Kovács_Béla_Sándor
2016.03.18. 12:27
A hatálytalan kézbesítés nem vált ki joghatást. A fellebbezés határideje tehát el sem kezdődött.
Társasházi jog
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.18. 12:03
Ez nem igazolási kérelem, ez szabálytalan kézbesítésre hivatkozás. A szabálytalan kézbesítés hatálytalan.
MajorDomus
#
2016.03.14. 09:10
Ez akkor lesz érdekes, amikor a bíróság kötelezi a társasházat mint felperest annak bizonyítására
, hogy a kérdéses idoszakban a kuka mennyire volt megtöltve szeméttel.
Ha assistante tovább látna az orránál
és felfogná hogy a kuka űrtartalmat nem a rendelet hanem a ház szükségletei szerint rendeli meg a képviselő, akkor nem írkàlna ide hulyesegeket.
Normális képviselet és ügyvéd nem vállal fel eleve bukott pert, mert az a pénzkidobás.
Assistante meg pereljen a saját pénzén ne a 70 - 90 évesek nyugdijabol.
Sajnos törvényszerű hogy minden társasházban van egy lakó, akinek a szar is ízetlen, az ilyen megkeseredett vénasszonyok és vén faszkalapok akiknek más dolguk nincs.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.09. 14:27
Szerinted. Aztán majd a bíróság megmondja a tuttit.
assistante
#
2016.03.09. 12:34
Még annyit, hogy a közös képviselő 2002-ben tájékoztatta is éves beszámolójában a tulajdonosközösséget, hogy az önkormányzati rendelet milyen minimális űrtartalmú kuka használatát írja elő. Mégsem módosította a szemétszállítási szerződést, továbbra is az 1100 literes kuka használatára kötött szerződést hagyta érvényben. Majd 2013-ban, amikor már a társasház teljesen padlóra került, módosította a szerződést 770 literes kuka használatára, és azt is helyeztetett ki. Azzal indokolta a szolgáltató felé, hogy időközben lecsökkent a lakott lakások száma. Ez nem igaz, hiszen korábban is tudomása volt a lakatlan lakások számáról. A 18 lakásos társasházban a közös képviselő tudomásával 2 lakás teljesen lakatlan volt, melyről közgyűlési jegyzőkönyv is készült. Egyértelműen felróható gondatlansága okozta a kárt.
assistante
#
2016.03.09. 12:27
Nem vélt kárról, hanem számlákkal alátámasztott, bizonyítható, pontosan számszerűsíthető károkozástól van szó. Az önkormányzati rendelet pontosan előírja, hogy lakásonként heti kétszeres ürítésnél 40 liter minimum edényzetet kell biztosítani. Ez:18 x 40 = 720 literes kuka használatát igényelné. Mivel a szolgáltatónak csak 770 literes edénye van, annak kihelyezése még elfogadható lett volna, De a közös képviselő 1100 literes kukában szállíttatta a szemetet, erre kötött szerződést. Az 1100 literes kuka ürítési díja 45 %-al magasabb összeg, mint a 770 literesé. A rendelet szerint el lehet térni felfelé a minimálisan előírt űrtartalmú edény használatától, lehet igény esetén nagyobb kuka használatára szerződést kötni, de erről a társasházbak közgyűlési határozatban kell dönteni, mely alapján a közös képviselő kérheti a többletszolgáltatás biztosítását a szolgáltatótól. Ez a társasház soha nem kért többletszolgáltatást, mert az 1-2 személyes háztartásokban élő idős emberek fogyasztási szokásai mellett a jelenleg használt 770 literes kuka sem telik meg soha. Egyébként több, más bizonyíték is igazolja a volt közös képviselő gondatlanságát ez ügyben, melyekmegalapozzák a kártérítési követelés jogosságát, melyet itt nem ismertettem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.09. 05:49
Assistante, ez az érvelés nem túl meggyőző. A vált kárból következtetsz a jogellenes magatartásra. Pedig a jogszabályban előírtnál nagyobb szemetes rendelése nem szükségképpen jogellenes, elképzelhető, hogy indokolt volt.
Immaculata
#
2016.03.09. 03:26
A gondossági kötelem megszegése és a ténylegesen kimutatott kár között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Ez azt jelenti, hogy a közös képviselő nem arra az összegre marasztalható, mint amennyit kiszámoltál a konténer esetében.
