Kategória: hír

Simon Miklós lesz a honvédelmi bizottság elnöke

Majd három évnyi elnöklés után kedden este a parlament várhatóan leváltja Lányi Zsoltot az országgyűlés honvédelmi bizottságának éléről. Az egykori kisgazda, január közepe óta függetlenként politizáló honatya továbbra is a testület tagja marad, posztját Simon Miklós tölti be. A kisgazda képviselő útjából az utolsó akadály – C-típusú átvilágítás – is elgördült, így szerdától már ő vezetheti a testületet. További részletek a Stop cikkében

USA: Kampány a kormányzati megfigyelés ellen

Az American Civil Liberties Union (ACLU) jogvédő szervezet egészoldalas hirdetésekkel tiltakozik a digitális kormányzati lehallgatórendszerek ellen. A The New Yorker magazin április 15-i és a New York Times 16-i számában megjelenő hirdetések egy mobiltelefont ábrázolnak, amely felett a “Háromirányú hívás: te, a hívott fél és a kormány” felirat olvasható. Az ACLU szerint az amerikai, a kanadai, az angol, az ausztrál és az új-zélandi kormányzat az Echelon és a Carnivore programokon keresztül alkotmánysértő módon hallgatja le állampolgáraik mobiltelefonos és elektronikus kommunikációját. A szervezet úgy véli, a műholdas mobiltelefon-lehallgató Echelon-rendszert globális megfigyelésre használják, más ügynökségek és civilek esetében egyaránt. Az ACLU szerint...

Kamatostól fizet az Adóhivatal

Összesen 2 millió 8 ezer 474 darab beérkezett személyi jövedelemadó bevallást vett nyilvántartásba az adóhivatal április 9-ig. Ez mintegy 3 százalékkal marad el az egy évvel korábbi adattól – közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese. A bevallásokból összesen 1 millió 633 ezer 757 darabot dolgoztak fel, ami több mint 4 százalékkal marad el a tavalyi év hasonló időszakában mért adattól. Az APEH összesen 17,8 milliárd forintot fizetett vissza mintegy 800 ezer adózónak. Egy évvel korábban a visszautalt összeg 16,3 milliárd forint volt, amit több mint 750 ezer adózónak küldtek el. Kamatot a 30 napon túli kiutalás miatt április...

Módosítanák a termőföldről szóló törvényt

Az önkormányzatok egészségügyi és szociális feladatainak ellátásának elősegítése érdekében a termőföldről szóló jogszabály módosítását kezdeményezi az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága. A parlamenthez benyújtott javaslat meghatározott terület alatt lehetővé tenné, hogy a települések közvetlen környezetében lévő termőföldeket szociális-, egészségügyi- vagy sportlétesítmény céljára földvédelmi járulék mentesen hasznosítsák. Az indítvány indoklása szerint a lakosság egészségügyi állapotát tekintve pozitív változást hozhat, ha a jogszabály-módosítás eredményeként sportlétesítmények jönnek létre. A módosítás alapján a föld termelésből való kivonása esetén fizetendő úgynevezett földvédelmi járuléktól csak a két hektár alatti területek esetében lehetne eltekinteni. A korlátozást a szakbizottság szerint a termőföldterület megóvása indokolja.

Néhány cég osztozhat az e-szignó piacán

Ha minden jól megy, akkor hat hét múlva megszülethet az elektronikus aláírásról szóló törvény. Szakértők szerint az új jogszabály által előírt, fél-egymilliárdos beruházást igénylő, minősített aláírás-hitelesítésre csak néhány nagy cég vállalkozhat.

ELTE: új Ph.D. képzés indul

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar felvételt hirdet a tudományos doktori (Ph.D.) képzésben való részvételre Az állam- és jogtudományok területén A politikatudomány területén. Az ELTE-ÁJK közleménye: “Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2001. őszén újabb évfolyam számára indítja meg a tudományos fokozat (Ph.D.) megszerzésére felkészítő hároméves szervezett és a hároméves egyéni képzést nyújtó doktori programját az állam- és jogtudományok, valamint a politikatudomány területén. A szervezett képzésben résztvevők nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján ösztöndíjban részesülhetnek. Munkaviszonyban álló személyek ösztöndíj nélkül vehetnek részt a programban. Az ösztöndíjas hallgatók tandíjat (jelenleg 5400 Ft/hó), a nem ösztöndíjas hallgatók költségtérítést (...

