Jelentősen egyszerűsödik a járulékfizetés és a költségelszámolás is az egyéni vállalkozók számára, akik a jövőben adójogi szempontból már nem tekinthetők cégnek. De milyen változásokat is hoz pontosan az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat?

Átstruktúrálná a Kormány az adótörvényeket. Az egyes adótörvények módosításáról című, a parlamentnek október végével benyújtott salátatörvényben helyet kapott az egyéni vállalkozók adózására vonatkozó szabályok módosítása is. A tárgyalt törvényjavasla

az egyéni vállalkozókat adójogi aspektusból már nem tekintené cégnek.

Az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnik, és egy jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszer kerül bevezetésre – áll a törvényjavaslat általános indokolásában. Az egyéni vállalkozók adózása a jövőben az önálló tevékenységet folytatók adózási szabályaihoz fog igazodni.

Egyszerűsödik járulékfizetés 2025-től

Jelentősen egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai.

A tb-járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a jövőben csak a minimálbérig kell megfizetniük, a másodfoglalkozású (mellékállású) egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítenek járulékfizetési kötelezettséget.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (pl.: táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetőségük nyílik magasabb járulékalap választására – olvasható az általános indokolásban.

A jövőben tehát a többes jogviszonyban foglalkoztatott vállalkozóknak minimum járulékot kell majd fizetniük. Az, aki a heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll vagy iskolai oktatás keretében tanulmányokat folytat, köteles lesz a minimálbér 30 százaléka után havonta járulékot fizetni. Az egyszerűsített tételes költségelszámolás alapján számolt jövedelem után 15 százalék szja terheli.

Az átalányadózás választhatósága változatlan marad, és az adómentes rész jövedelme esetén az éves minimálbér felét meg nem haladó része továbbra is adómentes marad, az adómentes rész feletti jövedelmet az összevont adóalapba tartozó bevételeknél alkalmazott rendszerhez hasonlóan szintén 15 százalék szja terheli majd. A családi járulékkedvezmény az adómentes jövedelemrésszel egyező járulékalap után is érvényesíthető lesz.

Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik – az egységes minimális járulék alapja a minimálbér lesz, ez után kell havonta minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.

Megszűnik a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága. A szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával (ami várhatóan a jövedelem 89 százaléka lesz) – ez a változás csökkenti az egyéni vállalkozók adminisztrációs terheit.

Egyszerűbb lesz az adózás 2025-től

Egyrészt megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények, mint pl. a foglakoztatási, vagy kisvállalkozói kedvezmény. Megszűnik továbbá az egyéni vállalkozói kivét, valamint a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is.

A kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében – bonyolult értékcsökkenési szabályok helyett – egy összegben, az üzembe helyezés évében lenne lehetőség a beszerzési ár elszámolására. Az egyösszegű leírás miatt keletkező esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben elszámolható.

A nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközöknél megmarad az átalány-értékcsökkenés a bevétel 1 százalékáig, viszont a nyilvántartási érték 50 százalékára vonatkozó korlát megszűnik.

Megszűnik a saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne – olvasható az indokolásban.

A magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétellel szemben a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz tekintetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenési leírás számolható el. A felújítás költség elszámolható marad, viszont megszűnik az a lehetőség, hogy a felújítás költsége beépüljön az értékcsökkenési leírás alapjába. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a magánszálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély a tevékenységéhez használt épület, épületrész esetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenést számolhat el a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig.

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak elegendő a bevételeiről nyilvántartást vezetnie, nem szükséges naplófőkönyvet, pénztárkönyvet vezetnie.

Az adóelőleget év közben negyedévente kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik. Az adót az adóhatóság által kiajánlott bevallási tervezet felhasználásával vagy a vállalkozó által elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell majd évente bevallani és ott kell elszámolni a negyedévente fizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség esetleges különbözetével. A különbözetet a bevallási határidőig, azaz a tárgyévet követő év május 20-áig kell megfizetni. A fenti szabályok költségelszámolási módtól függetlenül egységesen vonatkoznak az átalányadózó és a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóra is – áll a részletes indokolásban.

Egy egyéni vállalkozóvá válást ösztönző kedvezmény 2024-től

A törvényjavaslat

a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezet be 2024. január 1-jétől.

Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe – olvasható a részletes indokolásban.

„Az egyes adótörvények módosításáról” címet viselő salátatörvény számos adótörvényt számos ponton átír, módosít, pontosít – összesen 186 oldalon keresztül.