Háromszorosára nőtt a korrupciós ügyek száma - Spanyolországban egyre több bűncselekményre derül fény

2016.02.22. Jogi Fórum / MTI

Spanyolországban az elmúlt öt évben megháromszorozódott a korrupciós ügyek száma: míg 2010-ben a hatóságok 366 eljárást indítottak, addig tavaly ez a szám 1108-ra nőtt - ismertette a belügyminisztérium adatait a spanyol sajtó.

A nyomozások megszaporodásával együtt nőtt a letartóztatások aránya is: 2442 embert fogtak el különböző korrupciós bűncselekményekkel összefüggésben, ez hatszor több, mint 2010-ben volt, amikor 389 letartóztatás történt.

A belügyminisztérium szerint tavaly negyvenféle korrupciós ügyben indult nyomozás, a legtöbb - az esetek 16,3 százaléka -társadalombiztosítási csalás miatt. Az eljárások 9,8 százalékát hivatali visszaélés, 8,2 százalékát sikkasztás, 8,1 százalékát adócsalás gyanúja alapozta meg.

Jorge Fernández Díaz, az ügyvezető spanyol kormány belügyminisztere szerint az ügyek növekedése mutatja a hatóságok erőfeszítéseit és azt, hogy a kormány számára kiemelten fontos volt a korrupció elleni küzdelem az elmúlt években, az általa hozott intézkedéseknek köszönhetően derül fény egyre több bűncselekményre.

A politikus nem részletezte, hogy a korrupciós ügyek közül mennyi érinti a közigazgatást. Mint mondta, az eljárások többsége még folyamatban van, és a nyomozás érdekei miatt nem adhat tájékoztatást erről. Azt viszont kiemelte, hogy a hatóságok nem tesznek különbséget a gyanúsítottak között, akárkiről is legyen szó.

Spanyolországban a gazdasági válság nyomán kezdtek el komolyan foglalkozni a korrupciós ügyek felgöngyölítésével, amelyek közül több is a legmagasabb köröket érinti.

A spanyol király nővére, Krisztina is a vádlottak padjára került: adócsalással vádolják a Noós-ügyként elhíresült perben, amelynek elsőrendű vádlottja a férje, Inaki Urdangarin. A férfi ellen a vád közpénzek elsikkasztása.

Jordi Pujol volt katalán elnökkel szemben is nyomoznak, aki andorrai bankszámlákon halmozott fel jelentős vagyont. A hatóságok most ennek eredetét vizsgálják, mert a politikus nem tudja bizonyítani állítását, miszerint örökölte a pénzt.

A spanyol szocialista pártnak (PSOE) az úgynevezett ERE-ügy miatt kell magyarázkodnia, mert az általuk vezetett andalúz kormány 2001 és 2011 között anyagi segítséget nyújtott nehéz gazdasági helyzetben lévő cégeknek, ám a támogatáshoz olyanok is hozzájutottak, akik arra nem voltak jogosultak. A bíróság szerint a finanszírozás átláthatatlan és önkényes volt.

A legtöbb korrupciós botrány azonban a Spanyolországot jelenleg irányító konzervatív Néppárt (PP) körül robbant ki. Múlt vasárnap lemondani kényszerült tisztségéről Esperanza Aguirre, a madridi pártszervezet elnöke, a PP egyik legbefolyásosabb politikusa, mivel legközelebbi volt munkatársai ellen nyomoznak korrupció gyanújával.

Valenciában a PP több mint 50 tagja gyanúsított a Taula néven ismert ügyben. A gyanú szerint a valenciai közigazgatásban működő korrupciós hálózat tagjai magas jutalékért cserébe, hatalmukkal visszaélve beavatkoztak a közbeszerzések odaítélésébe.

Eljárás zajlik Luis Bárcenas, a párt volt pénztárnoka ellen, aki az ügyészség szerint elődjét követve kettős könyvelést folytatott; a titkos és illegális, úgynevezett B kasszából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek.

Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori spanyol vezetője, volt gazdasági miniszter több ügyben is érintett: hűtlen kezeléssel vádolják 65 más személlyel együtt, hogy összesen több mint tizenötmillió eurót (4 milliárd 660 millió forint) költött el saját célra a harmadik legnagyobb spanyol bank, a Caja Madrid pénzéből tíz éven át hitelkártyacsalás révén. Emellett jelenleg egy 5,3 millió euró (1,5 milliárd forint) értékű adócsalás gyanúja miatt is nyomoznak utána.

A különböző közvélemény-kutatások szerint a munkanélküliség után a korrupciót tartják az ország legsúlyosabb problémájának a spanyolok.

  • kapcsolódó anyagok
KORRUPCIÓ
SPANYOLORSZÁG