„A fizetett alapszabadság megállapítása az alkalazottnak nem munkaviszonyok száma, hanem életkor alapján történik, én úgy tudom.”
Szerintem az éves szabadság időarányos részére gondol.
Szerintem minden munkáltató a nála töltött idő után számolja. Nem számol más cég munkaviszonyával.
tns161,
„Erre az időszakra, hogy jár neki a szabadság?”
Erre az időszakra? De hát te magad írtad : "szep.6-30-ig a régi munkahelyen szabadságát tölti, az új munkahelyen dolgozik. "
tns161
„Erre az időszakra, hogy jár neki a szabadság?”
A fizetett alapszabadság megállapítása az alkalazottnak nem munkaviszonyok száma, hanem életkor alapján történik, én úgy tudom.
Tessék?
Tisztelt Fórumozók!
Az lenne a kérdésem többes jogviszony esetén, mennyi szabadság jár. A konkrét példa határozott idejű munkaviszony szept.30-án lejár. A munkavállaló szept. 3-30-ig időarányos szabadságon van, de szept. 6-tól új munkaviszonyt létesített és munkába áll. Vagyis szep.6-30-ig a régi munkahelyen szabadságát tölti, az új munkahelyen dolgozik. Erre az időszakra, hogy jár neki a szabadság?
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Jogi szakértő(k)!
Tisztelt Fórumozók!
Férjem jelenleg a versenyszférában dolgozik0, egy értékesítő cégnél.Alapjáraton 5 napos munkarendben, de esetenként szombati napokon is dolgozik. Korábban a szombati napokat a cég kifizette rendesen a hétvégi pótlékkal megemelve az órabért, pár hónapja azonban bevezették,hogy a szombati munkanapokat (ami 8-13 óráig tart) kiadják valamelyik hétköznap szabadnapnak és az nem kerül kifizetésre. Érdeklődni szeretnék,hogy egy ilyen szombati mnkanapért hány szabadnap járhat a mnkavállalónak? Vagy esetleg ha ez ettől egy bonyolultabb kérdés, miylen forrásban tudnék utánanézni ennek a kérdésenek?
Válaszukat előre is ksözönöm!
Kedves jogi szakértő!
Jelenleg a 2.kisfiammal vagyok GYED-en,2020.októberben töltöttem a 35.évemet, a munkahelyemen 2015. október 5.óta vagyok állományban.
2020.május 25.-nov.9. között kaptam a CSED-et.
Eredeti terveim szerint 2021.júniustól dolgoznék újra, ekkor tölti be a pici az 1.évet.
3 kérdésem lenne Önökhöz:
1.
Az alábbi szabadságkiszámítás helytálló a munkáltatóm részéről?
"Két napot viszel majd át 2020-ról.
A GYED első féléve még szabadságra jogosító időszak. Nálad az 2021. május 17-én jár le.
Addig összesen (az áthozott 2 nappal együtt) 11 napot halmozol fel.
Ezeket a napokat a fizetési szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell majd venned.
Júniustól pedig arányosan 15 napra leszel jogosult plusz a 4 nap a gyermekek után.
Tehát 19 napod lesz az év végéig. "
2. Amennyiben nem térek vissza a céghez, és ők felmondanak nekem, mekkora végkielégítésre vagyok jogosult?
3. Ha időközben máshol elhelyezkednék, maradjak a GYES végéig állományban a jelenlegi cégemnél, vagy mondjak fel, amint lesz új állásom?
Köszönettel,
Adrienn
Tisztel Fórumozok!
Férjem autoszerőként dolgozik régota most 59 éves betegállományba van 3 hónapja mert már nagyon fáj a gerince a körzeti orvos leszázalékolást ajánlott most minden féle vizsgálatra ment kiderült hogy a gerince miatt nem tud tovább dolgozni semmilyen fizikai munkát.Most mit tegyen? Azt mondják ha leszázalékolják akkor a nyugdija is mindig annyi marad amit most megállapitanak leszázalékolásnál ez igaz?
Mondták a rehabilitációs segély melyik jár jobban ?Köszönöm megtisztelö válaszukat.
Egyszerűbben fogalmazva:
Otthonában lábadó betegnél van-e jogi lehetőség arra, hogy a táppénz megszakításával, szabadságra küldjék, ill. leállás esetén állásidőt fizessenek neki, majd annak lejártát követően szükség esetén újra betegállományba vegye és ilyen esetben hány nap táppénz járna?
Összesen, amennyiben jól tudom, akkor 365 nap TB táppénz jár, amelyből levonódik a táppénzt megelőző 365 napban "kivett" táppénz. Ezt jól tudom?
Amennyiben jól tudom, akkor a 2020. október 17-én bekövetkezett sérülése okán a táppénz jogosultsága 251 nap táppénzre jogosult. Amennyiben a táppénz megszakításra kerül, akkor elvileg január 11 és január 29 között -szükség esetén persze- betegszabadságra válna újra jogosulttá. A táppénz pedig elvileg -szükség szerint- február 1. napjától járna újra, amely elvileg onnantól számított maximum 215 napig tarthat. Ezt mennyiben növelheti meg, hogy 2021. február 14. napját követően fokozatosan pöröghetnének a 2020. február 14 és június 7 közötti táppénzes napok száma?
