Nem és nem. A holland népszavazáson a lakosság 63 százaléka utasította el az uniós alkotmány ratifikálását. Ezzel Franciaország után Hollandia az unió második alapító tagja, amely nemet mond az alapdokumentumra. Ünneplés Hollandiában.
A lakosság majd kétharmada elutasította az alkotmányt, ezzel Franciaország után Hollandia az unió második alapító tagja, amely nemet mond a dokumentumra. A vereség különösen a magas részvételi arány miatt fájó az eurokraták számára: a hollandok 64 százaléka jelent meg az urnáknál, ami minden várakozást felülmúlt.
Jan Peter Balkenende Hollandia miniszterelnöke elmondta: “Persze csalódott vagyok az eredmény miatt, annak viszont örülök, hogy ilyen sokan véleményt nyilvánítottak. Meg kell értenünk: a hollandok félnek a szuverenitásuk elvesztésétől.”
Az unió eddig az emberek feje fölött hozta a döntéseket. A hollandok elsősorban ezt büntették.
Krista Van Veleven szocialista képviselő elmondta: “50 év után végre megkérdeztek minket az unióról. Eddig le kellett nyelnünk a szerződéseket, az euró bevezetését, de most végre mi is megszólalhattunk.”
Sokan attól tartottak, hogy az alkotmánnyal vége lenne a jó világnak. Marijuana fogyasztás, eutanázia, abortusz, prostitúció – csak néhány a liberális jogok közül, amit az alkotmány a hollandok szerint megszüntetett volna. Mások az új tagországoktól féltették Hollandiát.
Geert Wilders független képviselő: “Az emberek gazdasági együttműködést akarnak, nem egy európai óriásországot. El kéne már felejteni ezt a brüsszeli kényszerképzetet.”
Ha még ez sem lenne elég, a hollandok a török csatlakozás rémétől is rettegnek. Hollandiában az elmúlt években egyre élesebb az ellentét az iszlám zártsága és a hollandok liberalizmusa között. Pim Fortuyn politikus, vagy Theo van Gogh filmrendező is a két vallás harcának az áldozata lett. Márpedig a hollandok ebből nem kérnek.
Az alkotmány ratifikációja nem állhat le – közölte José Manuel Barroso a holland népszavazás után. Az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a június 16-odikai brüsszeli csúcson elemzik a kialakult helyzetet, azonban az unió “nem alapozhatja az alkotmány jövőjét két ország véleményére”.
Hasonlóan nyilatkozott Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia államfő is, akik felszólították azt a 11 országot, amelyek még nem döntöttek az alkotmány sorsáról, hogy fogadják el az uniós alapdokumentumot. Ezek közül a lett parlament éppen ma ratifikálja az alkotmányt.
Írország szerint kudarc az uniós alkotmány holland és francia elutasítása, de folytatják az előkészületeket a népszavazásra. Bertie Ahern miniszterelnök ma az EU soros elnöki tisztét ellátó Luxemburg miniszterelnökével, valamint a német kancellárral folytat megbeszéléseket a kialakult helyzetről. Az ír kormányfőnek 2004-ben, Írország elnökségének idején nagy szerepe volt abban, hogy az uniós állam- és kormányfők elfogadták az alapszerződést.