A ti károtok a közös képviselővel szemben egy képletes összeg lehet, vagy még annyi sem.
assistante
#
2016.03.08. 21:28
A közös képviselői tevékenység a gondossági kötelmek sorába tartozik. A megbízási szerződés és a ház szervezeti-működési szabályzata a közös képviselő feladataként határozza meg a közüzemi szerződések megkötését.
A közös képviselő - mint az önkormányzat társasházkezeléssel foglalkozó cége - több, mint 10 éven át 1100 literes hulladékgyűjtő edény használatára kötött szerződést a szintén önkormányzat cégeként működő hulladékszállító céggel annak ellenére, hogy a mindenkor érvényes önkormányzati rendelet előírása szerint még a 770 literes gyűjtőedény használata is nagyobb űrtartalmat jelentett, mint a rendeletben előírt mérték.A társasház soha nem kért többletszolgáltatást, erről közgyűlési határozat nem született. A társasház tulajdonosai megbíztak a közös képviselőben, fel nem tételezték, hogy nem a társasház érdekeit képviselte a közüzemi szerződések megkötésénél. Jogellenesen okozta kárunkat, köteles azt megtéríteni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.08. 20:32
Kezdjük az elején: miben állt a jogellenes magatartás?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.08. 20:30
„mert ügyvédi iroda ügyvédi tanácsát írásban adta meg”
:O)
assistante
#
2016.03.08. 18:10
Nem merül fel bennünk az említett ok, mert ügyvédi iroda ügyvédi tanácsát írásban adta meg, mely szerint az ügyben a kártérítési kötelezettség megállapításának mind a 4 konjuktív feltétele fennáll a bizonyítékok alapján. Így a jogellenesség, a kár pontosan megállapítható összege, a felróhatóság valamint a magatartás és a kár közötti okozati kapcsolat. A társasház kártérítési igénye megalapozott.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.08. 14:10
Az fel sem merül benned, hogy a közös képviselő és az ügyvédek azért vonakodnak a perindítástól, mert kétségesnek tartják a kártérítési követelés megalapozottságát? (És igazuk van, ha annak tartják.)
assistante
#
2016.03.08. 11:19
Szomorú, hogy egy demokratikusnak mondott jogállamban ilyen módon van esetleg esély a jogos kártérítési igény érvényesítésére. A társasház tulajdonosai 70-90 év közötti életkorú emberek, akiknek nincs sem pénzük, sem erejük más megyéből ügyvédet keresni, az ebből eredő többletköltséget előlegezni.Az ügyben felkért ügyvéd, aki bizonyítékainkat megismerve írásban véleményt adott a társasház kárigényének megalapozottságáról, csak az ügyvédi tanácsért 40 ezer forintot számlázott az anyagilag padlón lévő társasháznak.Ha a számvizsgáló bizottság elnöke nem képviselheti a közös képviselő mellett a perben a társasházat, úgy gondoltuk, hogy ügyvéd nélkül, bizonyítékaink csatolásával terjesztjük elő a kárigény megalapozottságát bizonyító kereseti kérelmünket, melyet a közös képviselő köteles aláírni, mert ez a megbízási szerződésből eredő kötelezettsége.
Ügyvéd megbízása nélkül várjuk ki a bíróság döntését, bízva abban, hogy a pártatlan, független bíróság megalapozott igényünk ügyében a bizonyítékok, és az ügyvédi állásfoglalás alapján a társasház számára kedvező ítéletet hoz majd. Egyébként abban sem vagyunk biztosak, hogy ha szomszéd megyéből bíznánk meg ügyvédet a társasházi perben jogi képviseletre, nem kerülnénk-e hasonló helyzetbe, hiszen a félelem uralja már az egész társadalmat.
trionix
#
2016.03.08. 11:09
Tisztelt Hozzáértők!
A társasházunk most szabadul meg a takarító cégtől.
Rengeteg a vállalkozói kínálat, de ez miért előnyösebb, mintha valaki ezt alkalmazotti státuszban tenné a társasház alkalmazottjaként?
A választ előre is köszönöm!
TAttila
Grave7
#
2016.03.07. 22:53
@assistante: Keressetek ügyvédet és/vagy közös képviselőt másik településről/megyéből.
assistante
#
2016.03.07. 21:31
2014-ben vettük észre, hogy lassan fizetőképtelenné váló társasházunkat a közös képviselő több, mint 10 éven át keresztül megkárosította gondatlanságával, mert 42 %-al nagyobb szemétszállító konténer használatára kötött szerződést a hulladékszállító céggel, mint amit a mindenkori önkormányzati rendelet előírt. A tulajdonosok nem ismerték a helyi önkormányzat rendeletének előírásait, a közszolgáltatókkal történő szerződéskötés a megbízási szerződésből adódóan a közös képviselő feladata volt. Kárunk már csak 5 évre visszamenőleg érvényesíthető az elévülés miatt, melynek összege 800 ezer forint. Házunk közös képviseletét városunk önkormányzatának cége látta el, így joggal bíztunk abban, hogy betartja a jogszabályokat, és gondosan képviseli a ház érdekeit.