A megtisztelő válaszukat továbbra is köszönöm, mint magam, mint a fiam nevében is.
Tisztelt Válaszadó! Tisztelt szakértő!
A 28 éves fiamra idén nagyon rájár a rúd egészségügyi szempontból.
Első sérülésére 2020. január 24-én került sor, amikor hazafele úton kétszer is kiment a bokája és mivel egyre jobban fájt és egyre inkább bedagadt neki, így már aznap az esti órákban ügyeleten keresztül fordult orvoshoz vele, ahol kiderült, hogy külső bokaszalag-szakadást szenvedett, amelyet meg is kellett műteni.
Január 25 és február 13 között betegszabadságon, majd február 14 és június 7 között táppénzen volt.
A második sérülésére 2020. október 17-én háztartási baleset formájában került sor. Olyan mértékű hátsérülést szenvedett, hogy végül tegnap megműtötték. Várhatóan ennek a hónapnak a végén (talán nov. 27-én) engedik ki a kórházból.
Eközben örömteli pontként október 11-én megszületett a harmadik gyermeke is, akit koraszülöttsége miatt 19-én engedtek ki a kórházból.
A legutóbbi bérjegyzékén -amit még néhány nappal a sérülése előtt kapott kézhez- még 12 nap alapszabadság, 1 nap életkori pótszabadság és 2 nap gyermekek után járó pótszabadság vár kiadásra. (Ehhez valószínűleg a harmadik gyerek után járó többlet szabadság még hozzájön neki)
A munkaadónál december 21 és január 8 között technikai okok miatt előre tervezett leállás lesz.
A munkaadója felvetette azt a lehetőséget, hogy a kórházból való hazabocsájtását követően a háziorvos szakítsa meg a táppénzt és elkezdi kiadni a szabadságot, majd biztosítja az állásidőt és annak letelte után -amennyiben az egészségügyi állapota megkívánja, akkor - újra betegállományba (táppénzes állományba) veszik vagy veteti magát a háziorvossal és szakorvossal. Ennek van-e jogi akadálya vagy ez lehetséges? Ebből lehet-e baja a fiamnak?
A megtisztelő válaszukat és segítségüket az ő nevében is köszönöm!
Tisztelt Hozzáértők!
Az lenne a kérdésem, hogy a gyermek után járó pótszabadság időarányosítható-e?
Gyes után számítanánk ki a bent maradt szabadság mértékét és a munkahelyem időarányosan adná meg ezeket a napokat.
Kedves Fórumozók! Szeretném megérdeklődni, az a dolgozó, aki egyszerűsített munkavállalás keretében vállal munkát, éjszakai műszakpótlékra jogosult-e? Adott egy magán szoc. intézmény, ahol a tulajdonos kijelentette, azért nem a főállású dolgozókat osztják be éjszakára, mert az alkalmi munkavállalóknak nem fizet, csak a napidíjat. Nem ad éjszakára műszakpótlékot, mivel szerinte aludni járnak be a dolgozók. Tehetnek-e valamit a munkavállalók, vagy valóban létezik ilyen jogszabály, hogy alkalmi munkavállalónak nem járnak a műszakpótlékok? Mellesleg, az intézményben 12 órás műszakok vannak. Ez a munkáltató évek óta engedély nélkül működteti az intézményt és nem lehet ellene tenni semmit, tizenéve pereskedik vele az adott térségben az önkormányzat.Köszönöm a válaszokat!
A megváltozott munkaképességről szóló Hatósági bizonyítványom kelte 2019. dec. 18, amiben szerepel, hogy "A megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontja: 2019. május 2."
Visszamenőleg lehet-e igényelni az 5 napos pótszabadság arányos részét 2019 évre már "az egészségi állapot kialakulásának időpontjától", vagyis májustól számolva? 2019-ben egész évben táppénzen voltam.
Köszönöm.
Kedves Jusztasz!
Köszönöm a válaszát.
A férjem társadalombiztosítási táppénzének kezdete 2019. november 30. napja. Ez azt jelenti, hogy a 365 nap táppénz jogosultságból eddig -a maival együtt- 55 nap telt le. Előtte (11.15-11.29.) betegszabadságon volt.
Szerencsére nekem egészségügyi problémám nincs. Ennek ellenére, ameddig a fekvőgipsz volt a férjem lábán (december 20.) én is itthon voltam. Ezt annyiban pontosítom, hogy november 15-i hazaengedését követően november 18-22 között szabadságon, majd december 20-ig táppénzen, aztán december 23-tól pedig leállás volt, vagyis szabadság. Nekem 3 napom maradt (bent), amit január 2-3. és 6. napjára adtak ki (vettem ki).
„Jól értem. hogy a betegszabadsággal, ami minden évben 15 nap, akkor ilyen esetben nem élhet a munkavállaló, miközben elvileg az a nagyobb összeg?
