@reményteljes: Előző hozzászólásom első pontját annyiban kiegészítem, hogy a a 2014. évi XXXVIII. törvény a "pénzügyi intézmény és fogyasztó mint adós vagy adóstárs által kötött deviza vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés[en], pénzügyi lízingszerződés[en]" [...] alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő [...] végrehajtási eljárások[ra]" vonatkozik, és a birtokba adás ezek esetében is csak akkor lehetséges (ahogy írtam, adott kivételekkel), ha "a kölcsönszerződésbe[n] foglalt követelés fedezeteként meghatározott vagyontárgy" kerül értékesítésre a hatályba lépés előtt - tehát ha nem fedezeti vagyontárgy (nincs zálogjog) és más követelés is van az adóssal szemben, akkor a másik eljárásban bármikor lehet értékesíteni és birtokba adni az ingatlant.
@strangerp: a gerbera317 által említett "bizonyos esetek" problémakörét az előző hozzászólásomban fejtegettem, a vonatkozó jogszabályok alapján kell kikövetkeztetni. A "bizonyos esetek" teljeskörű részletezése meglehetősen hosszú lenne szerintem, így kétlem, hogy Gerbera megtenné - de ne legyen igazam.
Jogalkotással okozott kár témája: emlékeim szerint 2014 tavaszán már voltak hírek a moratórium meghosszabbításáról, tehát egy március 31-i licit esetén sejteni lehetett, hogy problémás lesz a birtokba adás. Maga a jogszabály ugyanakkor május 16-án lépett hatályba (a régi április 30-án ért véget), tehát kb. két hétig volt lehetőség kilakoltatásra. Persze lehet, hogy akkor még nem is volt jogerős az árverés, így a birtokba adásnak sem volt helye.