Melyek a mindennapi adatkezelési folyamatok során leggyakrabban felmerülő és adott esetben bírságot eredményező hatósági döntések? – Cikkünk összefoglalja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elmúlt években nyilvánosságra hozott határozataiból levonható tendenciákat és tanulságokat.
Merre tovább, állatvédelem? – Egy hiánypótló kiadvány! – Bemutatták az Állatvédelmi jog című szakkönyvet
Az emberek védelme ma már elképzelhetetlen az állatok védelme nélkül. – Hiánypótló kiadványt mutattak be 2024. március 27-én a Károlyi-Csekonics Palotában. Az Állatvédelmi jog című kötet célja elsősorban – úttörő módon – az állatvédelem hatályos, jogágakon átívelő jogi környezetének mind széleskörűbb, integratív felvázolása, de küldetésének tekinti a terület sokszínűségének, szerteágazó összefüggésrendszerének, egyben szépségének bemutatását is.
Kötelező-e a hatásvizsgálat különleges jogrend idején kiadott jogszabályok esetén? – Az Ab utólagos normakontrollt utasított el!
A törvényjavaslat előkészítése körébe tartozó társadalmi-szociológiai követelmények teljesítése, illetve azok elmulasztása az Alaptörvény rendelkezéseivel nem hozható közvetlen összefüggésbe – szögezi le az Alkotmánybíróság II/1528/2023. számú, utólagos normakontrollt elutasító határozatában.
Kinstellar to continue the operation of Noerr’s CEE practice in Hungary, the Czech Republic, Romania & Slovakia.
Noerr and Kinstellar are very pleased to announce that Noerr’s practices in Budapest, Bratislava, Bucharest and Prague are to be transferred to Kinstellar.
Leválás, mint a cégátalakulás új formája – Mi az előnye a Ptk. által január 1-el bevezetett új jogintézménynek?
2024. január 1-jét megelőzően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján egy jogi személy több jogi személlyé különválással vagy kiválással alakulhatott át. 2024-től azonban a kiválás aleseteként megjelent a leválás is mint új átalakulási forma, melynek lényege, hogy a kiváló jogi személy egyedüli tagja a fennmaradó, továbbműködő jogi személy mint alapító lesz, így a létrejövő új társaság...
Nyílt napot szervez a MOKK – A közjegyzői munkáról, életpályáról, ösztöndíjprogramról és külföldi lehetőségekről
Nyílt napot tart a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogász egyetemi hallgatóknak arról, hogyan telnek a közjegyzők mindennapjai, milyen ügyekben járnak el, valamint milyen hazai és nemzetközi lehetőségeket kínál ez az életpálya. A fiatal közjegyzők és közjegyzőhelyettesek a jogot érintő aktualitásokra is kitérnek, és a résztvevők kérdezhetnek az előadóktól.
Tiltott alkalmazások, korlátozott bűnüldöző szervek, átláthatósági követelmények – Szigorú uniós szabályokat fogadott el az EP a mesterséges intelligenciáról
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja a tagállamok polgárainak biztonságát és alapvető jogait. Az új uiós szabályok feltételhez kötik a biometrikus azonosító rendszerek hatósági használatát, tiltják a pontozási rendszerek és az emberek viselkedését befolyásoló vagy sebezhetőségét kihasználó alkalmazásokat, valamint jogot garantálnak a...
Védett álláspályázói adatok II. – Anonim álláshirdetések, interjún készített jegyzetek, belső ajánlási rendszer és a háttérellenőrzés
A munkahelyi adatkezelések egyik legfontosabb részterülete az álláspályázókkal kapcsolatos adatkezelés, mellyel szinte valamennyi adatkezelő találkozik a mindennapok során. Jelen cikk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti jogviszony létesítése érdekében lefolytatott kiválasztási folyamat keretében felmerülő anonim álláshirdetések, az interjún készített jegyzetek, a munkahelyi belső ajánlási rendszer és a háttérellenőrzések témakörök adatvédelmi szabályozását...
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói...