Ezt pedig egy okos ember írta az amcsi rendszer ottani LB működésének egyediségéről, hibáiról:
"Arra is többször volt már példa, hogy az egyes elnökök jelöltjei utóbb, már főbíróként nagy csalódást okoztak, vagyis ítélkezési gyakorlatuk szembefordult egykori pártjuk politikai nézeteivel. Ilyen esetekben a törvényhozásnak egyedül az alkotmány módosítása kínálkozott,..."
Itt a "mintademokrácia" gyakorlata:
Még ezt is átvehetjük, némi rendszerértelmezési változtatással de úgy, hogy itt az LB elnökét a készítendő új Alkotmányba leírva majd a miniszterelnök nevezhetné ki és kész:
"Az amerikai alkotmány második cikkelyének második szakasza szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után."
Egyébként működhetne, ott működik!
Kedves Sz.Márton,
én is ettől tartok (igen, tartok, mivel - mint jeleztem - jogrendszerünk nem erre van berendezkedve).
Kacsa11
Kifordított, egyedi amerikai mintaként; majd a legfelsőbb bíróság nagy bírái egyedi jogesetekkel eldöntik!
Ha az AB megállapítja az alkotmányellenességet (csak éppen nem semmisítheti meg a jogszabályt), akkor az ABtv. 38. § szerinti eljárásnak nincs értelme, hiszen annak az az értelme egyébként, hogy az AB nyilatkozzon, hogy alkotmányos-e a jogszabály. A BH-k meg szerintem is meghaladottak lesznek a módosítással, mert olyan új probléma merült fel, ami eddig nem létezett.
Kedves guba,
1)
A módosítások fényében, a lenti BH-kat akár meghaladottnak is tekinthetnénk...majd meglátjuk, hogy a bíróságok is meghaladottnak tekintik-e.
2)
az általad tőlem kiemelt idézet (úgy látszik a zárójeles részből nem volt egyértelmű) absztraktan értendő...értve ez alatt azt, hogy jog-elmélet-ileg nem hibás konstrukció az, ha a rendes bíróságok ítélik meg egy norma alkotmányosságát. (van, ahol így működik, mivel „nem mindenhol van alkotmánybíróság”)
3)
de, ha te konkrétan akarod értelmezni...
a Pp. általad idézett szakasza sem tiltja a set aside-ot...csak azt mondja, hogy kötelező a alk.bíróság eljárást kezdeményezni...az meg vissza fogja dobni hatáskör hiányában [mókás lesz, ahogy a rendes bíróság és az alk.bíróság "teniszezik" egyet az adójogszabályokkal.:)].
de ha találsz olyan rendelkezést, amely azt mondja, hogy egy alacsonyabb szintű, hatályos jogszabályt annak ellenére is alkalmazni kell, ha az egy magasabb szintűbe ütközik...
Kacsa11
„nincs az sehol sem előírva, hogy a rendes bíróságok ne tehetnének félre („set aside“) hatályos jogszabályokat…(nem mindenhol van alkotmánybíróság)”
38. § (1) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.
BH2002. 231. II. A bíró az Alkotmánybíróság eljárására tekintettel az előtte folyó bírósági eljárást akkor függeszti fel, ha az Alkotmánybíróság eljárását maga kezdeményezi [1989. évi XXXII. törvény 38. § (1)-(2) bekezdés].
BH1994. 448. A bíróság nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel a felperesnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja; az elutasítás indokolása ugyanis a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, ami nem a bíróság feladata [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) és (2) bek.].
Főleg, hogy az Art. szerint nem is 5 év az elévülési idő!
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. (...)
Látom sikerült leszűrni a lényeget.
Nem a Blikk a lényeg, hanem hogy a "lelkes" Lázár egyedül maradt a lelkesedésével. A többiek (fideszesek) nem akarnának fizetni (pedig ugye kaptak ők is anno, csak régebben), ezért is vigyáztak az 5 évvel.
Ez jó duma a Blikkben,de a visszamenőleges hatály azért 5 év, mert az adó megállapításához való jog elévülése is 5 év (jelenleg) az Art-ban.
Persze tudom, ezt is meg lehet változtatni, sőt jelenleg akár az elévülés jogintézményét is törölni lehet úgy ahogy van a magyar jogrendszerből.
