szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Az Alkotmánybíróság nem lógatja a lábát, láttátok ezt?:

http://www.jogiforum.hu/hirek/24755#…

Ugyan csak májusi hatállyal, de hátha rácuppannak az aktualitás miatt.

Sziasztok!

Hétfőn megyek írni munkajogból...
Jön esetleg valaki akkor? Csütörtökön lesz a szóbeli...
Ez a Lyckeskog-ügy egy kicsit "lefagyasztott" engem is...valahogy ez a rizses cucc nem volt benne a jegyzetemben...

Kurta, köszi a válaszokat! A "ratio decidendi" megvolt a Lyckeskog-ügyből, csak maga a sztori nem, ezért kezdtem parázni, hogy vmi elkerülte a figyelmemet. Szóval ilyen kis huncut bácsi volt ez a Lyckeskog :)

helló Mindenkinek! tegnap befejeződött a vesszőfutás, szupercuki és korrekt bizottságnál, az OIT-ban. alap, egyszerű és rövid kérdések voltak, amire szintén ilyen válaszokat is vártak. segítőkész és kedves a bizottság, mindenki 20 percet volt bent. pl-k: lelkiismereti és vallásszabadság, egyház alapítása - mit terveznek ezzel kapcsolatban manapság (100 helyett 10e fős megalakulás), polgm., jegyző, közt.e. ki lehet, munkáltatói jogkörök (Ktv.), esélyegyenlőségi terv, tgys, határidők számítása az Mt-ben, Ket-ben, EU Bizottság hatáskörei, vámúnió, szab.ker. övezet, rendelet alkalmazása... hajráááááá és kitartás, menni fog tutira! üdv: Netti

Kösz, dr Juci!
1.
Lyckeskog ügy
Lyckeskog úr ellen eljárást indítottak csempészet kísérlete miatt, miután az anélkül kísérelte meg 500 kg rizs Svédországba történő behozatalát norvég területről, hogy bevallotta volna az importot. A problémát az okozta, hogy svéd fellebbviteli bíróság határozatait a magánszemélyek csak akkor tudják a svéd Legfelsőbb Bíróság előtt fellebbezéssel megtámadni, ha azt a Legfelsőbb Bíróság előzetesen elfogadhatónak nyilvánítja, mivel csak ekkor lesz érdemi elbírálása az ügynek.

A Bíróság megállapította, hogy egy nemzeti fellebbviteli bíróság határozatainak – amelyeket a felek megtámadhatnak a legfelsőbb bíróság előtt – kibocsátója nem az EK 234. cikk harmadik bekezdésének értelmében vett „olyan bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség”. Az a körülmény, hogy az ilyen kifogások érdemi elbírálásának feltétele a legfelsőbb bíróság részéről annak előzetes elfogadhatóvá nyilvánítása, nem fosztja meg a feleket a jogorvoslat lehetőségétől.
Összességében a nemzeti fellebbviteli bíróságot nem tekintette olyan bíróságnak, amely határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség (ezért nem lett volna köteles a kérdést a Bírósághoz felterjeszteni.)

2. OIT

Sziasztok!

Már régóta olvasgatom a hozzászólásaitokat, és ha nem baj, én is csatlakoznék hozzátok! :)
Kezdetnek már lenne is egy kérdésem/kérésem.
Le tudná nekem írni valaki, hogy akkor jelenleg pontosan milyen jogorvoslati lehetőségek, milyen feltételekkel vannak az Ebtv. alapján? :)
Köszönöm!

Már látom, hogy élvezni fogom a munkajogot...

Az úgy jó lenne, kondidori, akkor nem szóltam volna egy szót se. Még az is lehet, hogy jól emlékszel, és korábban úgy volt. De most nem úgy van. El lett b... szabva. Ez is.
A másik szépségdíjat annak adnám, amikor az (1) bekezdés kategorikusan kimondja, hogy a köztisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül, bármikor megszüntetheti, majd a (2) bekezdés listázza, hogy mikor kötelező felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt. És a végén ott maradt, hogy a (2) bekezdésben sorolt okból történő felmentést indokolni kell, és vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania az indoklás okszerűségét és valóságosságát!

