Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Grave7 # 2018.10.23. 14:45

Komolyan okirat-hamisításhoz kérsz segítséget?

gabcsy30 # 2018.10.23. 11:40

Tisztelt Szakértők!
Többször szóba került már a fórumban, hogy érvényes bérleti szerződés esetén, amennyiben a végrehajtás előtt készült, az ingatlant lakottan kell árverezni. Milyen időpontot kell érteni a "végrehajtás kezdete" alatt? Több esetén, a legelső végrehajtási jog földhivatali bejegyzését? A kiigazítást és a segítő választ nagyon köszönöm!

gerbera317 # 2018.10.15. 07:23

„Ezeknek a költségeit ki fizeti meg?”
Természetesen az árverési vevő. Mégpedig azért, mert: 154/A. § (13) Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik. Valamint: 34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
Tehát a kiürítésre irányuló eljárásban az árverési vevőt végrehajtást kérőnek kell tekinteni. A végrehajtás költségeit pedig a végrehajtást kérő előlegezi (gy.k.: nem a végrehajtó). Az átadást követően az árverési vevőt már nem illetik meg a végrehajtást kérő jogai, tehát a vevő által előlegezett költségek a behajtási iránt nem folytatható a végrehajtás. Megjegyzem, az árverési vevő tudjon már annyira úr lenni, hogy inkább a kótyavetyén szerzett tízmilliós ingatlanának örüljön, ne pedig a néhány tízezer forintos költség miatt sopánkodjon.

„úgy gondoljuk, h (gy.k.: hogy) az átadás a végrehajtó kötelessége, (…) a végrehajtó kell kinyítassa lakatossal és átadja nekünk a lakást.”
És nem így történik? A végrehajtó adja át az ingatlant, nem más. Az, hogy a fizikai munkát elvégzőt ki fizeti ki, egyértelmű: fentebb már levezettem, ki előlegezi ennek a költségeit, illetve zárójelben azt is megjegyeztem, hogy ez semmiképpen nem a végrehajtó. Logikus, hogy lakatost sem fog fogadni. Ha a vevő annyira gyenge, hogy még lakatost sem tud szerezni, ha kéri a végrehajtót, az természetesen tud szerezni lakatost, de az addig nem kezd el dolgozni, amíg a vevő a helyszínen előre ki nem fizette a munkáját.
Aztán: 182. § (2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
A lényeg a lényeg: Nem a végrehajtó gondoskodik az ingóságok elhelyezéséről (illetve az ehhez szükséges szállításról), hanem a vevő. Továbbá – akár elszállítva, akár a lakásban hagyva – 30 napig köteles a vevő ezeket őrizni, utána azt csinál velük, amit akar (gy.k.: hulladékként kezeli, megsemmisíti, értékesíti, megtartja, vagy mégiscsak odaadja az adósnak). Az, hogy a „kötelezett költségére”, nagyjából azt jelenti, hogy lehet követelni az adóstól, hogy fizesse meg a költségeket, mire ő ennek készségesen eleget tesz (eddig sem tett mást, mint rendesen fizetett, nemigaz?).
„Mire kell még figyelni az ingatlan átadása során, a leltár felvétele során, stb...?”
Arra kell ügyelni, hogy a vevő ne engedje ottmaradni a rimánkodó adóst, miközben aláírja, hogy a végrehajtó az ingatlant átadta.

Gyula35 # 2018.10.15. 06:01

gerbera317

Köszönöm szépen a részletes és segítőkész válaszodat!

Üdv: Gyula

gerbera317 # 2018.10.14. 17:11

Neeem, deeehogyiiis. A 141. § (5)-nek szólt. ;-p

Veronikr # 2018.10.14. 16:46

Tisztelt gerbera317!
Ez a válasz nekem szól???
" ...keménykedj...."

gerbera317 # 2018.10.14. 16:10

Jól van, keményedj csak, hogy aztán majd rádöbbensz...

Veronikr # 2018.10.14. 13:11

Tisztelt Szakértő!
Árverés során vásároltunk lakást.
A lakás hosszú ideje nem lakott, valamilyen ingóságok
( bútorok) vannak benne.
Miután minden határidő lejárt (földhivatali bejegyzés, jegyző értesítve 70 napja...), a végrehajtó kitűzte a kiürítés határnapját. Erről értesített, továbbá azt írta, h az árverési vevő gondoskodjon a kiürítéshez szükséges munkaerőről, fuvarról, lakatosról.
Kérdéseim:

1. Valóban kötesek vagyunk ezekről mi gondoskodni?
( úgy gondoljuk, h az átadás a végrehajtó kötelessége és ha nem tudjuk kinyítni kulccsal, -mivel az adós nem adta át a végrehajtónak a kulcsot-, a végrehajtó kell kinyítassa lakatossal és átadja nekünk a lakást)

2. Ezeknek a költségeit ki fizeti meg?

3. Az otthagyott ingóságokkal 30 nap letelte után mit kezdhetek ( mihez van jogom..)?

4. Mire kell még figyelni az ingatlan átadása sorá, a leltár felvétele során, stb...?

Köszönöm válaszát!

gerbera317 # 2018.10.12. 10:52

141. § (5)

Gyula35 # 2018.10.12. 10:37

Kedves drbjozsef!