Azt ugye mindenki tudja, hogy miért pont 5 év a visszamenőleges hatály?
http://www.blikk.hu/…ait-2033896/
A bizottsági módosító után úgy néz ki az alkotmánymódosítás, hogy az AB megállapíthatja az alkotmányellenességet, csak nem semmisítheti meg a törvényt. Ha viszont az AB megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a rendes bíróság szerintem nem alkalmazhatja a magasabb szintű jogszabállyal nyilvánvalóan ellentétes normát.
Sziasztok!
Ha már Sherlock (akit ezúton is emlékeztetek rá, hogy én nem csendőr-pertu keretében tegezem! :-)) ilyen kedves invitált a kaszinótojásos topikban, hogy nézzek el erre is, hadd dobjak be egykori strasbourgi emberi jogászként egy új szempontot. Az Emberi Jogok Európai Egyezményét Magyarország ratifikálta, vagyis a belső jog részévé vált. Ez azt jelenti, hogy direkt módon hivatkozható bírósági eljárásban. Márpedig az Emberi Jogi Bíróság számos döntésében kimondta már például a visszaható hatály tilalmát, így ha pl. egy végkielégítés-visszafizetős ügy elébük kerül, aligha lehet kétséges, hogy elmarasztalják Magyarországot. Hozzám egyébként ügyvédként már befutottak az első ilyen ügyfelek. Ilyen esetekben a megítélt kártérítés általában az államilag okozott okozott kár. És érdeklődéssel figyelném, amint majd retorzióként majd megváltoztatjuk az Emberi Jogi Bíróság hatáskörét. :-)
Általános elvi szinten pedig mélyen elítélendőnek tartom a tűzzel való játékot, az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását napi politikai megfontolásokból, ha meg nem napi politika a motiváció, akkor még inkább. Dióhéjban ennyi.
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
ráadásul az egész téma csak az abortusz szempontjából jelentős (és egy kicsit öröklési jogi szempontból - más szempontból jelentős változást nem hozna)
és az egész "magzat-ember-nem-ember" cirkuszt csak azért kezdte, hogy alkotmányellenessé tegye vele az abortuszt...
Kacsa11
ja, és lábadyra meg azért tettem ezt a megjegyzésr, mert már legalább 20 éve ezt a gumicsontot rágja...
Kacsa11
Kedves Dr.Attika,
„Mitől ne lenne eber, mert a jog csak feltételes jogalanyiságot állapít meg részére.”
jelen szemszögből: igen, azért.
hogy a magyar jog a magzatot jelenleg embernek tekinti-e, vagy sem, az nem nagyon tud vita tárgya lenni. (hogy jó-e ez így, az már más kérdés...szerintem tök mindegy, hogy ember-e vagy sem...legalábbis, amíg az abortuszra lehetőséget biztosít a jogalkotó:) )
Kacsa11
Ember is. Mitől ne lenne eber, mert a jog csak feltételes jogalanyiságot állapít meg részére. Azért nem tekinti jogunk teljesértékű embernek, mert nem tu mit kezdeni a magzatelhajtással. Lásd Japánt, ott az ember fogamzásától kezdve jogalany és ami fontosabb ember.
Kedves Sherlock,
Lábady nem számít...szerinte a magzat is ember...:)
Kacsa11
A vitához én is hozzászólnék.
Jelenleg is vannak olyan professzorok(pl. Lábady), akik szerint keresetben lehet közvetlenül az Alkotmányra hivatkozni.
Most maradjunk a konkrét esetnél; az AB már kimondta a törvényről, hogy alkotmányellenes és ezt a lényegi részt nemigen módosították, amikor újra elfogadták. Így úgy lesz hatályos, hogy alkotmányellenes és egyet kell hogy értsek Kacsával, miszerint így joggal ítélhetnek a bíróságok contra (Lázár) legem, de az Alkotmánnyal összhangban. Persze ebből nemigen lesz egységes ítélkezési gyakorlat, DE véleményem szerint(mivel éppen ezért sérül(het) a jogbiztonság), a Legfelsőbb Bíróság előbb-utóbb kénytelen lesz jogegységit hozni ezzel kapcsolatban, ami ugye kötelező...