Kurta, gratula! Rögtön lenn is két kérdésem:

1. melyik a rizscsempészős jogeset???
2. hol vizsgáztál?

Béla!

Nekem valami olyan rémlik így a múlt ködéből, hogy aut. megszűnik, de a megszűnéshez a felmentés jogkövetkezményei kapcsolódnak.

De lehet hogy baromira rosszul emlékszem....

Üdv mindenkinek!

Hál' Istennek, én is túlvagyok rajta. Már másfél hete. Eddig tartott az eufória.

Kérdések, amire emlékszem:
Alk: OGY hatáskörei és szervezete,
Munka: Esélyegyenlőségi terv, rokkantsági nyugdíj,
Eu: tanácsadó szervek, meg a rizscsempészős jogeset.

Ha kevésnek tűnik, nem véletlen. Kb 10 percet volt benn mindenki, és borzasztóan alapdolgokat kérdeztek.

A cenzorok teljesen jó fejek voltak, arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudsz, és nem arra, amit nem.

(Visszatekintve IQ-ból is le lehetett volna nyomni.)

Netti: én az 52 oldalas EU-t tanultam, bőven elég, de az még a Lisszaboni szerződés előtti, arra azért figyelj.

Ez volt nekem az utolsó, és visszatekintve ez a rész volt a legpitébb, és egyértelműen a büntető a legnehezebb, ott tényleg tudni kell, bár a bizottság ott is méltányos, de ott nincs mellébeszélés.

Köszönöm a választ.

Hibás a törvényszövegem, vagy ti is úgy olvassátok, hogy a közszolgálati jogviszony a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével egyrészt a törvény erejénél fogva megszűnik [15. § (1) g)], másrészt ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, akkor a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni [17. § (2) a)]
Esetleg rosszul értelmezek valamit?

Kedves VBetti!

A jogiszaki-ra is feltöltötték ezt a feladatot, de hátha azt nem nézed, ezért átmásolom neked. A cenzor (AB tanácsadója) helyesnek fogadta el ezt a választ:

2011.01.24-i alkotmány-közig írásbeli kérdés:

A képviselő-testület április 02-án elfogadott egy rendeletet. A polgármester ezt az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ezért április 05-én kéri az újratárgyalást. Megteszi a testület, módosítja is a rendeletet, de nem a pm észrevételeinek megfelelően. Ő ezt észrevételezi és ismételt újratárgyalást kér, melyet a testület elutasít. Közben a pm aláírja a rendeletet, majd megteszi a jegyző is és kifüggesztik azt a hivatal hírdetőtáblájára. Közben a pm a kormányhivatalhoz fordul.

Helyesen járt -e el a testület?

Igen. ld. Ötv. 35.§ (3) bek. + tv. magyarázatát. A pm 3 napon belül kérte, a testület megtárgyalta. A pm észrevételeit nem köteles figyelembe venni a testület és az általa nem kifogásolt rendelkezéseket is módosíthatja. Másodszori újratárgyalásra pedig nem köteles.

Mit tesz a kormányhivatal?

A pm "bejelentését" közérdekű bejelentésnek kezelik. ld. 2004. évi XXIX. tv. 141-143. § A jegyző az ülés jegyzőkönyvét 15 napon belil köteles megküldeni a kormányhivatalnak (Ötv 17.§ (2)) Amennyiben nem teszi, tekintettel a közérdekű bejelentésre is, bekérik tőle. Itt a törvényességi ellenőrzési és a közérdekű bejelentéssel kapcsolatos eljárás együtt/egymás mellett zajlik. Véleményem szerint a kormányhivatal azt válaszolja a pm-nek, hogy a döntés meghozatala során jogszabálysértés nem történt.

Sziasztok!

