Kovács_Béla_Sándor
2018.03.23. 06:57
Ezek jogi kérdések?
Társasházi jog
nonolet
#
2018.03.23. 13:30
Így aztán, ha nem engedtek, akkor inkább az 5+5 év ugrik, gondolom.
kkk121
#
2018.04.10. 12:07
Üdvözletem.
Szeretném a fórum segítségét kérni. Társasház közös tulajdonában van egy lakás. Abban lakik a ház gondnoka, aki megbízási szerződéssel és szívességi lakáshasználattal lakik ott. NAV állásfoglalás szerint ez így nem jó, adót kéne fizetni a lakhatás és az átvállalt rezsi után is. A KK most azt szeretné megszavaztatni, hogy jelképes összegért kössön a gondnokkal a társasház bérleti szerződést, ennek megemelkedett költségeit a megemelt munkabérben érvényesíteni. Ennek a lakásnak a piaci bérleti díjja jelenleg min. 100.000ft/hó+rezs+közös költség. Ha a KK javaslatát megszavazza a közgyűlés, a kisebbség jogainak sérülése miatt a bíróságon megtámadva van esély arra, hogy a kisebbségnek adnak igazat, vagyis hogy piaci alapon kell hasznosítani a lakást?
Ez a közös tulajdon megszűntethető bírói úton?
Választ előre is nagyon köszönöm!
nonolet
#
2018.04.10. 14:21
Adjátok neki piaci áron...
A gondnoki díjat is fizessétek meg neki szintén piaci áron.
Bástya
#
2018.04.12. 12:24
Tisztelt KKK121!
Kérdés:
A lakáshasználaton túl mennyi a gondnok díjazása? A lakóhely bejelentkezés fontos-e?
csonti1
#
2018.04.13. 17:24
Tisztelt Fórumlakók!
Kérdésem, hogy társasház közgyűlése érvényesen hozhat-e határozatot olyan ügyben, mely napirend pont a közgyűlési meghívóban nem került mehgírdetésre. Van ugyan egy olyan napirendi pont, hogy "vegyes ügyek", de ugyebár ebben konrét témában nem készült előterjesztés és határozati javaslat.
A közgyűlés ugyan a napirendi pontok elfogadásánál határozott arról, hogy a vegyes ügyek keretében milyen témák megtárgyalását kérték közgyűlési meghívó kiküldését követően a tulajdonosok, ugyanakkor ezekben a témákban álláspontom szerint nem születhet meg jogszerűen határozat.
Köszönettel: Csonti
Immaculata
#
2018.04.13. 17:34
Nem hozható. Minden tulajdonossal közölni kell a szavazásra bocsátott napirendi pontokat.
Bástya
#
2018.04.14. 05:42
Természetesen az eljárás nem jogszerű, ugyanakkor ez nem az előterjesztésen és a határozati javaslat közlésén múlik. Amennyiben az SzmSz eltérően nem rendelkezik, sajnálatos módon a társasházi tv. meglehetősen szűkszavúan rendelkezik az írásos előterjesztések kötelező elkészítéséről. Amelyek a jogszabályban példálózó jelleggel nem szerepelnek, azokra nem jogi jellegű elvárás az írásos előterjesztés, hanem kultúra kérdése… Ebben az eljárásban a jogi elvárás az előzetes megküldésre korlátozódik, ugyanakkor annak nem teljesülése önmagában is olyan mértékű törvénysértés, ami elegendő az elfogadott határozat hatályon kívül helyezéséhez. A társasházi tv. 34. § (4) bekezdésben lévő meghirdetett napirend fogalma kimondja, hogy a napirendet meg kell hirdetni, ami az előzetesen megküldött meghívóban szereplő tárgysorozat közlésével fog megvalósulni. Ebből következik, hogy az ülésen egy új napirend felvétele, vagy egy meglévő napirendbe egy szavazást igénylő téma „belebújtatása”, nem biztosítja az előzetes meghirdetés elvárását…
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.14. 07:33
„Amelyek a jogszabályban példálózó jelleggel nem szerepelnek, azokra nem jogi jellegű elvárás az írásos előterjesztés, hanem kultúra kérdése…”
Ez nem így van. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályait alkalmazni kell megfelelően a társasházakra is. Ott pedig meglehetősen szigorú rendelkezések vannak a testületi döntéshozatalra.
Bástya
#
2018.04.14. 12:38
...éspedig? Nagyon megtisztel egy jogszabályhely hivatkozással. Köszönettel!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.14. 12:49
3. Könyv, III. cím, V: fejezet A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala.
A társasházakra pedig a 3:3. § (3) miatt kell alkalmazni: „Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
Mari953
#
2018.04.24. 09:24
Tisztelt Kollégák! Kérnék segítséget az alábbiakban. 5 lakásos társasházunk egyik lakásának a terasza alatt egy másik lakás konyhája található, aminek a plafonja a terasz felől beázik. A műszaki szakértő szerint a födém szigetelését és a terasz burkolását, valamint a terasz kőkorlátját is ki kell cserélni a beázás megszüntetése érdekében. Úgy hallottam, hogy a födém szigetelésének a költsége a ház közös költségét terheli, a terasz burkolásának költsége a tulajdonosának a költsége lenne. A kőkorlát megszüntetése és a javasolt rozsdamentes acélkorlát létesítésének a költsége pedig? Szóval kérdésem a következő:
Kinek kell fizetnie a födémszigetelés, a terasz burkolás és a korlát bontás és új létesítés költségeit és milyen arányban? Előre is köszönöm, ha valaki segíteni tudna. Üdv: Csizmadia János
ObudaFan
#
2018.04.24. 11:42
A födém szigetelése közös tulajdonba tartozik. A többi szerintem külön tulajdon, tehát azokat a lakás tulajdonosának kellene finanszíroznia.
