Otthon Start program (3% - os lakáshitel)

Igaz, igaz. Túlgondoltam.

(már csak azért is mert van pl. a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzés intézménye. A szerződés benyújtása és a tulajdonjog bejegyzés közt akár évek is eltelhetnek, de a fix3+% rendelet szerint tulajdonos addig a vevő, amíg nem törlik az eladót? Nyilván nem.)

@drbjozsef
@csino

szerintem nem kell ezt ennyire túlbonyolítani. Miért kellene az Szja tv.-re gondolatban hivatkozni, amikor van egy ingatlanügyi hatóság, közhiteles nyilvántartással?
Ami a földhivatal szerint egyidejű tulajdonlás, az a fix3% rendelet szerint is az, ami pedig nem, az nem.
A földhivatali bejegyzés dátuma számít itt, semmi más.

Kedves József!

Kicsit megkésve, de köszönöm szépen a választ! Egészen meglep egyébként, hogy egy ilyen, laikusként számomra egyszerűnek tűnő kérdésre nincsen egzakt jogi válasz (ezt nem a Te kritikádként írom, hanem azt gondoltam, ez pont egy egyszerűen megválaszolható jogi kérdés, mert van esetleg rá egy ezt tisztázó jogszabály, ami egyértelművé teszi a helyzetet).

Jó tudni, hogy nem birtokbaadáshoz kötött a dolog, közben én is átgondoltam és a tulajdoni lapok alapján arra jutottam, hogy a szerződéskötések időpontja lesz a döntő (ami nálunk nagyjából egybeesik a földhivatalhoz való benyújtás időpontjával), így rendben leszünk.

Mégegyszer köszönöm!

csino,

Kicsit többszörös itt az áttétel, ezért az egészet nem futtattam végig, és nem vagyok 100% biztos a válaszban, de azért eléggé biztos vagyok benne, hogy az alábbi a helyzet.
Az Otthon Start rendelet 3.§. rendelkezik arról, hogy az itt meg nem adott fogalmakat melyik törvényből, rendeletből kell venni, itt a CSOK rendelet, a Ptk., és a TÉKA rendelet is ott van többek között, ugyanakkor például nem szerepel itt az Szja tv.

Mert a legtöbb esetben az ingatlan szerzésének időpontját (adásvétel esetén) az Szja tv. alapján szokták meghatározni, annak 59.§-a pedig azt mondja, hogy „Az ingatlan átruházásából (...) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.”

Ez önmagában persze csak az adózás körében releváns, de általában erre hivatkozik minden más jogszabály is. Logikus is, hogy egy ingatlan megszerzésének időpontja lehetőleg ne öt különböző időpont legyen, attól függően milyen szabályt kell alkalmazni. Majdnem biztosra merném állítani, hogy a CSOK rendelet, ha meghivatkozik valamit ezzel kapcsolatban, akkor bizonyosan az Szja tv-re hivatkozik.

Abban biztos lehetsz, hogy a tulajdonjog nem kapcsolódik sem a birtokba adáshoz, se az utolsó részlet teljesítéséhez. Ebben egészen bizonyosan tévedsz. A birtokba adás teljesen független a tulajdonszerzéstől, akár előttre, akár utánra is megállapodhatnak abban a felek, és ugyanez igaz a vételár teljesítésére. Senki (és semmi) sem tiltja, hogy eladj egy ingatlant úgy, hogy a végső vételárrészlet megfizetése előtt ne engedd át a tulajdonjogot. A biztonság kedvéért persze az a szokás, hogy addig se birtokba nem engedik a vevőt, se a tulajdonjogot nem jegyzik be neki, főleg banki hiteleknél, megvan erre a megfelelő eljárás (tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás), de nem tilos megengedni a tulajdonjog bejegyzést az utolsó vételár megfizetése előtt. Ha jól értem, ti nem éltetek ilyennel.

Ha az a kérdés, akkor nagy biztonsággal merném állítani, hogy mint házaspár jogosultak vagytok az Otthon Start hitelre, hiszen a házaspárok esetén elég, ha az egyikük maradéktalanul megfelel a feltételeknek, és a leírásod alapján szerintem egyértelmű, hogy TE megfelelsz neki. (A férjed, a 11/20 tulajdon miatt ugye nem, de ez nem számít).

(megjegyzem : soha senki meg nem fogja tudni, hogy a vevő mikor fizette ki az utolsó részletet, a ti szerződéseteket soha senki nem fogja megnézni, a hatóságokat vagy a bankot ez egészen biztosan nem érdekli egy fikarcnyit sem. Eleve nektek kell nyilatkozni, hogy megfeleltek a feltételeknek, és ha felmerülne, hogy ez nem stimmel, akkor egészen biztosan a tulajdoni lapokat néznék meg, és az azon szereplő bejegyzési és törlő határozatok dátumát. Semmi mást.)