Mikor kiderült az évtizeden át történő megkárosításunk, új közös képviselőt bíztunk meg, és kártérítési per kezdeményezéséről döntött a közgyűlés a régi képviselővel szemben. Bizonyítékainkat ügyvéd átnézte, és véleménye szerint megalapozott kárigényünk.
Az új közös képviselő a közgyűlés határozata ellenére a számvizsgáló bizottság kérésére sem adatja ki az önkormányzat cége felé a fizetési meghagyást, és az általa megkérdezett két ügyvéd sem vállalja az FMH-val szembeni ellentmondás esetén a társasház perbeli képviseletét.
Polgári perben csak a közös képviselő terjesztheti elő a kereset levelet.Világossá vált számunkra, hogy úgy az új közös képviselő, mint a megkérdezett ügyvédek vonakodnak, tartanak az önkormányzat cégével szemben fellépni.
A társasháznál számvizsgáló bizottság működik az új közös képviselő megválasztása óta, akik az irattárból 10 évre visszamenőleg kigyűjtötték a társasház követelésének megalapozottságát bizonyító okiratokat. A közös képviselő arra hivatkozik, hogy nem ismeri az előzményeket.
Kérdésem arra vonatkozna, hogy ha a kereset levelet a közös képviselő aláírásával nyújtja be a társasház, és a közgyűlés megbízza a számvizsgáló bizottság elnökét a társasház perbeli képviseletével, ügyvéd közreműködése nélkül jogszerű-e a társasház perindítása és perben való részvétele.
Hihetetlen, hogy egy teljesen megalapozott kártérítési perben úgy a közös képviselő, mint egyes ügyvédek nem mernek fellépni, ha az önkormányzat cégről van szó. Sajnos ez van.
Előre is köszönöm, ha jogszerű választ kapok.
12kerdes
#
2016.03.03. 15:07
Tisztelt Hozzáértők!
A társasházban egyik tulajdonos 2 éve nem fizet. Végrehajtó előtt van a dolog, már jelzálog van a lakáson. Szeretném megnézni a végrehajtó által küldött dokumentumokat, mert nem biztos hogy behajtható a követelés (amennyiben túl sok követelés van előttünk), de a közös képviselő azt mondta hogy nem mutathatja meg a dokumentumokat. Nyilván jogom van megnézni. Ilyenkor milyen hivatalos szervhez tudok fordulni? Köszönöm a válaszokat!
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.24. 14:09
Ha a munkáltató nem természetes személy, akkor a munkáltatói jogokat a munkáltató törvényes képviselője gyakorolja.
Ne haragudj, de hadd ne vezessem már le neked három törvény hat helyének a meghivatkozásával.
Ha nem hiszed, hát nem hiszed.
turkyz
#
2016.02.24. 12:59
Honnan lehet hivatkozni arra, hogy a munkáltaóti jogokat a kk gyakorolja?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.24. 10:53
A munkáltatói jogokat a közös képviselő gyakorolja, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Azt meg nem ismerjük, ugye.
turkyz
#
2016.02.24. 10:49
Tisztelt Válaszadó!
A társasház bentlakásos gondnoka felmondott. Megkötheti a kk az új szerződést, vagy a közgyűlés határozhat róla, illetve a szerződés újrafogalmazásáról?
A th törvényben nem találtam erre utaló paragrafust...
Sajnos, a háznak nincs SZMSZ-e, ami alá lenne írva és be lenne adva a Földhivatalba. Évről-évre az új kk-k adják egymásnak elektronikus formában.
Köszönettel!
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.16. 19:48
Ptk., közös tulajdon. Ne legyetek már hülyék.
MajorDomus
#
2016.02.16. 19:40
a Társasházi törvényben a jegyzőkönyvekbe betekintés szerepel, a közös képviselő erre hivatkozik.
És jól hivatkozik.
Gondolom Kbs majd beilleszti ide a jogszabályt. (meglepne)
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.16. 17:23
A "tulajdonostárs" mond valamit?
