Immaculata (törölt felhasználó)
2014.11.17. 15:05
egymás jövedelempapírjaiért.
Bt-felelősség
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.11.17. 15:35
Nem vágom, mi az a jövedelempapír. És azt se, hogy házassági vagyon esetén mi jelentősége van a jövedelemnek. Így aztán azt se, mit akarnak ezzel a bontóperben.
ObudaFan
#
2014.11.17. 15:43
A gyermektartás szempontjából azért lehet jelentősége.
Dr. Kft.
#
2016.10.15. 11:42
Tisztelt Szakértők!
Ilyen esetben helytállnia kell-e a (volt) beltagnak?
Adott egy Bt., amelyből a beltag azonnali hatályú felmondással kilépett. Majd ezt követően a cég kötött egy szerződést (másik ügyvezető írta alá), amit nem tudott teljesíteni. A szerződés megkötésének idején a cégjegyzékbe még be volt jegyezve az egyébként már kilépett beltag. A hitelező beperli a volt beltagot mögöttes felelősségre hivatkozva, hogy azért felel, mert ő (mármint a hitelező) jóhiszeműen a közhiteles cégnyilvántartás adataiban bízva kötötte meg a szerződést, bízva abban, hogy a bejegyzett beltagot perelni tudja, ha a Bt. nem teljesíti a szerződést.
(Az 5 éves elévülési időn belül vagyunk és perelve van a Bt. is)
A szerződés megkötésekor nem tájékoztatták arról a partnert, hogy az említett beltag kilépett.
És adott esetben a másik ügyvezetőt be tudja-e perelni kártérítésre a hitelező, aki a szerződést megkötötte és nem tájékoztatta őt arról, hogy a beltag kilépett?
ObudaFan
#
2016.10.16. 13:21
Lehet ezen vitatkozni, mert a Ptk. szerint az azonnali hatályú felmondással a tagsági viszony megszűnik, viszont a Ctv. szerint meg a a cégnyilvántartásban bízva jóhiszemű jogot szerzővel szemben a cégnyilvántartásba be nem jegyzett jogra nem lehet hivatkozni. Ez utóbbit erősítheti az a tény, hogy maga a kilépett személy is cégbírósághoz fordulhat ilyenkor törvényességi felügyeleti kérelemmel.
Dr. Kft.
#
2016.10.16. 16:17
Köszi.
Igen, ez a baj.
De mondjuk ha szinte közvetlenül a felmondás után történik a szerződéskötés, és ezután (30 napon belül, amit a Ctv. mond és amikor még a beltagtól sem elvárható, hogy rögtön bírósághoz forduljon) nyújtják be a változásbejegyzési kérelmet..
Közben azon gondolkodtam, hogy ez mennyiben minősül ez szerzett jognak? Inkább ez egy várománynak tűnik csak, hogy ha a társaság nem teljesít, őt perelje. Persze ez lehet, hogy rossz érvelés...
Esetleg azt lehetne mondani, hogy azért nem kell helytállnia, mert a Ptk. és a Ctv. is a közhitelesség kapcsán azt írja, hogy a cég nem hivatkozhat arra, hogy nem a tényleges állapotot tükrözi a nyilvántartás... Itt pedig nem a céggel szemben megy a dolog. És ha tudja bizonyítani, hogy ő tényleg felmondott, akkor talán mentesülhet.
Mit gondolsz?
Immaculata
#
2016.10.16. 16:21
Aki aláírta a szerződést, az a cégkivonat szerint jogosult volt önállóan eljárni?
Dr. Kft.
#
2016.10.16. 16:34
Igen, másik ügyvezető (aki beltag) írta alá (ténylegesen ügyvezető volt és be is volt jegyezve), úgyhogy azzal nincs is baj.
Mert ha mondjuk egy be nem jegyzett kültag köti, akkor nyilván nem lehetne jóhiszeműnek mondani a másik felet, de így elég kellemetlen a helyzet.
ObudaFan
#
2016.10.17. 05:06
Pl. a Ptk. 3:157. § is a módosításhoz, nem a bejegyzéshez köti a felelősségvállalás végét, ezt analógiaként szerintem lehet hivatkozni.
Dr.Attika
#
2016.10.17. 05:59
Ahogy kollégám írja. Az ügyvezetői tisztség megszűnésétől és nem annak bejegyzésétől mentesül a helytállási kötelezettség alól. A NAV is onnantól számítja a 15 napos bejelentési kötelezettséget az ügyvezetői tisztség megszűnésére vonatkozóan.
Az más kérdés, hogy egy polgári perben megtámadhatja a szerződést arra hivatkozással, hogy azt nem köti meg, ha tudja, hogy Gipsz Jakab már nem korlátlanul felelős tagja a társaságnak.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.17. 09:25
Ha már teljesített, akkor sokra megy a megtámadással...
Dr.Attika
#
2016.10.17. 09:35
Írta, hogy nem teljesített a társaság.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.17. 09:49
De ő már igen. Így aztán nem sokra megy vele, ha a szerződés érvénytelenségére hivatkozik.
Dr.Attika
#
2016.10.17. 10:12
Ennyi. Alapkérdést megválaszoltuk.
ObudaFan
#
2016.10.17. 13:48
Legalábbis megkíséreltük megválaszolni, de jó lenne egy eseti döntés ebben az ügyben, mert szerintem mindkét válasz megindokolható.
Dr. Kft.
#
2016.10.17. 17:47
"Ahogy kollégám írja. Az ügyvezetői tisztség megszűnésétől és nem annak bejegyzésétől mentesül a helytállási kötelezettség alól. A NAV is onnantól számítja a 15 napos bejelentési kötelezettséget az ügyvezetői tisztség megszűnésére vonatkozóan.
Az más kérdés, hogy egy polgári perben megtámadhatja a szerződést arra hivatkozással, hogy azt nem köti meg, ha tudja, hogy Gipsz Jakab már nem korlátlanul felelős tagja a társaságnak."
Ezt kifejtenéd kicsit? Mert nem teljes értem hogy jön a képbe az ügyvezetőség, illetve hogy mire gondolsz pontosan.
Egyébként elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam, de a lényeg, hogy az esetben szereplő Bt. szerződött egy másik céggel. A másik cég a maga részéről teljesített, a Bt. viszont nem. Éppen ezért követeli most a másik cég a szerződés szerinti ellenértéket a Bt.-től, aminek viszont nincs pénze, ezért fordult a volt beltag ellen is.
Annak viszont én nem látom jelentőségét, hogy a szerződést megtámadhatja, mert ígyis-úgyis tartozása lesz a Bt-nek a másik cég felé és szóba jöhet a volt beltag mögöttes felelőssége.
Dr.Attika
#
2016.10.18. 03:35
Az új Ptk- óta már nem mögöttes felelősség, hanem mögöttes helytállás van. A volt tag már nem köteles helyt állni a tagsági viszony megszűnését követően, még ha az a cégjegyzékben nincs is bejegyezve.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.18. 04:46
Azért az új Ptk. még elég új ahhoz, hogy egy ilyen kérdésben ne beszélhessünk határozott, kiforrott gyakorlatról, és mint ObudaFan említette, mindkét értelmezés védhető.
ObudaFan
#
2016.10.18. 04:48
„Az új Ptk- óta már nem mögöttes felelősség, hanem mögöttes helytállás van.”
Szerintem ez csak terminológiai pontosítás, a korábbi Gt. szabály is valójában helytállást szabályozott. Nem érzem, hogy a változásnak bármilyen konkrét következménye kellene, hogy legyen.
Immaculata
#
2016.10.18. 10:05
„ezért fordult a volt beltag ellen is.”
Valószínűleg ebben a perben a felelősség megosztott a beltagok (jelenlegi és volt) között, ugyanakkor meg lehetne próbálni később a jogalap nélküli gazdagodást a cég és a jelenlegi ügyvezető ellen.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.18. 10:34
A cég fizetésképtelen, az ügyvezető meg nem gazdagodott.
Dr.Attika
#
2016.10.18. 11:12
Egy tanulmány szerint a mögöttes felelősség terminológialag felróhatóságot és vétkességet is feltételez, míg a helytállási kötelezettséghez ilyesmi nem kapcsolható. Nem csak egyszerűen átnevezésről van szó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.10.18. 11:44
Épp ezért kellett kicserélni a szóhasználatot, hogy dogmatikailag fedje a valós tartalmat. És épp ezért nem jelent a szabály értelmezésében változást a módosult elnevezés.
Dr.Attika
#
2016.10.18. 12:13
Pontosan ezért jelent.
Dr.Attika
#
2016.10.18. 12:16
Felelősnek lenni és helytállni nem ugyan az a jogi kategória.
Példával szemléltetem: Kiskorú gyermeked foci labdával kirúgja a szomszéd ablakát. A gyermeked a felelős, de Te vagy helyt állni köteles.
