Házastársi közös vagyon megosztása - Házassági életközösség alatt szerzett földek - A Kúria határozatáról

2013.05.14. Jogi Fórum / Kúria

Házassági életközösség alatt szerzett földek, a többféle vállalkozási formában végzett családi gazdálkodás bevételei - A Kúria határozatáról

A per tárgya a felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyonának megosztása volt, amelyben a felperes által az I. r. alperes 1/1 tulajdonaként nyilvántartott ingatlanon az életközösség 15 éves fennállása alatt több részletben végzett beruházásoknak a tulajdoni hányadokat módosító hatását, valamint számos, részben az I.r. alperes, részben testvére, a II. r. alperes kizárólagos, illetve közös tulajdonaként nyilvántartott külterületi ingatlannak a felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyonához tartozásának kérdését kellett eldönteni. Az utóbbi ingatlanokkal kapcsolatban az ügy különös bonyolultságát az adta, hogy az adott térségben az I. r. alperes szülei: a III. és a IV. r. alperesek már az 1970-es évektől kezdődően foglalkoztak szőlészettel és borászattal, és vásároltak a maguk, majd később a nagykorúvá vált gyermekeik számára földeket, szőlőművelési célra. Valamennyi földön a család – különböző vállalkozási formákban – közösen gazdálkodott.

Az első fokú bíróság a felperes és az I. r. alperes házassági életközössége alatt szerzett vitás földeket (hányadokat) az I. r. alperes különvagyonának tekintette, mert – álláspontja szerint – az I. r. alperes bizonyította, hogy azokat a szülei ajándékozták a részére, amit haszonélvezeti joguk kikötése is alátámasztott. Ezzel szemben a másodfokú bíróság valamennyi mezőgazdasági földterületet a közös vagyonba sorolta, mivel – álláspontja szerint – az I. r. alperesnek a közös szerzés vélelmét nem sikerült megdöntenie. A családi gazdálkodás ugyanis olyan módon folyt, hogy azt a szülők tartották kézben, és a befolyt jelentős jövedelmet nem osztották szét teljes egészében, hanem abból további földingatlanokat vásároltak, így került sor az I. r. alperes földszerzésére is, az tehát nem tekinthető „ajándéknak”, hanem olyan jövedelemnek minősül, ami a felperes és az I. r. alperes közös vagyonát gazdagította.

Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a másodfokú bírósággal értett egyet, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a többféle vállalkozási formában végzett családi gazdálkodásban a bevételek vegyültek és azokat egységesen kezelték a felek, ennek következtében ma már lehetetlen pontosan feltárni, hogy az 1996 és 2002 között az I. r. alperes tulajdonába került ingatlanok megvásárlásához felhasznált pénzösszegen belül milyen hányadot képviselt az I. r. alperes tevékenységének köszönhető forrás, illetve haszon. Az a következtetés azonban egyértelműen levonható volt, hogy az ingatlanokhoz szükséges vételár forrásául a felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyona (is) szolgált, nem nyert tehát bizonyítást, hogy a vételárat kizárólag a III-IV. r. alperesek megtakarításai fedezték volna. A vitás ingatlanok egy részére a szülők javára alapított haszonélvezeti jog sem bizonyítja önmagában az ajándékozást, különösen, hogy a szülők azokra az ingatlanokra alapítottak haszonélvezeti jogot, amelyeknek megvásárlásához kölcsönt nyújtottak, a kölcsön útján szerzett vagyontárgy pedig – az ajándékkal ellentétben a házastársi közös vagyon része.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
CSALÁDJOG
KÚRIA
HÁZASSÁGI VAGYONJOG