Tisztelt Jogászok!

Azt szeretném megtudni, hogy jogosult vagyok-e Otthon Start 3 %-os hitellel lakást vásárolni.

Egy feltétel az, ami az én esetemben számomra nem tiszta.

Elvileg a hitelnél a 10 éven belüli 50 %-os ingatlantulajdon nem gond, ez vonatkozik rá elméletben:

"A végleges szabályozás szerint EGYIDEJŰLEG legfeljebb egy belterületi ingatlanban lehet legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada az igénylőnek. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek 10 éve volt a nevén egy fél ingatlan, ezt eladva pedig szintén 50 százalékos tulajdonrészt szerzett egy másikban, akkor még megfelel a feltételeknek, mert egyszerre csak egy lakásban volt tulajdonrésze."

Mi a férjemmel közösen adtunk el egy lakást 2022-ben, annak az árából vettük a jelenlegi házunkat. A 2022-ben eladott lakásban 9/20 részben voltam tulajdonos, a férjem pedig 11/20-ad részben volt tulajdonos. Annak a lakásnak az adásvételi szerződését 2022. április 14-én kötöttük, a vevőnk készpénzes volt, 2022. június 1-én történt részére a birtokbaadás.

A jelenlegi házunkban 50 %-ban vagyok tulajdonos. Erre a házra az adásvételi szerződést 2022. május 27-én kötöttük meg, a birtokbaadás és az utolsó vételárrészlet CSOK-hitelből történő kiegyenlítése az eladó felé csak 2022. augusztusában történt meg, így a birtokbaadás is 2022. augusztusa volt.

A kérdésem az lenne, hogy meddig és mikortól számít valaki egy ingatlan tulajdonosának? Letöltöttem mindkét ingatlan tulajdoni lapját. Az eladott lakásnál ez szerepel az új tulajdonos neve mellett: "Bejegyző határozat, érkezési idő: xxxxxx/x/2022/22.04.14". Ugyanerre a napra írja az én nevemnél a törlő határozatot is.

A jelenlegi házunknál ez szerepel a nevem mellett "Bejegyző határozat, érkezési idő: xxxxxx/x/2022/22.05.30". Ugyanerre a napra írja a törlő határozatot is ennek a mostani háznak az előző tulajdonosánál, az ő neve mellett.

Lényegében tehát a tulajdoni lapokon a szerződéskötés időpontja szerepel, azaz amikor azt benyújtották a földhivatal felé.

Az én logikám szerint azonban az utolsó vételárrészlet kifizetéséig nem lehetek egy ingatlan tulajdonosa, nem? De miért nem szerepel a tulajdoni lapon, hogy a jelenlegi házunk teljes vételárának kifizetése csak 2022. augusztusában történt meg, tehát onnantól vagyok csak tulajdonos?

Vagy a tulajdonjognál a szerződéskötések időpontja számít és 4 nap miatt (2022. május 27. - 2022. június 1.) elesek a hitel igénylésének lehetőségétől?

Ha nem a szerződéskötések időpontja számít, akkor mit kell nézni?

Köszönöm!

„Nem egészen értem ennek a paragrafusnak a funkcióját.”

Mármint a 8.§-nak?
A támogatott hitelt az épülethez akarják adni, az lehet 150 millió legfeljebb. A telek megvásárlásához nem jár - se építkezésnél, se kész otthon vásárlásánál, így nem is számít a limitbe. Nem számít neked milyen célod lenne vele. Meg kell osztani a vételárat, és csak a lakóépülethez jár a támogatás.

Mindenesetre köszi az infót, mint egyéni vállalkozó mindenképp nyilatkoznom kell, hogy székhelyet is szeretnék ott. Csak melléképület nincs, csak a kerítéssel elfelezett kert.

Nem egészen értem ennek a paragrafusnak a funkcióját. Ha üzleti célom lenne az egyébként osztatlan közös tulajdonban álló (vagy ki tudja, mit ír az alapító okirat) kertrésszel, akkor az külön árban lenne megállapítva? De ha egy szerződésben van az egész, akkor nem ugyanúgy a teljes összeg számít? Ez elég ködös, nem is értem ennek a paragrafusnak a célját, és hogy milyen esetekben alkalmazandó.
Ha kitalálom, hogy én a kertben mint bejelentett ev. tevékenységet folytatok, akkor arra a hányadra/vételárrészre nem jár talán a hitel?

