Szerintem itt az a kulcs, hogy a végrehajtás elrendelése már egy lezárt peres döntésre épül, tehát a végrehajtást foganatosító bíróság mozgástere nagyon szűk. Elévülésre való hivatkozásnál valóban nem elég a nemperes eljárás, mert ott a titkárnak nincs mérlegelési jogköre. Ezért kell a Vht. 41. § szerinti eljárást végigvinni, és ha az nem vezet eredményre, akkor jöhet a megszüntetési per. Gyakorlatban tényleg körülményesebb, de más út nincs. Az, hogy a törvény enged egy szűk kivételt (82/A. §), nem jelenti, hogy általánosan lehetne alkalmazni.
Végrehajtás elévülése
Józsi.
A munkaügyi per az a végrehajtás alapjául szolgáló határozat.
A végrehajtás foganatosítása során már nincs per (a végrehajtás általános feltételei már fennálltak, elrendelték a végrehajtást), így a kérdező által előterjesztett kérelem a végrehajtást foganatosító bírósághoz került (ha a végrehajtónál terjeszti elő, abban az esetben is, mivel megszüntetésre nincs hatásköre a végrehajtónak). A bírósági titkárnak, nemperes eljárásban nincs lehetősége megszüntetni a végrehajtást elévülésre hivatkozással. (a kivételt már írtam)
Így bezárult a kör. Vht. 41. - ha az eredménytelen - akkor vh megszüntetési per.
(Amíg per van, addig nemigen végrehajtás. Mit hajtanának végre?)
Nincs per. A vegrehajtast foganatosito birosag birosagi titkara tajekoztatta... mivel nemperes eljarasban nem szuntetheti meg. Pont errol van szo, ha sikertelen a Vht 41. akkor kell pert inditania.
„ törvény nem engedi meg a bíróságnak, hogy elévülés miatt peren kívül megszüntesse a végrehajtást.”
Ez valszeg megint butaság lesz de : itt most ha jól értem, nincs peren kívül. Adott egy munkaügyi per, ahol a bíró dönthetne az elévülésről. Igaz, nem végrehajtás megszünetetés a per neve. De egy per, ahol van bíró. Ha az egyik perben dönthet a megszüntetésről, akkor egy másik perben miért nem?
Ugye a hivatkozott Vht. 82/A. § (6) bek. - amit csak szűken szabad értelmezni - esetén végzéssel megszüntetheti nemperesben is a bíróság. Gyakorlatilag más esetkörben nem (Vht. 55-56 §-okat vegyük ki innen, az elévülés jogintézményére gondolok)
„Nem értem a különbséget, minek van ez a passzus akkor egyáltalán, ha nincs is különbség?”
Szerintem azért van :) Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásának nincs halasztó hatálya, nem akasztja meg az eljárást, végrehajtási eljárási cselekmények foganatosíthatók. A hatályos Ptk. 6:23. § (2) bekezdése szerint az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Így az egyetlen esélye az adósnak, hogy kérelmezi a vh felfüggesztését. Ezt általában csak a megszüntetési perrel egyidejűleg kérelmezik, hiszen előtte nagyon ritka, hogy a bíróság az adós kérelmére a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása miatt felfüggessze az eljárást... A Vht. 57. § (3). bek alapján a már elrendelt vh nem folytatható. Ebből véleményem szerint az következik, hogy eljárási cselekmény nem foganatosítható, akár megszünteti a bíróság perben, akár nem (mert mondjuk nem kérelmezi az adós)
A differencia ezáltal, ha kérelemre, akkor még érhet "hátrány", ha hivatalból, akkor a "nem folytatható" fordulat alapján nem. És kényelmesen megindíthatod a pert a Vht. 41. §-át követően (hiszen mi értelme lenne ágálni a végrehajtást kérőnek, ha egyébként sem folytatható az eljárás :) ) Én mondjuk ezt a felhívásba belefoglalnám a végrehajtást kérőnek
Ettől függetlenül, nem gondolom, hogy a jogalkotói cél ez lett volna. :) Nyilván a Vht. eljárásjogi jelegéből adódik, hogy az elévüléssel kapcsolatos szabályozása olyan, amilyen.
Kár, hogy nincs helye fellebbezésnek, csak tájékoztatás. Kíváncsi lennék Pepe fellebbezése esetén a Törvényszék is így gondolná-e. De az adós helyében nem húznám ezt, mindengyik ügyben Vht. 41. §, és kész. Persze macerásabb 200 ügyben, mintha a bíróság hivatalból megszüntetné, de ez van.
Kérelemre: csak akkor, ha a jogosult kéri. Kérelem nélkül a hatóság meg se mozdul - nem is teheti.
Hivatalból: kérés nélkül is; akár a jogosult akarata ellenére is.
Az eredményre nézve nem nagyon van érdemi kihatása, hogy az eljárás hivatalból indult vagy kérelemre.
Pl.: A magánindítványos bűncselekményeket tulajdonképpen csak kérelemre üldözi a hatóság. A többit hivatalból. De a büntetés nem függ attól, hogy az eljárás magánindítványra indult vagy hivatalból.
Perben a bíróság a kereset és ellenkérelem keretei között - tehát "kérelemre" - hoz ítéletet. De például szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a kapcsolattartásról, tartásdíjról hivatalból is dönthet. A döntést nemigen befolyásolja, hogy volt-e kereset.
A konkrét esetben azt kellene megértened, hogy a törvény nem engedi meg a bíróságnak, hogy elévülés miatt peren kívül megszüntesse a végrehajtást. Se kérelemre, se hivatalból.
Határeset, határeset... :)
Nem állítom, hogy nincs igazatok, mert ehhez tényleg semennyire sem értek, csak valahogy nem fér annyi a fejembe, hogy ha én hivatkozok az elévülésre, akkor ugyanazt az eljárást kell végigjárni, mintha a bíróság hivatalból venné (vehetné, veheti ha akarja ???) figyelembe azt. Nem értem a különbséget, minek van ez a passzus akkor egyáltalán, ha nincs is különbség?
Grammatikailag teljesen igazad van. De ennek erről kellene szólnia? :)
„Feltételezem, a kérdező a "hivatalból észleli" helyett a '"hivatalból figyelembe veendő" fordulatra gondol, és az alatt pedig arra, hogy ha objektív tény van az elévülésre, akkor azt a bíróság egyből is értékelheti.”
Ha szigorú vagyok, a grammatikai értelmezés szerint a Vht. 57. § (2) bek. A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe" :) Nem kötelezettség.
a (3) bekezdés pedig hallgat a megszűnésről, vagy a bíróság általi megszüntetésről, ehelyett a "nem folytatható" fordulatot használja.
Ezekből következik, ha megszűnést akar az adós, akkor Vht 41 §, ha az eredménytelen: megszüntetési per.
„De, lássuk be, az eljárásjog nem a te tereped.”
Az se, de legalább nagyon nem.
Ennek ellenére valami érv, vagy logika még jöhetne... :)
Indítson pert? Ha a 60 napos jogvesztő határidőn belül van, nem pont az a lényeg, hogy nemperes eljárásban rendelik el a lakáskiürítést? Ez megváltozott?
Doktor, neked kifejezetten jó a jogérzéked, és az átlagnál a tájékozottságod is jóval nagyobb. De, lássuk be, az eljárásjog nem a te tereped. (Vigasztaljon, hogy sok gyakorló ügyvéd sem igazán érti; egyesek kifejezetten utálják is.)
Ez az analógia bűnrossz - mert nincs a két dolog között analógia - de abban a nemperes eljárásban is azt mondaná a bíró, ha letelt a jogvesztő határidő, hogy indítson pert. Hiába látja, hogy a határozott idővel a szerződés megszűnt.
„A bíróság, mivel hivatalból észlelte, a tartalma alapján, lefolytatja a Vht. 41.§-et, megnyilatkoztatja a végrehajtást kérőt.”
Feltételezem, a kérdező a "hivatalból észleli" helyett a '"hivatalból figyelembe veendő" fordulatra gondol, és az alatt pedig arra, hogy ha objektív tény van az elévülésre, akkor azt a bíróság egyből is értékelheti.
Mert mire vezethet a 41.§ szerinti eljárás? A jogosult elismerheti az elévülést, és akkor a bíró megállapíthatja azt. De ha NEM ismeri el, akkor az adós mutathatja a végrehajtási dossziét, amelyben benne van, hogy pl. 4 éve nem volt semmilyen végrehajtási cselekmény. Ez objektív tény, látható az aktában. Ahogy az is tény, hogy itt 3 év az elévülési idő. Ha hivatalból figyelembe vehető, akkor miért nem nézi meg a bíróság? Miért a 41.§ eljárásra utasítja a végrehajtót, ha az objektíve felesleges, mert elismerés nélkül is tényszerűen elévült a követelés? Miért nem kéri csak be az akta vh cselekmény listáját, és dönt, hivatalból?
