Kedves ikke!
Azt hiszem, elég bonyolult kérdést tett fel. A szerződés felbontásához valamennyi szerződő félnek hozzá kell járulnia. Miután az egyik szerződő fél, az édesanyja meghalt, a szerződés felbontása mindenki vonatkozásában nem keletkezett. Az, hogy sza édesanyja szerzett-e tulajdonjogi igényt (szerintem nem tulajdonjogot, mivel ez elsősorban egy szerződéses jogcím és nem örökléses) azon múli,, hogy kb. mennyi ideig milyen összegben tartotta el a nagymamát (ezek perbeli bizonyítási kérdések). A mennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az ön édesanyjánka tulajdonjoga keletkezett, ivel meghalt, póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni annak megállapítása céljából, hogy kik az édesanyja örökösei (ha Önön kívül nincs más gyermeke, akkor Ön az örökös és a tulajdonos). Az eltartási szerződéssel kapcsolatos perben félként azonban csak a kereshetőségi joggal rendelkező személyek léphetnek fel. Tehát, ha Ön az egyedüli örökös, megindíthatja a pert, mely felfüggesztésre kerül a póthagyatéki eljárás befejezéséig. Az édesapja a saját részéről természetesen megállapodhat a nagymamával (praktikusan azonban, ha a szerződést felbontják, az édesanyja után csak Ön örököl az édesapja haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant, nem lesz, aki egy esetleges megállapodást megtámadhat). A pontos jogi tanácshoz tehát az Ön által közölt adatok nem elegendőek. Ha a fenti kérdések mindegyike tisztázódik, akkor lehet rátérni a következő témára, a ház lebontására, és új ház építésre. Itt a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A közös tulajdon kérdésébe valamennyi tulajdonostárs beleszólhat, és a határozathozatalban részt vehet. Ha a határozat valamelyik félre sérelmes, azt a bíróság előtt lehet megtámadni. A konkrét tanácshoz itt is bővebb tényállásra van szükség (kikkel van jóban, kik azok, akikkel nem lehet megegyezni, stb.). Ha megegyeznek, az új házra vonatkozóan én biztos kötnék kizárólagos használati megállapodást, a későbbi jogviták elkerülése céljából (drkochtimea@mail.datanet.hu).