Ha tehetek egy keserű megjegyzést; kezdek a Legfelsőbb Bíróságért is aggódni... :)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Kedves guba,
nincs az sehol sem előírva, hogy a rendes bíróságok ne tehetnének félre ("set aside") hatályos jogszabályokat...(nem mindenhol van alkotmánybíróság)
ennek jelenleg is működnie kellene kishazánkban akkor, amikor valamely belső jogszabályunk úniós joggal ütközik.
most majd akkor is félreteszik, amikor alkotmánnyal ütközik...:)
ha pedig ez nem tetszik az emiatt pervesztes félnek, akkor fellebbez, meg felülvizsgáltat...végső soron az lesz a következmény, hogy sokkal több jogegységi eljárást fognak lefolytatni, mint jelenleg, és ezekben majd azt mondják ki, hogy mely jsz. miért nem alkalmazható...
és az köti a bírákat, ergó az alk.ellenes jsz. hatályát ugyan nem érinti (nem lesz megsemmisítve - US Supreme Court sem semmisíti meg az alk.ellenes jsz.-t), de a bíróságok nem alkalmazhatják: a végeredmény ugyanaz.
szóval
nem gondolom, hogy ez olyan "kaliberű" kérdés lenne, amivel a rendes bíróságok ne foglalkozhatnának (mert van, ahol foglalkoznak),
nyugodtan rájuk lehetne bízni a döntést, hogy egy törvényt alkalmaznak-e vagy sem (mert van, ahol a bíróságok döntik el)
nem veszélyeztetné a jogbiztonságot, és az egységes joggyakorlat iránti igény is kielégíthető ezen az úton is (mert van, ahol sikerül így is megoldani)
DE! ez az út nem kívánatos, mivel a jogrendszerünk, szemben az USA-val, nem erre rendezkedett be...sok változást hozna, és kellene hoznia annak, ha az alkotmánybíróság helyett a rendes bíróságok döntenének alkotmányossági kérdésben...pl. hogy előbb-utóbb - szükségszerűen - közvetlenül az alkotmányra is lehet majd keresetet alapítani...
Kacsa11
Hogy, egy törvény Alkotmányba ütközik-e vagy sem, az azért nem egy olyan kaliberű kérdés, amit egy bíróság, eljárása közben úgy mellékesen megállapíthat. Ha ez így lenne, akkor tényleg nyugodtan rájuk lehetne bízni, hogy egy törvényt alkalmazzanak-e, vagy sem. Éppen ez az, ami teljesen szembe menne a jogbiztonsággal, az egységes jogygakorlat igényével. Ha egy törvény hatályos, akkor azt egy bíróságnak mindaddig alkalmaznia kell, amíg az Alkbíróság erre hivatott eljárásában meg nem semmisítette. Én a bíróságok által végzett, amolyan "kvázi" normakontrollt sem tudok elképzelni, éppen ezek miatt.
Kedves lawcitrom,
pont ez az, hogy ez nem utólagos normakontroll...
Kacsa11
Kedves Kacsa1111,
Ez eddig maximálisan rendben, az utólagos normakontroll (és következményei) rendes bíróságok általi alkalmahatóság kérdésére reagáltam. Bár lehet, én értettem félre.
Kedves lawcitrom,
a rendes bíróság nem semmisítené meg az alkotmánysértő jogszabályt, mivel erre egyáltalán nincs hatásköre.
csupán annyit tenne, hogy nem alkalmazza az alkotmánnyal szembenálló, alacsonyabb rendű jogszabályt...mint ahogy azt eddig is megtette, ha pl. önkorm. rend. ütközött törvénybe.
egyet kell értsek ObudaFan érvelésével...ugyanakkor gyanús, hogy ez egy újabb alkotmánymódosítást generálna...:)
Kacsa11
„Ha pedig erre az AB-nek nincs már hatásköre, akkor nem áll fenn olyan kizárólagos hatáskör, amely akadályozná a bármely ügyben eljáró jogalkalmazót, hogy maga tegye félre az Alkotmányt sértő törvényt.”
Eljött az elégtétel ideje a 42/2005. (XI. 14.) ABH miatt és végre a rendes bíróságok AB cipőben járhatnak?
Nem hinném. A rendes bíróság jsz-t "megsemmisítő" határozatának meghozatalakor milyen jszhelyre hivatkozna, mivel indokolja majd pl a Vásárosnaményi Városi Bíróság az "xz adóról szóló tv" megsemmisítését, miközben a Lenti Városi Bíróság ugyanezen törvény egyes rendelkezéseit nem találta alkotmányellenesnek.
Valóban érdekes, ebből még bármi lehet. Egyelőre úgy néz ki, /E/ kategória lesz ebből is, mint az önkormányzatok törvényességi felügyelete esetében. Vagy inkább mégis...bármi.