Ez olyasmi, mintha a határozott idejű bérleti szerződés lejárata után a bíróság a nem peres eljárásban nem értékelné objektív ténynek, hogy eltelt a határidő, hanem felhívná a bérlőt, hogy nyilatkozzon valamiről, a bérbeadónak meg aszondaná, hogy indítson rendes lakáskiürítési pert.
Pepe
„Tehát a bíróság csak tájékoztatást adott, pedig a becsatolt iratok alapján kértem, hogy a kérelmemet érdemben bírálja el, és döntsön arról, hogy:
a követelés munkajogi követelés, és 3 éves elévülés vonatkozik rá,
hivatalból figyelembe veszi-e a követelés és a végrehajtási jog elévülését.”
A "Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása" a gyakorlatban különböző módon teljesíthető. A kérelem alapján - mint mondjuk nálad, megszüntetést kérelmez az adós, amire nincs hatásköre a végrehajtónak, ezért beterjeszti a bíróságnak - a bíróság észleli, hogy a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása indokolt, mondhatni előkérdése mindennek, annak hiányában nem tud érdemben dönteni. Két lehetősége van a bíróságnak:
- A bíróság, mivel hivatalból észlelte, a tartalma alapján, lefolytatja a Vht. 41.§-et, megnyilatkoztatja a végrehajtást kérőt.
- Visszaküldi a végrehajtónak, hogy folytassa le ő. (ez van nálad is)
- Nyilván a leggyakoribb a harmadik eset, hogy a végrehajtó folytatja le, mert a tartalma alapján észleli, hogy elévülésre hivatkozik az adós (persze ha megszüntetést is kérelmez, akkor be kell terjeszteni a bíróságnak, de közben megindíthatja a Vht. 41. §-et, amelynek az eredményéről tájékoztatja a bíróságot)
Az indokolás alapján helyesen járt el a bíróság.
Amit eddig mondtunk, azt nem értetted meg? Még úgyse, hogy lényegében ugyanazt mondtuk, mint a bíróság, csak talán egy kicsit részletesebben?
A már írt ügyben, Papinianus88 kérésére szó szerint idézem a Bíróság végzését:
„A Vht.57.§-ra vonatkozó törvényi magyarázat (Nagykommentár) értelmében az elévülést a bíróság kérelemre, a VHT. 41. §-a alapján lefolytatott eljárásban veheti figyelembe, illetőleg az adós ezen eljárása sikertelensége esetén a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert is indíthat. Ha az adós a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik, a végrehajtást foganatosító bíróság kérelemre – elévülés esetén – csak a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtása (végrehajtói inkasszó) vonatkozásában szüntetheti meg a végrehajtást. Minden más esetben az adós végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben érvényesítheti a végrehajtási jog elévülésére alapított igényét.
A Vht. 41. § egyértelműen kimondja, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról függetlenül attól, hogy a követelés munkajogi követelés vagy sem.
A bíróság fenti jogszabályi rendelkezés értelmében felhívta a végrehajtót a nyilatkozati eljárás lefolytatására és eredményének bejelentésére. A bíróság a Vht.41.§-szerinti eljárás eredményének beérkezését követően határozhat az adós végrehajtás megszüntetése iránti kérelme tárgyában.
Tájékoztatja az adóst arról is, hogy a törvény nem teszi lehetővé a nyilatkozati eljárás lefolytatásának mellőzését arra az esetre, ha a végrehajtást kérők száma jelentős.
A bíróság kizárólag tájékoztatásban részesítette az adóst. így a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés tájékoztatásul megküldésre kerül az önálló bírsági végrehajtó részére is.”
Tehát a bíróság csak tájékoztatást adott, pedig a becsatolt iratok alapján kértem, hogy a kérelmemet érdemben bírálja el, és döntsön arról, hogy:
- a követelés munkajogi követelés, és 3 éves elévülés vonatkozik rá,
- hivatalból figyelembe veszi-e a követelés és a végrehajtási jog elévülését.
A Vüsz. 34. § e) alapján a letiltást kiadták, ez az ügyviteli befejezési jogcím. (lefoglalták a munkabéred), Amennyiben a végrehajtóval megállapodtál részletben, a teljesítést követően felfüggeszti a letiltásod és szünetelteti az eljárást.
