A hatályos Alkotmány nem rendelkezik arról, hogy milyen szankciók alkalmazása kötelező alkotmánysértés esetén.
Az Alkotmányra tett eskűnek jogi értelmezése nincs,így a közalkalmazotti eskű, a képviselői eskű a miniszteri.miniszterelnöki,sőt az államelnoki eskű is formális és semmilyen törvényi következménnyel nem jár.
Ebből következik, hogy az Alkotmányra tett eskű megszegése nem járhat felelősségrevonással.
Konkrét eset: az Alkotmány 47.§(2)szerinti jogegységi határozatok a bíróságokra kötelezőek.(Ezt tartalmazza a bíróságokról szóló tv. is)de a 2/1999.Polgári Jogegységi Határozat,ami a cégek fizetésképtelenségének megállapításának részleteit írja elő,még egyetlen esetben sem alkalmazta egyetlen bíróság sem,sem a felszámolási eljárásban,sem a csődeljárásban.Ezzel évente kb.1.000milliárd Ft kárt okoz/okozott az államháztartásnak.Létezik,hogy ennek nincs felelőse? A válasz: IGEN. Nincs felelős.Az erről szóló bejelentést a hatóságok eliminálják.
Az Alkotmány megszegésének követekzményeir?l,a felel?s alkotmány alkotásról és szellemének érvényesítésér?l egy szó sincs benne.