”
Igen, jól érti! A betegszabadság igénybevétele nem a dolgozó döntésétől, hanem az Mt. rendelkezéseitől függ.
Amennyiben a keresőképtelensége tavaly decemberben kezdődött és a tavalyi évben a betegszabadság kimerítését követően táppénzt kapott, továbbá ha a keresőképtelensége folyamatos, illetve áthúzódik 2020-ra, úgy abban az esetben folyamatosan táppénz ellátást kell az Ön, illetve a férje részére folyósítani.
A 2020-ra járó 15 munkanap betegszabadságot akkor kell kiadni, ha jelen keresőképtelenségéből felgyógyul és azt követően, később, esetlegesen ismét keresőképtelenné válik.
„A szakorvosi munkára képes állapot újbóli fennállásáról szóló papír leadása és az üzemorvosi vizsgálat közötti időszakban letölthető a szabadság vagy csak azután, hogy az üzemorvos a munkába állást engedélyezi?
”
Igen. A szabadságot a keresőképessé válást követő 60 napon belül ki kell adni.
Mt. 123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
„A folymatos táppénz a következő évben folytatódik,
ugyanazzal az összeggel.”
Jól értem. hogy a betegszabadsággal, ami minden évben 15 nap, akkor ilyen esetben nem élhet a munkavállaló, miközben elvileg az a nagyobb összeg?
Jó napot kívánok!
A férjemet 2019. november 10-én bevásárlás közben szerencsétlen balesetet szenvedett. Egy multinacionális bevásárlóközpont kijáratán való távozás során egy szerencsétlen mozdulatnál kiment a térde. Rögtön jelezte, hogy nagyobb a probléma. Ez a vizsgálatok után be is bizonyosodott. A teljes felépülése a jelenlegi orvosi előrejelzés szerint alaphangon 6 hónap. Amennyiben állómunkát vagy fizikai munkát végez, ill. él- vagy versenysportoló, akkor ez az idő a láb és a térd erősített igénybevétele miatt akár 8-9 hónap is lehet. Ez azt jelenti, hogy május közepénél előbb semmiképpen nem fog tudni jelenállás szerint munkába állni.
Azt tudjuk, hogy 2019. november 11 és 29. között betegszabadságon volt. Azt is tudjuk, hogy november 30-tól táppénzen volt.
A kérdés az, hogy mivel átléptünk 2020-ba, így január 1-je után továbbra is a táppénz pörög vagy újra kezdődött a betegszabadság és majd annak letelte után következik újra a táppénz?
A férjemnek tavaly az áthozott (3 nap), a gyerekek után járó (6 nap / egy tartósan beteg gyerek miatt) együtt 39 nap szabadsága volt, amiből 17 napja bennmaradt. Erről már kapott egy tájékoztatót.
Abban a következő áll:
A Munka Törvénykönyve szerint 7 nap (56 óra) kiadására 2020. április 30. napjáig van kötelezettség, amennyiben ez a kötelezettség munkaképtelen állapot fennállása miatt nem lehetséges, akkor a lehetségessé válást követően azonnal kiadásra kerül.
A Munka Törvénykönyve szerint 10 nap (80 óra) kiadására a 2020. december 31. napjáig kiadásra kerül.
A férjemnek az idei naptári évre alapszabadságként, életkori- és gyermekek után járó pótszabadságként 36 nap jár. Ehhez jön a fennemlített 17 nap, ami így összesen 53 nap.
A munkáltató jelezte, hogy mivel a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 90 napot, így a férjemnek a munkába állását megelőzően soron kívüli üzemorvosi vizsgálaton kell, hogy részt vegyen. Ez igaz?
Az üzemorvos és a férjem munkáltatója közötti megállapodás szerint a cégnek legalább 7 nappal korábban kell jelezze, hogy hány munkavállalóját vagy hány lehetséges munkavállalóját és milyen célzattal küldi. (Célzat: munkába állás előtti; soron kívüli; munkakör-váltás miatt; kötelező*) A kötelező orvosi vizsgálata a férjemnek 2019. augusztus 8-án volt és 3 évre kapta meg. (Az üzemorvos kedden és csütörtökön 15 óra után rendel)
Amennyiben a jelenlegi leginkább valószínűsíthető időpontban, vagyis május közepén (13-18) megkapja a szakorvosi igent a munkába állás lehetőségességére. A munkáltató lejelenti a soron kívüli vizsgálatot legjobb esetben a következő alkalmas munkanapon (14/19). A szakorvosi munkára képes állapot újbóli fennállásáról szóló papír leadása és az üzemorvosi vizsgálat közötti időszakban letölthető a szabadság vagy csak azután, hogy az üzemorvos a munkába állást engedélyezi? Amennyiben csak az üzemorvosi javaslat kiadását követően tölthető le szabadság, akkor a szakorvosi 'igen' és az üzemorvosi vizsgálat közötti időszakkal mi lesz?
Megtisztelő válaszaikat előre is köszönöm!
Ági