A kábítószerrel való kapcsolat szinte minden formája büntetendő - Beszélgetés Czibrik Attila büntető kollégiumi elnökkel

2018.07. 3. Jogi Fórum / OBH

A szerhasználat veszélyei, a kábítószer birtoklás és az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés állandó téma napjainkban. Beszélgetés Czibrik Attilával, a Miskolci Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőjével a kábítószerek és a pszichoaktív anyagok jogi szabályozásáról, a bűncselekmények összetettségéről, a lehetséges tényállásokról és büntetésekről.

Melyek azok a kábító hatású anyagokat érintő, azokkal összefüggő cselekmények, amelyeket a hatályos büntetőjog, mint kábítószerekhez fűződő bűncselekményeket nevesít?

A kábítószerek és a pszichoaktív anyagok jogi szabályozása rendkívül bonyolult, hiszen Genfben, New Yorkban, Bécsben elfogadott különböző egyezmények, az azokat honosító korabeli törvényerejű rendeletek, majd új keletű törvények és kormányrendeleti, valamint tárca szintű rendeletben testet öltő szabályozások fogják át. A hatályos Büntető Törvénykönyvünk az egészséget veszélyeztető bűncselekmények között számos kábítószerrel összefüggő bűncselekmény törvényi tényállását tartalmazza. Ilyenek többek között a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer birtoklása, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, kábítószer prekurzorral visszaélés.

Melyek a kábítószer birtoklásra vonatkozó főbb szabályok?

A kábítószer birtoklása meglehetősen összetett fogalom, hiszen beletartozik a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az ország területére való behozatala, onnan történő kivitele, azon átszállítása egyaránt. A hatályos büntető törvénykönyv ezeket a magatartásokat csekély mennyiségű kábítószer esetén is szabadságvesztéssel bünteti. Súlyosabb büntetésre számíthat az az elkövető, aki jelentős mennyiségű kábítószerre követi el az előzőekben felsorolt cselekmény valamelyikét, vagy a kereskedik a kábítószerrel. A büntetőkódex fokozattan védi a fiatalkorúakat, ezáltal magasabb büntetési tétellel fenyegeti azt a felnőtt elkövetőt, aki kábítószer birtoklását tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el. Nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy a kábítószerrel való kapcsolat gyakorlatilag bármely – egészségügyi ellátással össze nem függő – formája büntetendő, ennél fogva messziről kerülendő.

A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények esetén felmerülhet az ún. elterelés lehetősége. Mit jelent ez? Milyen esetekben alkalmazzák?

Az elterelés nem más, mint amikor a kábítószer-élvező terhelt önként aláveti magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésnek, kábítószer-használatot kezelő más ellátásnak vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. Az elterelés az eljárás felfüggesztését és ez végső soron akár a büntethetőség megszűnését is eredményezheti. Bár a bírósági eljárásban is lehetőség van az eljárás felfüggesztésére ezen okból, azonban a rövidesen hatályát vesztő büntetőeljárási törvény rendszerében leginkább a nyomozás során volt erre példa. Néhány nappal az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése előtt talán elegendő arra utalni, hogy 2018. július 1-től is fontos szerepe lesz a büntető ügyekben eljáró hatóságokkal való együttműködésnek a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények esetében is.

A kábítószerekkel kapcsolatos vagy a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos ügyek a jellemzőbbek? Melyek a legfőbb különbségek a kettő között?

Jelenleg – a Miskolci Törvényszéken és járásbíróságain - egyértelműen gyakoribbak a kábítószerrel, mintsem a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos büntetőügyek. Utóbbiak számát leginkább az utóbbi évtizedben elterjedt ún. „dizájner drogokkal” összefüggő cselekmények gyakoribbá válása növeli. Az említett „dizájner drogok” azok a kábító hatású anyagok, amelyeket valamely már ismert kábítószer kémiai összetételének módosításával hoznak létre. Ezek az anyagok –, ha lehet – még veszélyesebbek a fogyasztók számára, mint a hagyományos kábítószerek, hiszen hatásmechanizmusuk és annak következménye beláthatatlan.

A Miskolci Törvényszéken mely kábítószereket érintő büntetőjogi tényállások fordulnak elő a leggyakrabban?

A felsoroltak közül a Miskolci Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon leggyakrabban a kábítószer birtoklása, a kábítószer-kereskedelem és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt indult büntető eljárások fordulnak elő. 2017-ben járásbíróságainkon 105 ilyen ügy indult, de rendkívül nagy területi szóródással. Volt olyan járásbíróság, ahol csak kettő ilyen tárgyú ügyet iktattak az elmúlt esztendőben, de a Miskolci Járásbíróságon például negyvennyolcat. Miskolcon és a nagyobb városokban jellemzőbb a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények előfordulási gyakorisága, mint a kisebb településeken.

Hogyan jellemezné a Miskolci Törvényszék büntetéskiszabási gyakorlatát e területen?

Törvényszékünkön a büntetéskiszabási gyakorlat – amely messzemenően figyelembe veszi a felsőbb bíróságok, így különösen a Debreceni Ítélőtábla, valamint a Kúria elvi határozatait, illetőleg elvi döntéseit, és közzétett eseti döntéseit is – általánosságban kiegyensúlyozott és egységes, konkrétumaiban pedig éppen annyira széles spektrumú, amennyire maguk az elbírált ügyek. Az alkalmazott joghátrányok jellemzően a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott szabadságvesztések, amelyek között hosszú végrehajtandó szabadságvesztések épp úgy előfordulnak, mint végrehajtásában felfüggesztett, rövidebb tartamú szabadságvesztések. Ezek mellett, ha az ügy sajátosságai azt indokolják, nem ritka a közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása sem. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a Miskolci Törvényszéken mindig egyéniesített, de a büntetés céljának és a büntetés kiszabás elveinek feltétlenül megfelelő szankciók kerülnek alkalmazásra.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
DROGPOLITIKA