Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben. – A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elemzi a Kúria döntését.
Aki jogsértőnek tart egy hatósági (például NAV, GVH vagy fogyasztóvédelmi) döntést, közigazgatási pert indíthat, és bíróságtól kérheti, hogy vizsgálja meg: jogszerű volt-e a hatóság döntése. A közigazgatási per keresetlevéllel indítható meg, amit általában a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A felperesnek a keresetben kell megjelölnie a közigazgatási tevékenységgel okozott „jogsérelmet”, vagyis azt, hogy a hatóság döntését (vagy épp mulasztását) milyen okok és jogi érvek alapján vitatja.
A kereset megváltoztatása a per során
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a felperes a keresetét legkésőbb a per első tárgyalásán megváltoztassa. A törvény szövege ezzel kapcsolatban pusztán annyi megkötést tesz, hogy a keresetet a döntés eredetileg nem támadott, egyértelműen elkülöníthető részére csak a 30 napos keresetindítási határidőn belül lehet kiterjeszteni.
A szabályozás egyértelműnek tűnik, azonban a Kúria ítélkezési gyakorlatában több, egymásnak ellentmondó értelmezés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a kereset milyen jellegű megváltoztatása engedhető meg a per első tárgyalásának befejezése előtt. Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakulását akadályozta, hogy a közigazgatási perrendtartás sem a “jogsérelem“, sem a “keresetváltoztatás“ (amúgy alapvető fontosságú) fogalmait nem definiálja, így ezek értelmezése az egyes ügyekben eljáró bíróságokra hárult.
Az egyik álláspont szerint a keresetindítási határidő letelte után a felperes kizárólag a már előadott érveit részletezheti, illetve pontosíthatja. Ezen értelmezés szerint a kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése túlmutat a keresetváltoztatáson, az a per új irányát eredményezné, ezért nem megengedett.
Ezzel szemben a bíróságok más ügyekben kifejtett álláspontja a keresetváltoztatás keretei között megengedhetőnek találta további jogsérelmek megjelölését, illetve egyéb jogi érvek előadását is egészen az első tárgyalás végéig.
„A Kúria most meghozott jogegységi határozata az első, szűkebb értelmezést találta irányadónak, ez az értelmezés pedig mostantól minden bíróságra nézve kötelező” – mondja Fodor Dániel, a Jalsovszky ügyvédje.
Szűkülő mozgástér a közigazgatási perekben
A Kúria jogegységi határozata jelentősen korlátozza a keresetváltoztatásként engedélyezett nyilatkozatok körét. A mostantól irányadó értelmezés szerint ugyanis
a keresetindítási határidőn belül nem rögzített jogi érvek a későbbiekben már vagy nem válhatnak a per tárgyává, vagy csak akkor, ha azok szorosan kapcsolódnak a keresetben már előadott érvekhez.
A mostani határozat ezáltal szűkíti a közigazgatás tevekénységgel szemben jogorvoslatért folyamodó felperes mozgásterét. Vannak továbbá olyan pertípusok is, ahol a döntés pontos indokai a keresetindításkor még nem is ismertek. A mostani határozat fényében ezek különösen feladják a leckét a majdani felperesek számára.
Felkészülés, felkészülés, felkészülés
Az új kúriai álláspont fényében új közigazgatási peres stratégiákat kell kialakítani. A fókusz egyértelműen az eljárás elejére (az első 30 napra) helyeződik, mert lehetőleg
a keresetindítási határidőn belül kell azonosítani minden jogsérelmet, illetve ekkor kell teljeskörű és részletes jogi érvelést kidolgozni, amitől a per során már nem, vagy csak kismértékben lehet eltérni.
Bizonyos esetekben a 30 napos keresetindítási határidő aránytalanul rövid, ezért a jogi érvek összegyűjtését és kidolgozását érdemes a lehető leghamarabb, a sérelmes döntésről való tudomásszerzéskor megkezdeni. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a keresetindítási határidőn belül minden releváns jogi érv a per részévé váljon, és ezáltal a bíróság teljeskörűen felül tudja vizsgálni a hatóság döntését.
„A jogegységi határozat fényében az időben megkezdett, alapos előkészítés még az eddigieknél is fontosabb lesz, ha valaki eredményesen akarja perelni a hatóságokat” – véli a Jalsovszky szakértője.
Cikkünkben a 12/2025. Jogegységi határozatot (Jpe.IV.60.056/2024/12. szám) elemeztük.
Fodor Dániel, a Jalsovszky ügyvédje:
