Az új tagállamok, köztük Magyarország számára a jelenlegi gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy a szolgáltatási irányelv 2009-es bevezetése ne kerüljön veszélybe. Így kerülhető el, hogy a kelet-európai vállalkozók fizessék meg a pénzügyi válság következményeit – hangzott el a magyar szocialisták álláspontja az Európai Parlament szocialista frakciójának (PSE) kétnapos konferenciáján.
A PSE kétnapos, az érdekképviseletek, illetve a nemzeti és regionális hatóságok képviselőinek részvételével Brüsszelben tartott konferenciájának az volt a célja, hogy tájékozódjon a szolgáltatási irányelv bevezetésének jelenlegi állásáról, nehézségeiről, illetve megvizsgálja, hogy a frissen kialakult gazdasági helyzet hogyan hat a szociális Európa lehetőségeire.
Kósáné Kovács Magda szocialista EP képviselő szerint a parlamenti konferencia összegzés és figyelmeztetés. “Összegzése a szolgáltatási irányelv végrehajtási tapasztalatainak és figyelmeztetés arra, hogy a szabadon áramló szolgáltatás is verseny, amelyben a régi tagországok nem kerülhetik ki azt a konkurenciát, amelyet az új tagországok viszonylag olcsó és jó minőségű szolgáltatása jelent” – fogalmazott a képviselő.
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi államtitkára – a kelet-európai tagállamok képviselői közül egyedüliként – a jogharmonizáció tapasztalatairól számolhatott be a frakciónak. “Jól halad az irányelv átültetése, de néhány fontos kérdést még el kell dönteni.” – összegezte a tapasztalatokat az államtitkár. Az egyik ilyen, hogy az egyablakos rendszer csak a szolgáltatásokra vagy másmilyen eljárásokra is kiterjedjen-e, illetve, hogy az elektronikus elérhetőségi lehetőségeken kívül fizikai elérhetőségi pontokat is kialakítsunk-e. “A szolgáltatási irányelv nemcsak a szolgáltatók számára, hanem a szolgáltatást igénybevevők számára is nagy lehetőség” – fogalmazott Avarkeszi Dezső.
Herczog Edit szocialista képviselő, az esemény egyik szervezője szerint 2009. január 1-jétől az új tagállamok vállalkozásainak teljes egyenlősége teremtődik meg az unión belül. Ennek az első és leglátványosabb eredménye lehet, hogy az eddig feketepiacra kényszerített, mintegy hárommillió munkavállaló jogszerű piaci szereplővé válhat az EU-ban. “Szirén hangoknak ne engedjünk, és ne hagyjuk a különböző részeket, például kereskedelmi szolgáltatásokat kiszakítani a rendelkezés hatálya alól” – fogalmazott a képviselő – “Nekünk ugyanis nagyon fontos, hogy szolgáltatási irányelv hatályba lépését ne törje meg a pénzügyi válság és ne a kelet-európai munkavállaló, vállalkozó fizesse meg az árát”.
Az Európai Parlament többéves vita után fogadta el 2006-ban a szolgáltatási irányelvet (services directive), amelynek teljes körű és minden tagországra kiterjedő bevezetésére 2009 végéig kerül sor. A régi és új tagállamok képviselői közötti erőteljes vitában megszületett uniós direktíva célja nemcsak az európai gazdasági térség versenyképességének megőrzése, hanem az is, hogy a Római Szerződésben kimondott négy alapszabadság egyike, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása végleg érvényre jusson. A rendelkezés ennek érdekében megszűnteti, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a jogi és adminisztratív korlátozásokat a szolgáltatások piacán. Ennek köszönhetően bármely európai vállalkozás az otthoniakkal azonos feltételek mellett nyújthatja szolgáltatásait a 27 tagállam bármelyikében.