Mari953
#
2018.04.24. 17:36
Köszönöm a választ! :-)
hocka
#
2018.04.25. 16:37
Kedves Jogi Fórum!
Társasházi lakás közös költségét évekre visszamenőleg emelheti-e a közös képviselő, egy összegben bekérheti-e a díjat? Ha igen, akkor van-e elévülési idő és mire hivatkozva kérheti ha kérheti?
Segítséget előre is köszönöm!
nonolet
#
2018.04.25. 17:09
HA megszavazzátok!!! ...akkor miért ne lehetne így ?
- -
Tudod:
Nem a közös képviselő csóválja a házat.
Hanem a ház döntéseit hajtja végre a közös képviselő!
Szomorú örökös
#
2018.04.26. 05:13
F.Laca
„de mi van például olyankor, ha a sok bamba léleknek a képviselő maga adja meg, hogy a döntésekben mi legyen a frankó?”
Még mindig jobb, mint ha az összes képviselővel szemben te mondod meg nekik a tutit és előbb-utóbb mindegyikkel összerúgjátok a port. Őszinte leszek, amit eddig megosztottál itt velünk, keveseknek lenne kedve veled egy társasházban élni. Jobban jársz, ha magánházba költözöl, ott nem kell sem közösködni másokkal, sem pedig közös képviselőre se lesz szükség. Igaz mindenre neked kell előteremtened a pénzt, nem más farkával fogod a csalánt verni örökké. ;-)
csonti1
#
2018.04.26. 05:35
Néhány tulajdonostársammak kénytelenek vagyunk közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére keresetet benyújtani. Gondolom a keresethez mellékelni kell az tulajdonláshoz való jogosultságunk igazolására tulajdoni lap másolatokat. Összesen 9 albetét érintett. A tulajdoni lapok költségét kérhetjük-e a bíróságtól az alperes által megtéríteni? Ugyanakkor 3 tulajdons összesen 9 albetétjéről van szó, mennyi illetékkel számolhatunk, és pernyertesként ezt is visszakapjuk?
Köszönetet mondok a segítségért előre is!
ObudaFan
#
2018.04.26. 07:07
Az alperes pervesztessége esetén lehet kérni a megtérítését. Az ügyfélkapun keresztül kikért e-hiteles tulajdoni lap albetétenként 3600 Ft. Papír alapon a hiteles tulajdoni lap albetétenként 6250 Ft.
Tamas952
#
2018.05.10. 10:22
Üdv mindenkinek. kérdésem a következö a rendkivüli közgyülés törvényi elöirása melyik Tht § tartalmazza.köszönöm a válaszokat
osmi
#
2018.05.10. 10:36
Ugyanaz vonatkozik rá, mint a rendes évire, azzal, hogy rendkívül sürgős ügyben 3 napon belül is összehívható.
Tamas952
#
2018.05.10. 10:55
Én úgy tudom csak abban a napirendi pontban hivható össze rendkivüli közgyülés ami elözöleg meghatározásra került (pl:közgyülési állásfoglalás mert nem volt napirendi pont és nem szavztak ez ügyben) állást foglalnak egy adott napirendi pontban jegyzökönyvezik és a közös képviselönek ezt kell végrehajtani,ehhez nem lehet további pontokat felvenni.Ennek figyelembe vételével kértem a T. fórumazokat van e ilyen § a Tht-ben,köszi a választ.
osmi
#
2018.05.10. 10:59
Nem, bármit napirendre lehet venni.
Tamas952
#
2018.05.10. 11:53
A bármit egy rendkivüli kgy esetében tág fogalom.lehet nem voltam érthetö,mégegyszer akkor:a tulajdonosok állást foglaltak egy rendkivüli közgyülés összehivásában 1 napirendi pontban meghatározva azt,a közös ehhez nem tehet hozzá szerintem semmit,csak abban a pontban hivhat össze kgy amire a tulajdonosok megbizták,másik hol szerepel ez a Tht-ben nem teláltam erre § szmsz nemrendelkezik e témában.
drbjozsef
#
2018.05.10. 12:01
2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról
...
34. § * (1) A meghívónak tartalmaznia kell:
- a közgyűlés időpontját és helyét;
- a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet;
- részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
- a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos - különösen az éves költségvetésről és elszámolásról e törvény 47-48. §-a alapján elkészített - előterjesztéseket.
(3) A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható.
(4) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
