Társasházi jog


nonolet # 2017.12.06. 10:37

Nincs is albérlőd... bérlőd van.
Ami ugye nem mindegy.

(használd helyesen a fogalmakat!)

- -

A bérlő idézhető címe ismert !
Hisz bejelentkezett a bérletbe, ugye?!!!!!!
Azaz a kiadott lakás az idézhető címe, éppen.

Egyébként pedig semmi köze hozzá társasháznak.
Hisz a társasház NEM kerül bérlővel jogviszonyba.

A társasház a tulajdonostól követelhet csak bármit is...
Mivel a bérlővel SEMMILYEN módon nem kerül jogviszonyba.

Ergo fölösleges tudni a bérlő adatait.

- -

Ne szavazzátok meg és kész.

Sok Olló # 2017.12.07. 14:04

Kérni kérheti. Ha pedig a bérlő hozzájárul a személyes adatainak 3. féllel történő közléséhez, akkor meg is kaphatja.

Az SZMSZ-ben a bérlő adatközlésére vonatkozó kötelezettséget szabályozni (ahogy előttem már írták) nem kellene.

Egyébként a tulajdonost kötelezni a saját elérhetőségének megadására nem olyan rossz ötlet, illetve az, hogy adatváltozás esetén haladéktalanul gondoskodnia kell az aktuális adatok közlésről.

Némi magánvélemény... ártani nem árthat, ha a közös képviselő rendelkezik a tényleges lakáshasználó elérhetőségével. Történhet olyan váratlan eset (pl. egy vízcső törés), amely során azonnali beavatkozás szükséges. Ilyenkor lehet az ott lakó nem tartózkodik otthon, de a sarki kis bolt előtt éppen beszélget egy ismerősével, ami 1 perc járásra található. Milyen jó, ha mondjuk a közös képviselő rögtön a bérlőt hívhatja. Persze ez egy extrém eset, és nem is ez a lényeg... hanem az, hogy meg kell nézni, mit szeretnék szabályozni, azt jogszerűen megtehetjük-e, továbbá szolgálná -e a lakóközösség érdekeit. Ne álljunk meg a jogszerűtlenség felismerésénél! Meg kell vizsgálni, mi a cél, mit és hogyan lehetne helyette, ha gondolunk a váratlan események elhárítására.

A fentiek figyelembevételével a bérlőre vonatkozó adatközlés szabályozását én akként írnám át, hogy a tulajdonos társ(ak)nak (a saját elérhetősége mellett) lehetősége van a tényleges lakáshasználó nevének és elérhetőségének megadására (hozzájárulással természetesen), amely nyilvántartásról a közös képviselő nyilvántartást vezet.

Ebben az esetben van értelme a szabályozásnak és jogszerű is, továbbá a szabályozásból eredő kötelezettség képzeletbeli labdáját visszapasszoljuk a közös képviselőnek, hiszen neki is lesz kötelezettsége, mégpedig a jogszerűen megadott adatokon alapuló nyilvántartás vezetése. ;-)

CHIP84 # 2017.12.07. 14:07

Nagyon köszönöm a válaszokat!

Mindenkinek további szép napot kívánok!

Neked csak Dezső # 2017.12.08. 17:00

Tiszteletem!
13 lakásos társasházunkon tetőfelújítás zajlik. A tetőtérben élő lakó - akinek egyébként 25% tulajdona van a házban még másik két lakással - úgy gondolja, hogy a tető hőszigetelését a ház büdzséjéből kell finanszírozni, mert a szigetelés bizony a tetőfelújítás része. Igaza van?
A felújítási árajánlatunknak nem képezte részét a szigetelés. Van erről bármilyen hivatalos állásfoglalás, hogy ilyenkor ez kinek a költsége?
köszönöm

wers # 2017.12.08. 17:09

Igaza van.

Neked csak Dezső # 2017.12.08. 17:42

van aki szerint nincs. Esetleg van erre bármi hivatalos leírás/törvény/bármi?

MajorDomus # 2017.12.08. 18:53

A közgyűlési határozat !

Ha tetőfelújitás van,az közös költségből megy,mert közös tulajdon! Ebben igaza van!