Pedig a 16.§(1) "12" pont alapján az egylakásos lakóépület önálló tetőszerkezetét igazolnod is kell.
Ha nem olyan, akkor az nem egylakásos lakóépület.

Esetleg a 8.§(5) alapján a vételár megosztással lehetne kihozni a 100M alatti lakásvételárat. Nem ér 24M-et a földrészlet és esetleg melléképület?

Sziasztok!

Épp elkeseredtünk a párommal az alábbiak miatt:
Van egy 16. kerületi, társasházzá alakított ikerház 124 millióért, melynek az egyik felét szeretnénk megvenni, igénybe véve az Otthon Startot. A gond csak az, hogy a rendelet szerint csak olyan ikerház számít háznak, ami "egylakásos lakóépület", ha nem az, akkor lakásnak minősíti a bank, ahogy a tulajdoni lapon is szerepel, így a 100 milliós értékhatár lenne a mérvadó.
Az egylakásos lakóépület fogalma nem egyértelmű számunkra, de elsőre kiesik sajnos: olyan ikerház stb. amely önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik... Na de az ikerházak szerintem 99%-ban közös tetővel és egy közös fallal bírnak, így nem látom értelmét ennek.
Klasszikus ikerház ez, ami egy nagy családi ház középen, a tető gerince mentén használatilag elfelezve mint társasház, külön bejárattal, tehát egy közös nyeregtető alatt van mindkét része. A telek is türközi ezt, elkülönített kert és utcafronti kapu, teljesen önálló ház funkció, csak közös tető alatt vagyunk, az közös fallal.
Most abban reménykedünk, hogy mint házat tekintené a bank (Erste), hogy megkapjuk rá az otthon startot. Szerencsére nem foglalóztunk még.

Ha valaki ismer erre precedenst, vagy van infója erről, hálásak lennénk!
Köszi!
Ádám

„Azaz mikortól felel meg az Otthon Start feltételeinek?”
Pedig magyarul van.
Akkor, ha azt a 28 napot gondolatban kivágod az idősorből, és így az előtte-utána egybefüggő biztosítotti időszakból megvan a két év.

„Szerintem ennek sincs semmi értelme”
Az egy dolog, hogy nem érted...
Akkor itt egy példa: az egyetemi hallgató lediplomázott, hallgatói jogviszonya megszűnt, onnan számítva 4 hónap múlva elhelyezkedett, munkaviszonyt létesített. 3 hónapnyi munkaviszony után kölcsönkérelmet ad be. A 4 hónap biztosítási szünet nem minősül megszakításnak, az előtte-utàna lèvő időszakot kell számolni. 3 hónap munkaviszony pipa, ha emellé megvan a lediplomázását közvetlenül megelőző 21 hónap egybefüggő hallgatói jogviszony, akkor jogosult. Ez az ő esetében nyilván azt jelenti, hogy 2 év 4 hónap alatt jön össze a 2 év "egybefüggő" biztosítotti jogviszony.

Sziasztok!
Valaki értelmezni tudná nekem az Otthon Startról szóló jogszabály 8 §-ban lévő következő részt:
"a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap – illetve a cb) alpont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap – megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele"
Tehát akinek van mondjuk 28 nap megszakítása, annak ez a 28 nap a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele. Azaz mikortól felel meg az Otthon Start feltételeinek?
Ugyanígy azt se értem, mit jelent az, hogy
" valamint a ca), cb) és cd) alpont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele"
Szerintem ennek sincs semmi értelme, de majd talán kisegítetek.

Alapos

„Néha földhöz kötik az egyént a saját tulajdonú lakással”
Pontosan így van! Már a CSOK-nak és egyéb családtámogatott hiteleknek is ez lett volna a feladata. Azt akarják ezzel is meggátolni, hogy a sok fiatal és középkorú ne külföldön keresse a megélhetést, hanem itthon. Azonban ahhoz fizetést is kellene adni a melósnak.

Néha földhöz kötik az egyént a saját tulajdonú lakással.

Hajdúpésen nem biztos hogy célszerű egy vétel.

Köszönöm!

@baranyai rita

„lehet még várni az esetleges további részletekre vagy ez már fixen igy marad?”
Nincs kizárva, hogy szeptember 1-jéig még tekernek egyet rajta (ahogy most hétfőn is tekertek), mindenesetre a jogszabály jelenlegi állapota alapján nem jogosult igénybevenni. De nem az eladás ténye hiúsítja meg a jogosultságot, hanem mert ekkora értékű lakóingatlant tulajdonolt.

