, két tanú előtt azt a saját aláírásának ismeri el. Ez a két tanú a végrendelkező személyazonossága tanúsítására képes kell hogy legyen (vagy ismerjék őt, vagy pl. személyi igazolványt kérjenek), ne legyenek kiskorúak. Az okirat tartalmát azonban nem kell ismerniük. A két tanú neve, címe, aláírása szerepeljen az okiraton. Allográf végrendeletet korlátozottan cselekvőképes személy is tehet.
Közjegyzőnél letett végrendelet az, amelyet az örökhagyó leír, aláír és - akár nyílt, akár zárt iratként - közjegyzőnél személyesen végrendeletként letétbe helyez. Ha a közjegyző őrizetéből az okirat kikerül, akkor marad hatályos, ha vagy az allográf, vagy a holográf végrendelet szabályainak is megfelel.
Kérdésem, hogy mikor érvényes a végrendelet és a leirt ügyben az élő testvéreknek joguk van-e az örökségből valamire? A történet röviden: édesanyámék 10-en voltak testvérek, ebből ma már csak 3 belföldön, 1 külföldön élő testvér van. Egyik testvérük ez évben hunyt el, akinek már nem élt a férje, gyerekük sem volt. Az elhunyt nagynénémet fizetés ellenében egy unokahúgunk látta el, aminek fejében ők ketten kockás papíron összeállították, hogy halála esetén az élő testvérek és a gondozó unokahúg mit örökölnek. Amije volt: egy saját tulajdonu lakás és viszonylag nagyobb összegü bankbetét, mely felett a rendelkezési jogot még életében a gondozó unokahúgra bízta. (A kockás papíron pedig a lakást a gondozó unokahúgnak adta.)