Ha hőszigetelést tartalmaz a felujitási munka,azt a közös költségből kell fizetni!
Ebben is igaza van!

Ha a közgyűlés tetőfelujitásról döntött,de tető hőszigeteléséről nem,akkor azt nem lehet sem közös,sem magánerőből elvégeznivaló,mert a tulajdonosok azt nem hagyták jóvá!
Ebben nincs igaza!
Pont!

nonolet # 2017.12.08. 19:52

Viszont épeszű közösség a hőszigetelést is megcsináltatja, ha már a tetőhöz nyúl...

Pláne, ha a lakó is kéri.

Nomeg a tető többi részén nekik is jó vélhetően.

Amúgy se egy extrém költség pluszban... Ft/m2 alapon.

(1500-2000-2500 Ft/m2 így, hogy a többi melóval együtt készül)

wers # 2017.12.09. 07:20

Külső térelhatároló szerkezet hőszigetelését, hőátbocsátási tényzőjét törvény szabályozza.

nonolet # 2017.12.09. 10:01

Ez is igaz.
De mikor kötelező?

Új építésnél biztosan.

Itt azonban nem készül új tető, csak felújítás.
Így kétesélyes, hogy kötelező-e elérni a 2018-as szintet.
(mivel az átadás 2018-ban lesz már gondolom)

Más kérdés, hogy ÉSSZERŰ!!! lenne.
Akkor is, ha nem kötelező.
Mármint épeszű tulajdonosok esetén...

wers # 2017.12.09. 12:14

Tudni kellene, mit takar a felújítás. Gyanítom, hogy hozzányúlnak a szerkezethez, akkor pedig már engedély köteles.

ragyasdezso # 2017.12.09. 12:37

nonolet
Egyébként pedig semmi köze hozzá társasháznak.
Hisz a társasház NEM kerül bérlővel jogviszonyba.

Nem így van!

22. §17 (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös
képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:

  1. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi
személy nyilvános adatát,

  1. a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
albisokk # 2017.12.15. 15:11

Jelenleg egy 10 lakásos társasházban lakom. melynek lakásai közül 3 db a tulajdonos által albérletbe van adva.
Jelenleg az alattam lévőben a legnagyobb a mozgás (kb. 6-8 albérlő 4 év alatt, és nem éppen a kulturált lakáshasználatról híresek).
Kérdésem létezik-e olyan előírás, ami a többi lakó érdekét védi a felelőtlen albérletkiadó tulajdonossal szemben, korlátozható-e hogy bármilyen viselkedés-kultúrájú albérlőnek kiadhassa.
Jelenleg a sok láncdohányos, hangoskodó albérlő után egy macskatulajdonos albérlő következett. A macskát az erkélyen tartják a bűzös alommal és a néha fél napokig az etetőedényből a macska által szétszórt ételmaradványokkal együtt. Mellesleg a macska nem mindig az almot használja, így már sikerült az alsó szomszédot lemacskapisizni.
Gyakorlatilag a bűztől mi sem tudjuk az erkély használni, sem szellőztetni azon keresztül.
Létezik-e megoldás a többi lakót megvédendő az ilyen áldatlan állapotoktól, a felelőtlen bérbeadóktól?

drbjozsef # 2017.12.16. 15:42

Igen.

A közgyűlésen a tulajdonostársak közösen hozhatnak szabályokat az együttélésről (ami persze mindenkire vonatkozik), és korlátozhatják a lakáskiadást is, ha a szükséges többséggel ezt bele tudják venni az SZMSZ-be.

https://ingatlanhirek.hu/…airbnb-zest/

Ez elsősorban az AirBnB miatt jött létre, de ilyen szempontból a hosszú távú lakáskiadás sem különbözik.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.16. 16:57

Megnézném én azt a Kúriai ... (mit is?); ami egyébként még a cikk szerint sem annyira egyértelmű.

drbjozsef # 2017.12.16. 18:58

Én is. Csak nem férek hozzá.

Kúria BH 2006.177 számú határozat

https://jogaszvilag.hu/…-korlatozasa

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.16. 19:09

Khmm... 2016 inkább...