„Nem számit első lakásvásárlásnak az örökölt ingatlan tudomásunk szerint”
Annak valóban nem. De nem is ez számít. A jogszabályt olvasd el, abban mi áll!
4.§ (2) "A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha az igénylő a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül nem rendelkezett saját tulajdonú belterületi lakóingatlannal."
és ezután jönnek sorolva a kivételek ,amiket az imént már kbencének kielemeztem.
Főszbaályként nem a lakásvásárlás számít, sem a bejelentett lakcím, hanem egydül a tulajdonjog. Azt meg szerezheti adásvétellel, ajándékozással, árverési vétellel, örökléssel, osztályos egyezséggel, elbirtoklással,....

Üdvözlöm!
A kérdésem az lenne hogy a lányom örökölt egy ingatlant kb 1 éve,
nem jelentkezett be oda nem lakott ott ,terhelt felújításra szoruló ingatlan volt amit banki kölcsönnel fizetett ki .
Most sikerült eladnia 41 millióért.
Szeretné egyedül állóként igènybe venni a 3%-os hitelt.
Az eddigi információk szerint erre nem lesz jogosult,lehet még várni az esetleges további részletekre vagy ez már fixen igy marad?
Nem számit első lakásvásárlásnak az örökölt ingatlan tudomásunk szerint de mivel az értèke meghaladja a 15 milliót tulajdonhányada az 50 % -ot igy nincs esély

„Kizárja az Otthon Start FIX 3%-os lakáshitelre a jogosultságomat”
Szerinten nem. Nem vagyok jogász, de a szöveg nyelvtani értelmezése az alábbi következtetést adja.

A jogszabály 4.§-a (2) bekezdése azt a feltételt támasztja, hogy az igénylőnek nem lehet az igénylést megelőző 10 éven belül saját tulajdonú belterületi lakóingatlana.
A (3) bekezdés az egész § vonatkozásában kifejti, hogy milyen ingatlantulajdonlási esetek minősülnek nemtulajdonlásnak, azaz, a (2) bekezdés feltételének telesülésének. Ebben említi a max. 15M Ft értékű tulajdonrész, bármekkora tulajdoni hányadban. A 15M Ft-os szabály pedig nem az ingatlan egészére, hanem a tulajdoni hányadra állít értékmaximumot (hozzáteszem, a (3) bekezdésből az következik, hogy akár egynél több ilyen ingatlan tulajdonlása is megengedett).
A jogszabály szempontjából tehát a 15M-t el nem érő értékű tulajdonjogod nem minősül tulajdonlásnak, az egész § vonatkozásában pedig nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a (4) bekezdésben sem kell figyelembe venni.

A (4) bekezdése pedig azzal az esettel foglalkozik, amikor nem tekinthető nemtulajdonlásnak az ingatlan tulajdonjoga, ebben az esetben értékhatár nélkül, tulajdoni hányadra ad maximumot.

„Elbizonytalanít, hogy a nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadról szóló (4) így kezdődik”
Az "ezen kívül" fordulat úgy értelmezhető, hogy akinek mégis van/volt a § szerint tulajdonjoga, de megfelel a (4) bekezdés felételeinek, az is igényelheti.

„A feleségem ugyanebben a helyzetben van, és vele együtt igényelnénk”
4.§ (5a) "Házastársak hitelprogramban való részvétele esetén elegendő, ha a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak az egyik házastárs maradéktalanul megfelel."

Kizárja az Otthon Start FIX 3%-os lakáshitelre a jogosultságomat, ha jelenleg csak egy nagy értékű (több, mint 150 millió forint) belterületi lakóingatlanban van 50%-os tulajdoni hányadom, de az elmúlt 10 évben volt alacsony értékű (15 millió forintnál kevesebbet érő) tulajdoni hányadom belterületi lakóingatlanban? (A feleségem ugyanebben a helyzetben van, és vele együtt igényelnénk).

A 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) szól a tulajdoni hányadokra vonatkozó megkötésekről.
Én így értelmezem: (3) szerint az egész 4. § vonatkozásában (tehát a (4)-ben szabályozott, nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadra vonatkozóan is) nem számít az alacsony értékű (15 millió forintnál kevesebbet érő) tulajdoni hányad, így nem zárja ki a jogosultságot a korábbi és jelenlegi tulajdoni hányadom. Elbizonytalanít, hogy a nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadról szóló (4) így kezdődik: "A (2) és (3) bekezdésen kívül..., tehát külön esetként kezeli a jelenleg fennáló nagy értétű 50%-os tulajdoni hányadot, ezért nem vagyok biztos abban, hogy ilyenkor sem számít a korábbi alacsony értékű tulajdoni hányad, ahogy (3) írja.