Na végre köszönöm a felvilágosítást, ezt nem tudtam!
Nincsen bérleti szerződés.
De akkor hogyan fordulhat elő, hogy jó néhány esetben a résztulajdon is beköltözhetően van árverésre kiírva?

Gyula

drbjozsef # 2018.10.12. 10:20

Gyula,

(a tulajdoni lapon lévő cím legfeljebb a szerződésből kerül be, gyakran az pont nem az ingatlan címe, hiszen akkor veszi az ember, aztán azt nem vezetik ott át. de ez mellékszál.)

A végrehajtásban a "lakik" szót nem úgy értik, hogy életvitelszerűen ott él, eszik, alszik, kakil. (Megjegyzem, a lakcím nyilvántartásban szereplő címen se feltétlenül biztos, hogy ilyen értelemben "lakik" valaki) Hanem úgy, hogy "joga lenne ott lakni", tehát ha van bárkinek ilyen joga (tulajdonostárs, haszonélvező, bérlő, szívességi lakáshasználó, akárki), akkor az lakottan lesz árverezve és punktum. Pont ilyen a résztulajdon. Ez szerepel néhány topikban már néhányszor, ezért gondolhatta gerbera, hogy nem nézted át.

Egyébként meg : ha jól értem, helyesen lett lakottan kiírva, mert van bérleti szerződés. Vagy az csak egy kérdésed volt a végrehajtótól?

Gyula35 # 2018.10.12. 10:12

gerbera317
Én komolyan elismerem, és tisztelem a legtöbbször segítőkész hozzáállásodat.
Sajnálom, hogy úgy jött le, hogy nem olvasgattam a fórumot, ez nem igaz.
Elég sok árverésen vagyok már túl, és nagyon sokat segítettek a szakértő hozzászólásaid.
Remélem a jövőben is megtartod ezen jó szokásod, és próbálod a személyeskedést és a lenéző sértegetést kiiktatni az értékes válaszaidból.

Amúgy felhívtam megint a végrehajtót, és Ő továbbra is azzal az indokkal állt elő, hogy azért lakottan írta ki, mert 1/2-ed tulajdoni hányad.
Megkérdeztem, hogy a lakcím nyilvántartás szerint a tulajdonostárs az árverezendő ingatlanba van-e bejegyezve, amire azt válaszolta, hogy nem, mert az egy cég, és nem oda van bejelentve.
Na puff...

wers # 2018.10.12. 08:16

ráadásul az sem mindegy, hogy cím,vagy lakcím nyilvántartás

wers # 2018.10.12. 08:03

„Nem írtam már valahol, hogy az ingatlanügyi hatóság nem lakcímnyilvántartó?”

megint jajj Istenem... és még csak 10.03 perc van.

gerbera317 # 2018.10.12. 07:53

„nem az árverezendő ingatlanban lakik a tulajdoni lap szerint.”

Nem írtam már valahol, hogy az ingatlanügyi hatóság nem lakcímnyilvántartó?

gerbera317 # 2018.10.12. 06:58

Mivel csak írod a fórumot, de nem olvasod, ezért nem szállok vitába veled. Oldd meg a kínodat magad, ha ennyire okos vagy! Egyébként pedig valamelyik topokban részletesen ki lett tárgyalva, hogy a "lakik" csak a jogalkotó szóhasználata, de azon egyáltalán nem azt kell érteni, hogy 'életvitelszerűen ott lakik', de még csak azt sem, hogy 'lakik'.

Gyula35 # 2018.10.11. 18:45

drbjozsef, igen rosszul fogalmaztam, a végrehajtó tudomása szerint nincsen bérleti szerződés.

gerbera317, "1/2 ingatlant másként nem is lehet árverezni." ezt mire alapozod? Az én olvasatomban:
141. § c) pontja alapján csak akkor kell lakottan értékesíteni, (mivel az 1/2-ed tulajdonrész is osztatlan közösnek számít) ha a nem adós tulajdonostárs abban lakik.
Na most ebben a konkrét esetben a nem adós tulajdonostárs nem az árverezendő ingatlanban lakik a tulajdoni lap szerint.
(3) * Lakottan kell árverezni az ingatlant,

  1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
  2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

  1. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
  2. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
  3. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

Gyula

gerbera317 # 2018.10.11. 12:29

„ egy ingatlant 1/2-ed részét árverezik, de a végrehajtó hibásan lakottan írta ki az árverési hirdetményt”
Mitől "hibásan"? 1/2 ingatlant másként nem is lehet árverezni.

