Tisztelt Fórumozók! Kilakoltatási hullám van a környezetemben és úgy gondolják én értek ehhez, ezért kénytelen vagyok tolmácsolni egy újabb kérdést. Ebben az esetben egy elindult kilakoltatási eljárásról van szó. Beadtak egy halasztási kérelmet a végrehajtóhoz, aki engedélyezett 90 nap hosszabbítást. De valaki tanácsára a bírósághoz is benyújtottak egy héttel később 6 hónap felfüggesztésre kérelmet. Arról még nem kaptak semmit. A kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást ez a két kérelem, illetve a bíróság döntése a végrehajtó határozatát. Lehet-e negatív hatással a már engedélyezett hosszabbításra egy esetleges elutasító határozat a bíróság felől, illetve ha a bíróság is engedélyezi a 6 hónap felfüggesztést, akkor az hogyan módosítja a jelenlegi állapotot? Előre is köszönöm a válaszokat!
lakás kiürítése
Nagyon köszönöm a tanácsokat, hozzászólásokat, akkor ezek szerint tolmácsolhatom neki hogy keressen egy ügyvédet. Egyébként a bírósági ítélet 2013 áprilisban lett jogerős, erre az ítéletre kérték most a végrehajtást.
Én is gondoltam erre. Vht. 41: ... ha a követelés egyébként megszűnt... megszüntetés iránti pert lehet indítani. Itt ez a követelés valószínűleg megszűntnek tekinthető, de ezt perben kell a bíróságnak megállapítania.
Persze, de ugyanakkor mi már tudjuk, hogy a felek új - az ingatlan birtoklására jogosító - szerződést kötöttek, amely jogviszonynak a fennállása vitás. A korábbi ítélet alapján indított végrehajtással szemben tehát - szerintem - eredményesen lehetne vh megszüntetése iráni pert indítani.
Mondjuk azt, hogy a végrehajtás kérése itt jóerkölcsbe ütközik. Egyébként a törvény betűje szerint:
13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz [ez megvan], b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható [ez is megvan], és c) a teljesítési határidő letelt [és ez is megvan].
(Ilyen tényállás mellett - ha valós és bizonyítható - a korábbi ítélet nem hajtható végre. Szerintem.)
- Tehát a következő történt
- a jogcím nélkül maradt bérlő nem akart kiköltözni
- tulajdonos perelt, ítélet: bérlő menjen
- bérlő továbbra sem költözött, közben szóban megállapodtak a tulajdonossal, hogy egyelőre maradhat
- a megállapodás a tulajdonos érdekmúlása miatt érvényét vesztette, de a bérlő továbbra sem akar menni
- a tulajdonos kérte a meghatározott cselekmény végrehajtását, és a pénzkövetelését is.
- a pénzköveteléses végrehajtás megindult, a meghatározott cselekmény egyelőre nem
Ne nekünk kelljen kitalálnunk, miért nem indult meg a végrehajtás. Lehetőség pedig nincs. Ha a végrehajtó majd felszólítja, hogy menjen, akkor mennie kell.
Kedves Sándor! Nem pátyolgatásról van szó, csak a lehetőségeiről érdeklődöm, mivel én ebben járatlan vagyok. A jog adta lehetőségekről. A bíróság által meghatározott határidőben pedig azért nem költözött ki, mert a polgármesternek szüksége lett a munkájára és így nem indíttatta el a kilakoltatási eljárást, mellesleg a munkabérének a felét befizettette vele törlesztésre. Ez egy szóbeli egyezség volt ami mindkettőjüknek jó volt. Eddig kihasználták, most nincs már szükség rá, kilakoltatják. Ennyi. Ha ez pátyolgatás, akkor engem inkább soha ne pátyolgasson senki. Hirtelen jött neki, nem számított rá, ezért szeretné tudni a lehetőségeit.
Mi ez a felszólítgatás meg újabb határidők?! A bíróság már adott neki egyszer egyet, az rég lejárt. Miért kell a rosszhiszemű, nem jogkövető kötelezettet pátyolgatni?
Akkor ez azt jelenti hogy még sokáig húzódhat az eljárás? És ha elindul akkor tudtommal 30 napos határidővel szokta a végrehajtó felszólítani a kilakoltatottat. Ezt lehet valamilyen módon hosszabbítani?
Valószínűleg még nem előlegezték meg a kiürítéses végrehajtás költségeit.
Tisztelt Fórumozók! Egy ismerősöm kérdését tolmácsolom mert én nem tudtam neki segíteni. Önkormányzati szociális
bérlakásban lakik és felhalmozott tartozásai miatt még 2013-ban született ítélet szerint kötelezték a lakás kiürítésére
és a tartozás megfizetésére. Gyakorlatban nem költözött ki mert a polgármesterrel kötött szóbeli megegyezés szerint
részletekben fizetett és így nem kérték eddig a végrehajtást. Most ez bekövetkezett. A bíróság kadott egy végrehajtási
lapot a pénzbehajtást illetően és egyet a lakáskiürítés miatt. A végrehajtótól viszont csak a pénzbehajtásra vonatkozó
lapot kapta postán és egy felszólítást a tartozás azonnali megfizetésére és egy inkasszót a bankszámlájára. A lapon még
szerepel a munkabérére terhelés és a vagyontárgyaira lefoglalás is. Kérdése az volt, hogy miért nem kapott a kilakoltatás
vonatkozásában is, mert így most nem tudja mire számítson, bizonytalanságban van. Illetve ha megkapja a lakáselhagyás
időpontját, a kiskorú két gyermekére és tartósan beteg feleségére hivatkozva milyen lehetőségei vannak némi halasztás
elérésére és azt mi módon teheti meg? Előre is köszönöm!
Köszönöm.
Akkor beköltözhetően árverezik az ingatlant.
Adós: férj
Adóstárs : feleség
Az árverezésnek biztosan nem.
Ki az adós?
Kedves Fórumozók!
Anyuka apuka 1/2-1/2 arányú tulajdonosa egy terhelt ingatlannak.
A férj elköltözött önszántából majd el is váltak.
Azonban az ítéletben nem rendelkeztek a megosztás felől mert annyira túlterhelt az ingatlan.
A lakás árverezésnek es kiürítésnek lehet akadálya az h anyuka lakik benne kk gyerekkel?
Köszönöm.
Bikfanc
Engem érdekel az eset...
Sziasztok!
Megvan a végrehajtható lakáskiürítési ítélet, egy apró csavarral, hogy olyan könnyen mégse menjen. Olyan, ilyesmiben nagyon járatos jogi képviselőt keresek, aki ezek után végigcsinálja a procedúrát, tartja a kapcsolatot a lakóval, és kirak(at)ja. Mindezt gyorsan és fix összegért.
Az nem érdekel, ha csak arra vállalkozik, hogy alkalmanként több tízezrekért felszólítgatja, aztán meg várunk...
Tudtok ilyet ajánlani, hol érdemes keresni?
Köszönöm
Ööö... Itt valami logikai bukfenc történt. Ha ugyanis az LB-döntvénynek olyan meghatározó súlya van, akkor nincs is szükség szerény személyed következetes fellépésére. Ha viszont mégiscsak szükség van a következetes és áldozatos munkádra, akkor az az LB-döntvény mégsem olyan meghatározó súlyú. Ebben az esetben viszont a végrehajtó is bevetheti szerény tudását, és egy szakszerű észrevétellel megbuktathatja a díjjegyzék elleni végrehajtási kifogást.
Kételkedem benne, hogy tényleg találsz olyan bíróságot, amely nem ad helyt az ilyen díjjegyzékkel szembeni végrehajtási kifogásnak. Egy biztos: Fejr megyében és a fővárosban nincs esélye az ezzel próbálkozó végrehajtónak. (Fejérben három éve még volt, a gyakorlat megváltoztatásában az LB-döntvény meghatározó súlya mellett szerény személyem következetes fellépésének is volt némi része.)
Ez pedig a végrehajtást kérők téves, valamint az LB túlhaladottnak tekintendő álláspontja.
A Vht. kimondja, hogy a végrehajtási költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Költség előlegezésének a teljes (!) költség átmeneti viselését nevezzük, mindaddig, amíg az az adóson behajthatóvá nem válik. Az eljárás elején megfizetendő költségrész nem azonos a költség előlegezésével, a jogszabály is másként hívja azt. Az csak egy része a végrehajtási költségnek, és a megfizetése azt a célt szolgálja, hogy az eljárás egyáltalán meginduljon, különben 15 nap után az eljárás szünetel, az azt követő 1 év után pedig megszűnik. Ha a végrehajtó díjjegyzéke kifizetetlen maradhatna, az azt eredményezné, hogy a végrehajtási költséget nem csak a végrehajtást kérő, hanem a végrehajtó is előlegezi, márpedig ez ellentmondana az előlegezést szabályozó törvényszakaszban foglaltaknak.
Van persze bíróság, aki az LB határozatára utalva olyan végzést hoz, hogy a végrehajtást kérő nem köteles kifizetni a díjjegyzéket. Így járnak azok a végrehajtók, akik nem veszik a fáradságot, hogy a díjjegyzék elleni végrehajtási kifogás elbírálásában szakszerű észrevétellel segítsék a bíróság nehéz munkáját. A szorgalmas és a Vht.-t jól ismerő végrehajtók viszont elnyerik jutalmukat, mert LB-határozat ide, egységes joggyakorlat oda, a törvény mégiscsak törvény, és a t. bíróság nem csinálhat se§§et a szájából csak azért, mert az LB-nek anno éppen nem volt jó napja.
Ez a végrehajtók téves álláspontja, amelyet egy ideig némely bíróságok is osztottak. Már azonban az LB megteremtette az egységes gyakorlatot: a végrehajtást kérőtől a végrehajtó az eljárás kezdetén megelőlegezendő összegen túl nem követelhet díjat, akkor sem, ha az adóson behajthatatlan.
Azért, mert a végrehajtás költségeit valakinek meg kell fizetnie, és ha az a kötelezetten behajthatatlan, akkor - tetszik, nem tetszik - a vh-kérőnek kell állnia a számlát.
„és az a kötelezetten éppen nem lesz behajtható, na, akkor nem lesz mindegy, ki a végrehajtást kérő.”
Most esik le: miért is nem mindegy?
