A számítógépi programalkotások jogi védelme

2001. július 31. Dr. Marton Kálmán

szakdolgozat

letöltés

Alapvetés

1. Az információs társadalom kihívásai, avagy a témaválasztás miértje

"Néha megérintett egy-egy kapcsolót, vagy egy új parancssorozatot juttatott be a rendszerbe. De leginkább csak figyelnie kellett, míg az ûrhajó számítógépei a kívánt pályára állították a bárkát. A csillagközi utazást lehetõvé tevõ automatizálás révén az embernek már csak a végsõ felelõsséget kellett vállalnia. Az elektronikának köszönhetõen az ûr felderítése az autóvezetéshez hasonló szakma lett." - így vetít egy lehetséges, ám ma még csak a sci-fi író képzeletében létezõ, jövõképet az olvasó elé az amerikai szerzõ, Alan Dean Foster. Ha egy ilyen mértékben számítógépek által vezérelt világ még csak az író fantáziájában létezik is, tagadhatatlan és szemmel látható tény, hogy a számítástechnika, vele együtt a "lelke" a szoftver az élet minden területén diadalútját járja, az élet egyre fontosabb tartozékává válik.

Az 1970-es évek vége óta egy új technikai forradalom van kibontakozóban, melynek során egyre nagyobb számban jelennek meg a computerek az irodákban, a mindennapi munkavégzés kellékeként, vagy az otthonokban szórakoztató eszközként. Az élet valamennyi számottevõ területén jelen vannak számítógépeink, melyek a különbözõ célra alkalmas programjaikkal segítenek bennünket. A modern információs társadalom korát éljük, s már meg sem lehetünk az információ, s az adatokat szolgáltató, azokat elemzõ és feldolgozó számítógép nélkül. E rohamléptekben fejlõdõ világ egyik, ha nem a legdinamikusabb iparága az információtechnológia.

A számítógépet a rajta található programok, a szoftverek teszik értékessé, használatra alkalmassá, nélkülük a computer a kormánykerekét vesztett autóhoz hasonló, a mûködéshez minden darabja megvan, de irányíthatatlan. A program "szellemi atyja", a fejlesztõ sok munkával, és sok tudást felhalmozva készíti el mûvét, melyet ugyanazokkal a készülékekkel, melyek használatát megkönnyítendõ alkotta meg a programot, vonnak ki az õ, mint jogtulajdonos ellenõrzése alól.
A jogtudománynak és a joggyakorlatnak olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, melyeket a modern információs társadalom társadalmi hatásai indukálnak. A szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni értékû jogok szerepe meg növekedett nagymértékben az új mûfaj, a szoftver és a hozzá kapcsolódó terjesztési technikák (digitális rögzítés, Internet etc.) megjelenését követõen. A technikai, mûszaki, tudományos korszakváltás rendre új problémákat hoz a felszínre, melyek kezelésében a jognak lényeges szerep jut: feladata a szoftver helyzetének rendezése, a fejlesztõnek alkotásához fûzõdõ - személyiségi és vagyoni jellegû - jogainak védelme.

A technikai fejlõdéssel lépést tartó, korszerû szerzõi jogi szabályozás oldhatja csak meg a szellemi alkotás szerzõjének és az alkotás felhasználójának érdekei közötti konfliktusokat, új alkotások létrejöttét ösztönözheti. Hazánknak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása érdekében a törvényalkotóknak nemcsak a már említett indokokra, hanem a nemzetközi jogfejlõdés eredményeire, valamint a Közösség által a szerzõi jogi szabályozás tárgyában hozott irányelveire is tekintettel kell lenniük. E célkitûzéseknek igyekezett az Országgyûlés megfelelni, azzal hogy megalkotta az 1999. évi LXXVI. törvényt a szerzõi jogról. Az új szerzõi jogi törvény új megközelítésben és részletesen szabályozza a különleges helyzetben levõ, és különleges alkotásnak számító számítógépi programalkotások jogi helyzetét.

2. A szerzõi jog kialakulása és fejlõdése röviden

A szellemi alkotómunka a kezdetektõl fogva a legjelentõsebb tényezõ az emberi önteremtés folyamatában. A több évezredes technikai fejlõdésnek, az emberi civilizáció megteremtésének kétségtelenül és szükségszerûen az emberi szellem alkotásai, találmányai, felfedezései képezik még a legõsibb alapjait is. A "valóság esztétikai tükrözése" (Boytha György), annak mûvészeti és irodalmi eszközökkel történõ elsajátítása - az alkotómunka egyik sajátos megnyilvánulási formájaként - szintén kimutatható a társadalmi fejlõdés legkorábbi szakaszaiban is.

Annak ellenére, hogy mûvészi alkotások már a kezdetektõl fogva, s az évezredek során megszámlálhatatlan sorban láttak napvilágot, szerzõi jognak még a nyomát sem fedezhetjük fel az ókori keleti birodalmakban, melyek törvényei a társadalmi és árucsere viszonyok minden számottevõ területét rendezték, sem pedig a római jog fejlett justinianusi rendszerében. E jogrendszerek a szellemi alkotás értékét csak és kizárólag dologi megjelenési formája szerint, a testi dolgok tulajdonára vonatkozó vagyonjogi szabályozás keretei között ismerték: az alkotás a megformált anyag, mint fõdolog jogi sorsát osztotta. A szerzõi jog csírái akkor bontakoztak ki, amikor a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ erkölcsi igények a forgalmazási érdekekkel összefonódtak és alanyi joggá váltak. A papírgyártás és a nyomdaipar megjelenése gyorsította fel a jogfejlõdés folyamatát; Angliában, az 1557-ben megalakult könyviparosok céhe (Stationers' Company) valamely írásmû kiadásához adhatott kizárólagos jogot, Franciaországban a király ugyanezt a jogot privilégiumként adományozta, a német államokban pedig a privilégiumok büntetõjogi védelemben részesültek.

A polgári szerzõi jog kialakulásáig mindazonáltal a szerzõnek mûvével kapcsolatos jogait a korabeli jogtudomány a tulajdonjogból gyökereztette (pl. Hegel), Kant azonban a XVIII. sz. végén hangsúlyozta, hogy a mû kiadásának, felhasználásának, nyilvánosságra hozatalának joga a "legszemélyesebb természetû jog" ("ius personalissimum"), megindítva a szerzõi jognak, mint a továbbiakban, mint személyiségi jognak a további fejlõdését. Girke a szerzõi jogot, mint a szerzõ alkotótevékenységébõl folyó személyiségi jogot ábrázolta magánjogi munkájában . A jogfejlõdés betetõzéseként a XX. sz. elsõ felében létrejöttek az egyes országok kodifikált szerzõi jogi törvényei, melyek részletesen szabályozták az addigi szerzõi jogi tényállásokat. A század második felétõl - a technikai fejlõdéssel párhuzamosan megjelenõ új és újabb mûtípusok (film, szoftver etc.) folyamatosan "kikényszerítik" a szerzõi jogi szabályozás további csiszolását. "A szerzõi jogot ugyanis..., a fejlõdés meghatározott szakaszán, az adott társadalmi forma fejlõdésébõl fakadó igényeknek megfelelõen a mindenkori állam biztosítja a szerzõknek" (Boytha).

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
INFORMATIKA
SZAKDOLGOZAT
SZOFTVER