„az ingatlanan a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik”
Egy okkal több, hogy lakottan árverezzék. Éppenséggel úgy fogalmazol, hogy abból nem lehet tudni, mit kérdezel valójában: 1) hogy tudomásod van egy ilyen bérlőről, és azt kérdezted meg a végrehajtótól, hogy ő is tudja-e, vagy pedig 2) megkérdezted, hogy van-e ilyen bérlő.

„akkor nem tudom kiüríttetni az ingatlant csak bírósági úton elrendelt újabb végrehajtással?”
Igen. De hajlok rá, hogy nincs ilyen körülmény, csak te fogalmazol irtó hülyén.

drbjozsef # 2018.10.11. 10:01

Gyula,

a Vht. 141§(3) "a" pontja szerint lesz ez lakottan árverezve, nem?

Azt írod, a végrehajtás megindulása előtti a bérleti szerződés. Akkor az lakott.

Gyula35 # 2018.10.11. 09:10

Tisztelt Grave7, gerbera317!

Mi az eljárás menete akkor, ha egy ingatlant 1/2-ed részét árverezik, de a végrehajtó hibásan lakottan írta ki az árverési hirdetményt? (Az adós 1/2-ed részét már tavaly elárverezték egy cégnek, aki nem oda van bejelentve a tullap szerint, és az adós mostani elárverezendő 1/2-ed tulajdoni hányadát árverezik, de az sem az árverezendő ingatlan címére van bejelentve.
Felhívtam a végrehajtó irodát, és megkérdeztem, hogy van-e tudomásuk arról, hogy az ingatlanan a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik-e? Ők azt mondták, hogy azért lakottan árverezik, mert osztatlan közös, és csak 1/1-es ingatlant szoktak beköltözhetően árverezni. De ugyebár a törvény szerint (többek között) akkor kell lakottan árverezni az ingatlant c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik.
Mi van akkor, ha megnyerném az árverést, akkor nem tudom kiüríttetni az ingatlant csak bírósági úton elrendelt újabb végrehajtással?
Ha egy bérlő lakik benne, akkor nem tudom simán úgy kiüríteni a másik tulajjal összefogva, hogy kötök vele egy másik bérleti szerződést?
Mi történik akkor, ha kifizetem a vételárat, és megtámadják a végrehajtást, mert nem jól lett kiírva, akkor futhatok a pénzem után?
Előre is köszönöm a válaszokat:
Gyula

Retti # 2018.10.06. 22:21

A vh. iroda szerint a legkülönfélébb kifogásokkal élnek a birtokba adási eljárással szemben, ügyvéddel a bíróságon, amely évekig is eltarthat. Az eljárásban a tulajdonosnak részt kell vennie, ez idő alatt korlátozhatják-e a vevő jogait, a beköltözést?
Jól értelmeztem a vh.információit?
Köszönöm a válaszokat előre is!

Retti # 2018.10.06. 22:21

A vh. iroda szerint a legkülönfélébb kifogásokkal élnek a birtokba adási eljárással szemben, ügyvéddel a bíróságon, amely évekig is eltarthat. Az eljárásban a tulajdonosnak részt kell vennie, ez idő alatt korlátozhatják-e a vevő jogait, a beköltözést?
Jól értelmeztem a vh.információit?
Köszönöm a válaszokat előre is!

gerbera317 # 2018.10.02. 06:13

Egy kis kiegészítés: Akkor tavasszal, ha az adós ellenszegül. Hiszen abban, hogy önként és időben átadja a vevőnek az ingatlant, nem lehet őt megakadályozni.

Retti # 2018.10.01. 21:07

Kedves gerbera! Köszönet a hozzászólásért!
Üdvözlettel

gerbera317 # 2018.10.01. 06:37

Az árverési vevő ne törődjön ilyenekkel. Neki az a dolga, hogy megvegye az ingatlant, és kifizesse a vételárat. Ha az ingatlan beköltözhető, előbb vagy utóbb úgyis birtokon belülre fog jutni. Egy most kitűzött árverés esetén legkorábban jövő tavasszal (de nem azért, mert devizahitel vagy valami más!).