A május 26-29-diki választásokat követően július 2-dikán kedden 10 órakor az alakuló üléssel Strasbourgban elkezdődött az Európai Parlament kilencedik törvényhozási ciklusa. Az EP elnökét ma választották meg. David Sassoli olasz szocialista politikus 667 szavazatból 345-öt szerzett meg a második fordulóban, így két és fél évig ő lesz az Európai Parlament elnöke.
Összeült az Európai Parlament az 1979-es első közvetlen választások óta kilencedik törvényhozási ciklusa. A képviselők 28 tagállam 190 politikai pártját képviselik. A képviselők 61 százaléka új, 60 százalékuk férfi, 40 százalékuk nő.
A legfiatalabb képviselő Kira Marie Peter-Hansen Dániából (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).
Az új Parlamentben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint az előző Házban. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egy képviselőcsoportba. 2009 óta a Parlament Eljárási szabályzata szerint képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.
Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.
Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián.
Tajani felszólalásában az “európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.
Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is.
Ma lezajlott a parlamenti elnökválasztás első fordulója
Az első forduló eredményei a következők:
Leadott szavazat: 735
Üres vagy érvénytelen szavazat: 73
Leadott érvényes szavazat: 662
A leadott szavazatok abszolút többsége: 332
Eredmény: eredménytelen forduló
- David-Maria SASSOLI (S&D, Olaszország) 325
- Jan ZAHRADIL (ECR, Csehország) 162
- Ska KELLER (Zöldek/EFA, Németország) 133
- Sira REGO (GUE/NGL, Spanyolország) 42
Az második forduló eredményei a következők:
Leadott szavazat: 704
Üres vagy érvénytelen szavazat: 37
Leadott érvényes szavazat: 667
A leadott szavazatok abszolút többsége: 334
Eredmény: David Sassolit választotta meg a Ház elnökéül.
David-Maria SASSOLI (S&D, Olaszország): 345 (+20)
Jan ZAHRADIL (ECR, Csehország): 160 (-2)
Ska KELLER (Zöldek/EFA, Németország): 119 (-14)
Sira REGO (GUE/NGL, Spanyolország): 43 (+1)
Az elnökségi pozícióért induló négy jelölt öt perces beszédekben foglalta össze elképzeléseit az elnökként végzendő munkájáról. (A jelöltek felszólalásáról készült videófelvételek megtekintéséhez kattintson a képviselő nevére.)
- Ska KELLER (Zöldek/EFA, Németország) felszólalása
- Sira REGO (GUE/NGL, Spanyolország) felszólalása
- David-Maria SASSOLI (S&D, Olaszország) felszólalása
- Jan ZAHRADIL (ECR, Csehország) felszólalása
A következő lépések
Az képviselők a 14 alelnök személyéről szerda délután, az öt quaestorról csütörtök délelőtt döntenek.
A választás szabályai
Az elnökjelöltséghez egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (az Eljárási szabályzat reformjakor bevezetett ún. „alacsony érvényességi küszöbérték”) támogatása szükséges. A választás titkos szavazással történik (15. cikk). A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszerezni (16. cikk). Az üres vagy rontott szavazólapok nem számítanak a szükséges többség kiszámításakor.
Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek, vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak egy második fordulóban is. Szükség esetén egy harmadik fordulóra is sor kerülhet, változatlan szabályok szerint. Ha a harmadik forduló is sikertelen, az abban a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt egy negyedik körben is rajthoz áll. Itt már egyszerűen a relatív többséget szerző jelölt nyer.