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.16. 19:10

És ha már belinkelted, akkor hogyan is kommentálta a Jogászvilág? „az SzMSz megfelelő módosításával egyelőre nem korlátozható hatékonyan a tulajdonostárs saját lakásában végzett nem lakáscélú, adott esetben Airbnb-re irányuló tevékenysége.
Én még hozzátenném, hogy ráadásul a bérbeadás kifejezetten lakáscélú használat.

Sok Olló # 2017.12.19. 12:04

Jó dolog a szabályozás, de ha az szankcióval nem kikényszeríthető, akkor marad a remény, hogy betartják.

Sok Olló # 2017.12.19. 12:21

Létezik néhány hatósági eljárás, amivel lehetne kicsit ösztönözni a macskás lakót, bár a legjobb az lenne, ha az ügy szép szóval rendeződne, elmondani neki, hogy ez Téged mennyire zavar. Ha az alábbiak az örök haragot fognak eredményezni:

  • birtokvédelmi eljárás kezdeményezése,
  • állattartási szabályok firtatása,
  • szabálysértés bejelentése (tulajdon elleni rongálás), ez utóbbi tudom véleményes lesz... :-)

A sorrend persze fordított, szabs, állatvédelmi, birtokvédelmi ügy.

Az első két eljárás (ha elindul) ingyenes, a harmadik illeték köteles lesz.

drbjozsef # 2017.12.19. 12:43

Igazad van, a normál lakásbérlet lakáscélú felhasználás, az ily módo nem korlátozható. Az AirBnb viszont igen, hiszen a jogászvilág kommentárja is azt írja : HATÉKONYAN nem korlátozható. Leginkább szerintem ezt a visszamenőlegesség miatt írják, meg a tevékenység felhagyásának bizonyítási problémái és végrehajthatósága miatt. De az SZMSZ-ben szabályozható. Igaz, ehhez az kellene, hogy időben ébredjen a társasház, és még a tevékenység elkezdése előtt vegyék be az SZMSZ-be a tiltást.

drbjozsef # 2017.12.19. 12:44

Sok Olló,

szankcionálható, csak nem a társasház szab ki bírságot. Pont mint a gyilkosság, azt is szankcionálják, csak nem az áldozat családja szabja már ki a büntetést.

Sok Olló # 2017.12.19. 12:51

Köszönöm a tájékoztatást. Ki szab ki bírságot, és mi a minősítés? Ha belefér a jogszabályhely hivatkozása, azt is megköszönöm.

drbjozsef # 2017.12.19. 13:56

A linkelt cikk szerint :

... a szabad hasznosítás korlátozását kimondó közgyűlési határozat kikényszerítése végett a társasház bírósághoz fordulhat. Keresetében a társasház kérheti, hogy a bíróság kötelezze a hasznosítás korlátozását kimondó társasházi közgyűlési határozat betartására az érintett tulajdonostársat. Egy ilyen per viszont fellebbezéssel és adott esetben felülvizsgálattal legalább 3 évig is elhúzódhat. Ezen felül a kereseti kérelemnek helyt adó jogerős bírósági ítéletet nem egyszerű végrehajtani sem. Ilyen estben a végrehajtást kérő társasháznak a végrehajtási eljárás során valószínűsítenie kell, hogy a tulajdonostárs a jogerős ítélettel ellentétben nem hagyta abba Airbnb végzésére irányuló tevékenységét. Felmerül a kérdés, a bírósági végrehajtó hogyan tudja ellenőrizni, hogy a lakás vonatkozásában tulajdonostárs folytatja-e az Airbnb-tevékenységet a jogerős bírósági ítélet meghozatala után. Az abbahagyást szükség szerint a helyszínen is ellenőrizheti. Ha viszont a végrehajtó úgy ítéli meg, hogy az abbahagyás elmaradt, akkor az esetről jegyzőkönyvet vesz fel és végrehajtást foganatosító bírósághoz fordul. Ennek keretében utóbbi legfeljebb 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki és ezt mindaddig megismételheti, amíg a tevékenységet fel nem hagyják. A tevékenység folytatásának bizonyítása viszont nem egyszerű.

drbjozsef # 2017.12.19. 13:56

Na ez a "nem hatékony" fogalom megtestesülése.