Sajnos a bankkártya tartozásokra a késedelmi kamat mértéke akkortájt nagyon magas volt 30-35%. Nincs mit tenni a késedelembe esés következménye volt. Egy valamit tehetsz:
Nem a végrehajtó követel tőled, hanem a végrehajtást kérő (követeléskezelő, bank). Felveheted velük a kapcsolatot, hogyha relatíve rövidebb időn belül kifizetnéd a tartozásod (mondjuk 2-3 teljesítéssel) akkor van-e lehetőség rá, hogy a felette lévő különbözetet elengedjék.
példa: 1.300.000 - Ft-ot követelnek tőled. Felveszed az MKK-val a kapcsolatot ott elmondják mi a menete. Felajánlod, hogy 3X250.000 - Ft-ot befizetsz (összesen 750.000 - Ft-ot) amennyiben a maradékot elengedik. Előfordul, hogy engedélyezik, veszítenivalód nincs.
Üdv,
ez esetben a gyakorlatban a Végrehajtó foglal e vagy tilt e bármit?
Vüsz 34
- a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta, vagy a lefoglalt követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést a harmadik személy elismerte, és más intézkedésre nincs lehetőség, vagy nincs szükség,
Köszönöm!
Kedves papinianus88,
köszönöm a választ, a Vht-ben nem találtam erre passzust és máshol sem, 8 éve volt egy Kh-s hitelkártyám 140.000 ft értékeben, ma Mkk 1.298.000 ft követel, nincs felső határa a kamatos kamatnak jogszabájilag a végrhajtásokban?
A Vht. 52/A. §-ának együttes feltételei fennállnak, akkor szüneteltetheti a végrehajtó a Vht. 52. § f) pontja alapján az eljárást (innentől nem csinálhat semmi.)
Együttes feltételek: 1. adósi kérelem 2. végrehajtói adatbekérések 3. lefoglalások 4. első teljesítés.
Minél gyorsabban teljesítsd az első befizetést. A gyakorlatban azért az "inkasszót" "letiltást" nem adja (pedig az is lefoglalás) ki, ha befizeted az első összeget, de biztosítékként a végrehajtást kérő is kérheti és a végrehajtó is eljárhat az ingatlan végrehajtási jog terhelésével, vagy gépjármű lefoglalásával, esetleg gazdálkodó szervezetben üzletrész lefoglalásával.
Összességében: Az, hogy kértétek még nem akasztja meg az eljárást. A teljesítést a legfontosabb.
Üdv,
segítéget kérnék, amennyiben Végrehajtótól részletfizetést kérünk 1 éves tartamra, közben ad e ki a gyakorlatban inkasszót vagy foglalal e közben bármit?
Józsi: Nem tudom, azért is írtam, amennyiben volt valakinek gyakorlati példája erre, szívesen veszem :)
„De akkor ugyanannál az eljárásnál a végeredménye egy intézkedésnek nem ugyanannak kellene lennie (= megszünteti a végrehajtást) kérelem nélkül is?”
A Vht. 41. §-a szerinti eljárásnak nem az a végkimenetele, hogy megszűnik az eljárás, hanem lefolytatod az előzetes eljárást, ami a perindítás alapvető feltétele (kivéve, ha egyetért a jogosult az adós elévülésre hivatkozásával)
Akár kérelemre, akár hivatalból folytatná le a Vht. 41. §-a szerinti eljárást a végrehajtó, a végrehajtás megszüntetése iránti pert nem kezdeményezheti az adós helyett.
De nyilván érdekes kérdés, mert a Vht. 41. § kifejezetten adósi valószínűsítés fordulatot használja, és ezen bizonyítékokra utalva küldi meg a végrehajtó. Ez alapján hivatalból nem lehetséges. Megnézném azért Pepe végzését, annak részletes indokolását.
(A Vht. 41. § szerinti eljárásban a végrehajtó nem szólítja fel a jogosultat semmire, hanem felhívja, hogy nyilatkozzon.)
"De a gyakorlatban, tesz is ilyet egy végrehajtó? "
Nem valószínű. Ahhoz a Vht. alapos ismeretén túl más jogszabályok beható és részletes ismerete lenne szükséges. (Bevallom, én sem tudtam, hogy a munkaviszonyon alapuló követelések elévülését hivatalból figyelembe kell venni. És lehet még más ilyen is.)
A Vht. 41. § szerinti eljárásnak kérelemre indulva sincs olyan kimenetele, hogy megszüntetik a végrehajtást. Vagy befejeződik vagy kiadja a végrehajtó az igazolást, hogy eredménytelen volt az eljárás.
„Igen. A jogi zsargonban a hivatalból azt jelenti, hogy nem kérelemre, arra irányuló kérelem nélkül (is).”
De akkor ugyanannál az eljárásnál a végeredménye egy intézkedésnek nem ugyanannak kellene lennie (= megszünteti a végrehajtást) kérelem nélkül is?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02