Nekem ma ez volt az írásbeli kérdésem:
A képviselő-testület április 02-án elfogadott egy rendeletet. A polgármester ezt az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ezért április 05-én kéri az újratárgyalást. Megteszi a testület, módosítja is a rendeletet, de nem a pm észrevételeinek megfelelően. Ő ezt észrevételezi és ismételt újratárgyalást kér, melyet a testület elutasít. Közben a pm aláírja a rendeletet, majd megteszi a jegyző is és kifüggesztik azt a hivatal hírdetőtáblájára. Közben a pm a kormányhivatalhoz fordul.

Helyesen járt -e el a testület?
Mit tesz a kormányhivatal?

Az én válaszom: jogszerű volt, mert egyszer köteles újratárgyalni, de nem köteles a kezdeményezésnek megfelelően dönteni, addig halasztó hatálya van a kihirdetésre, azt követően ki kell hirdetni.
A kormányhivatalnál én úgy értettem, hogy a rendelet törvénysértésére hivatkozott a polg.mester és törvényességi ellenőrzési jogkörében a korm.hiv. felhívhatja a törvénysértés megszüntetésére a képv.testületet és ha az nem tesz semmit, AB-hoz fordulhat. Megfordult utólag a fejemben, lehet, hogy a polg.mester a képv.test.újratárgyalással kapcsolatos eljárását vélte törvénysértőnek. Akkor is megáll ez, amit írtam? Mivel a törvényességi ellenőrzés a döntésre és a döntéshozatalra is kiterjed. Vagy ilyenkor mit kell tenni?
Köszönöm a segítséget.

Az Tb, muj és eu nagyjából hatályos. Az alkotmányjog nem teljesen, mert ezt az alkotmányozási dömpinget nem lehet követni, bár a közig szakvizsgás könyvek teljesen naprakészek.

Kondidori, azt hittem, te ürítetted a gmail-fiókot, mert a feltöltéssel kb. egyidejűleg tűntek el belőle a dolgok. Nekem nem rémlik, hogy a felsoroltakon kívül lett volna benne más.

Sziasztok!

Miután a héten sikeresen túléltem a bünti vizsgát, már csak a C rész maradt, amit május végére tervezek.

Néztem a www.webatu.com-on a feltöltött anyagokat,azokat ugye lehet használni vizsgán, már úgy értem ,hatályosak-e, meg elég-e ha csak azokat tanulom, persze a tv-ek mellett?

mert még egyenlőre nincs könyvem, nem is tudom, melyiket lenne érdemes megvenni?

Üdv:
Beáta

dr. Juci!

Igen, feltöltöttem a jogiszaki.hu-ra is az egyszerűség kedvéért, de eddig nem tudtam hogy valaki jófej megint törölte a gmail fiókból a dolgokat. (meg aztán igazából gondoltam, hogy vki jóindulatú megint garázdálkodik majd) Volt a fiókban a sajtószab és eu cuccokon kívül más is? Ha igen dobjátok át a jog.webatu@freemail.hu-ra.

VBetti!

A közig-alk részt nem lehet szétbontani írásbelin, bármelyikből kaphatsz kérdést. Az eddigi kérdések zömét és megoldását megtalálod fenti címen.

Sziasztok!

Én is febr.7-én megyek írásbelizni közig-alkotmányból. Bármelyikből lehet a kérdés, vagy ha köziget írtam be, akkor abból adnak esetleg? Nincs valakinek összegyűjtve, hogy melyek közig-alk-munkából a leggyakoribb kérdések? Köszönöm előre is.

Igen, a drzsu által linkelt helyre vándorolt át az anyag néhány napja, ott keressétek!

Tibor, itt

http://jog.byethost5.com/index.php?…

van egy 30 oldalas.Bár azt nem tudom, hogy ugyanaz -e a kettő.

dr.Juci írta, hogy feltöltött a szakvizsgazok e-mail címre egy 30 oldalas EU-ügyek kidolgozást.
Én beléptem, de nem találom hirtelenjében.
Meg tudjátok mondani, hogy pontosan hol található és milyen címen?
Köszönöm: Tibor

sziasztok!
a kidolgozott eu (52 oldalas) anyagról van vkinek tapasztalata?
köszi

Köszönöm kbs.