Áfacsalókat ítéltek el

A Debreceni Városi Bíróság ítéletet hirdetett egy 17 milliós áfacsalási ügyben. 1997 tavaszán a két ötletgazda öt fiktív gazdasági társaságot alapított, melyek élére balekokat kerestek.A fantomcégek ügyvezető igazgatói tisztségének elvállalásáért 150-150 ezer forintot fizettek. Újsághirdetés útján kerestek ügvezetőket, melyre többen jelentkeztek. Közülük négyet választottak ki bűnös tervük fedezésére. Az ügyletek sikeres lebonyolítása érdekében megvesztegették az APEH két dolgozóját, 500 és 700 ezer forinttal díjazták a szakemberek segítségét.

Újabb BSA kampány

A számítógépes programok felhasználói kötelesek tájékoztatni a szerzőt vagy annak jogutódját a szoftver felhasználásáról, valamint annak mértékéről, s a felhasználók ezen kötelezettsége bírósági úton is érvényesíthető áll a BSA néhány napja szétküldött újabb körlevelében. A levelet azok a cégek kapták meg, amelyek eddig elzárkóztak az általuk használt szoftverek eredetének a tisztázásától. Ormos Zoltán, a BSA jogásza elmondta: a szervezet októberben mintegy hatezer, véletlenszerűen kiválasztott céget szólított fel arra, hogy tegyék lehetővé az ellenőrzést, a megkérdezettek kétharmada azonban nem válaszolt a megkeresésre. Az újabb figyelmeztetés célja az volt, hogy felhívják az érintett cégek figyelmét arra, milyen jogi kockázattal jár, ha illegális...

Kedden zárószavazás a munka törvénykönyvéről

A kedden parlamenti zárószavazásra kerülő módosítás a kormány szerint korlátozza a munkáltatók lehetőségeit a visszaélésre, valamint elősegíti a jogalkalmazás biztonságát. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, e módosítás több eleme is hátrányos a dolgozóknak, főként igaz ez a munkaidő-szervezés kérdéseiben. E körbe tartozik például az éjszakai munka meghatározása, amely a parlament elé kerülő anyag szerint azt jelenti, hogy az este tíz óra és a reggel 6 óra közötti időszakban kétórányi munka éjszakai pótlék kifizetése nélkül is elrendelhető. Ugyancsak sok vita volt az idénymunka fogalmának meghatározásakor, ezt a szakszervezetek túl tágan megfogalmazottnak, általánosnak tartják. A munkavállalói szervezetek szerint hátrányos a munkaidőkeret...

Az adókulcsok változásáról

A Pénzügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatásokat az általános forgalmi adó 25-, 12-, és nullszázalékos kulcsaiban. Az adóbevételeket és kiadásokat jelenleg a kétéves költségvetés, az adókulcsokra vonatkozó szabályokat pedig az adótörvények rögzítik. Eszerint 2003. január elsejéig megmaradnak a jelenlegi kulcsok – adja hírül a Világgazdaság. Az érvényben lévő szabályozást mindenképpen meg kell változtatni Magyarország uniós csatlakozásakor, mivel az Európai Unióban nem létezik nullszázalékos forgalmiadó-kulcs. A pénzügyi tárca korábban – 1999-ben – már megpróbálta a kulcsok egymáshoz közelítését, azonban a folyamat megrekedt. A 2000-es adótörvényekben a kormány két lépcsőben javasolta a nullszázalékos adómérték növelését, először az idei évtől 3 százalékkal, majd pedig...

Új törvény a nemzetközi szerződésekkel okozott károkért?

Sürgősen, még az idén meg kell alkotni a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról szóló jogszabályt – derül ki az ombudsmani hivatal beszámolójából. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a Párizsi Békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet az elvett vagyonért. A kárpótlásra lehetőséget adó jogszabályra az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. Ugyanis a Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták. Az Alkotmánybíróság négy évvel ezelőtt figyelmeztette az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre. A külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását....