Kedves "szilvi.bon."!
Ezt a jogelméleti vitát a kérdésedre adott válaszként folytattuk le Rexorral. Nem lesz belőle probléma, ha Te is jelzed érdeklődésedet. ( Érted, Neked.. Tudod..)
Bt. megszüntetés - eladással?
Ez is igaz Rexor. A Bt. azért nem nyerheti el a jogi személyiséget, mert nincs a tagoktól elkülönült vagyona. Egyébként jogképes, tulajdont szerezhet, perelhető stb. A Bt. tulajdonára a tulajdonos társak közös tulajdonára vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ergó nem veszteségről, hanem negatív vagyonról (tartozásról)beszélhetünk. Az új gt. 99.§ f) pontja alapján megszűnik a tagi jogviszony a társasági részesedés átruházásával. Álláspontom szerint ez nem ugyanaz a tagok közös tulajdonuk , ezáltal vagyonuk negatívumának átszállásával. A 101.§ (1) bekezdése is azt mondja, hogy a jogokat és kötelezettséget ruházzák át és nem a vagyonvesztést. Persze lehet más értelmezés is. Én úgy gondolom veszteség csak jogi személy esetében állhat fenn az elkülönült vagyon miatt. Bt. és természetes személy esetében tartozásról beszélhetünk.
Attika van némi igazság amit mondasz, de azért lehet olyan eset, amikor egy Bt. veszteséges. Ugyebár fő képlet bevétel minusz kiadás = nyereség, ha pozitiv, veszteség ha negativ. Ugyanakkor lehetnek olyan esetek, amikor normál üzletmenet mellet is veszteséges a társaság, pl. árfolyamveszteség, rendkivüli ráfordítás csak néhány példát mondva. És lehet veszteséges azért is, mert a tagok más jogcímen "szippantanak" ki pénzt a társaságból :)
Kedves "szilvi.bon"!
Javaslom sürgősen cserélj könyvelőt. Aki ilyen "sületlenséget" mond az a könyvelésben is pancser. Egyáltalán hogyan lehet egy Bt. veszteséges? A tagok berakják az akármennyi tőkéjüket az alapításkor. Ha több a kiadás, mint a bevétel, akkor a hiányzó összeget tagi befizetéssel pótolják és akkor nem veszteségesek. Ha nem pótolják, akkor fizetésképtelenek és megint nem veszteségesek. Persze lehet, hogy a törzstőkén felüli vagyona terhére volt több a kiadása, mint a bevétele, de akkor megint nem veszteséges, hanem nem nyereséges. Erről az anomáliáról nem a könyvelő tehet, hanem a BT-k kiagyalója, aki a német csendestársat magyar kültagnak "pancserkodta". Lényeg az, hogy éppeszű ember Bt-t nem "vásárol", főleg nem "veszteségeset".
Az új Gt. szerint ez úgy valósítható meg, hogy a tag szerződésben átruházza jogait/kötelezettségeit egy másik személyre.
Jogi értelemben bt-t eladni nem lehet, az azonban lehetséges, hogy az összes régi és az összes új tag megegyezzen egy ilyen "tagcserében". Ez persze a hitelezők felé nem érinti pl. a beltag 5 évig tartó , teljes vagyonával fedezett felelősségét a kilépése előtt keletkezett tartozásokért, a kültagét pedig ugyanígy, de csak az általa juttatott hozzájárulás erejéig.
Laikusként egy könyvelési kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Van egy 3 éve működő veszteséges bt-nk, már nem tudjuk mire használni, így gondoltuk, hogy megszüntetjük, erre a könyvelőnk azt tanácsolta, hogy inkább adjam el, kb. 2,5 M a veszteség, valakinek megérheti így átvenni, még kérhetek is érte vagy 100 ezer ft-ot, plusz az ügyvédi költséget is a vevő állná, így kétszeresen is "jóljárnék" (már ez persze erős kifejezés, hiszen nyereség egy szál se), de legalább nem nekem kellene fizetni a felszámolás költségét. Kérdeztem tud-e vevőt, de nem tudott. Én sem persze. A kérdésem, láttok-e arra reális esélyt, hogy némi kp-ért ily módon túladjak rajta, vagy ne foglalkozzam az üggyel. Előre is köszi a választ.
A Bt. papírjai rendben, tartozás nincs.