Jó napot !
Kérdésem a családi pótlék különbözettel kapcsolatban lenne.
Szlovákiában èlek,ideiglenes tartózkodási engedéllyel, jelenleg decemberig anyaságin vagyok.Állandó lakcímem nekem és a nagyobb gyermekemnek Magyarorszàgon van . Jogosult vagyok a családi pótlék különbözetre ?? Ha igen,nagyobbikra csak vagy a kicsire is aki már itt kint született és itt van az állandó lakcíme is ?
Visszamenőleg hány évre kérhető?
Tisztelt Tanácsadó!
Szlovákiában élek és tudomásomra jutott,hogy elvált szülők esetében is igényelhető a családi pótlék különbözet Magyarországról. Én Szlovákiában vagyok munkaviszonyban,viszont a volt férjem Magyarországon.A válás után a gyermeket nekem ítélte a bíróság,vagyis velem él egy háztartásban és én igénylem a családi pótlékot Szlovákiában. Szeretném megkérdezni,hogy visszamenőleg igényelhetem-e a családi pótlék különbözetet Magyarországról,ill.nekem vagy a volt férjemnek kell beadni a kérvényt és milyen okmányokat,hova kell eljuttatni? Köszönöm előre is!
„A.B. 2016.02.15. 11:12
Tisztelt Felhasználó!
A következő ügyben szeretném a segítségét kérni:
Szlovák állampolgárokként, a férjemmel és fiammal, életvitelszerűen Magyarországon élünk. Fiam megszületésekor ,mindketten a férjemmel, szlovák munka- és biztosítási jogviszonnyal rendelkeztünk, a megszületését illetően, mindenfajta családi támogatást a szlovák állam folyosított számunkra.
Közben a férjemnek Magyarországon lett munka-és biztosítási jogviszonya, s mivel nekem határozott idejű munkaszerződésem volt korábban így a szlovák hatóság azt mondta, hogy mivel a férjem Magyarországon dolgozik, így a Magyar Államkincstárhoz kell folyamodnunk a családi ellátásokat illetően.
Ezt meg is tettük 2015.júniusában, ellenben a férjem számára a családi pótlékot csak 2016. februárjában utalták, s gyes igénylésem elbírálásáról nincs semmi hír. Korábban, 2007-2013 között magyarországi munkaviszonnyal rendelkeztem, TB, adószámom van, bejelentett lakcím van.
A kérdésem a következő: ebben a helyzetben jogosult vagyok e a gyes-re? Ha megkapom a gyes-t, vonja -e maga után a TB-t számomra? Van e esetleg más is , amire jogosut lehetek?
A késedelmes ügyintézés problémájával hova tudok esetleg fordulni?
Köszönettel,
Beáta
”
Kedves Beáta!
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
lakóhely szerinti tagállam.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.
Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Tekintettel arra, hogy Szlovákia már folyósított az Ön részére GYES jellegű ellátást azt, hogy Mo-on jogosult-e erre hatósági eljárásban kell tisztázni.
A GYES időtartama alatt jogosult ingyenes eü-i ellátásra és az az idő Mo-on nyugdíj szempontjából szolgálati időnek minősül.
A késedelmes ügyintézés problémájával az ombudsmanhoz fordulhat.
Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)
WEB:http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Panaszában hivatkozzon az alábbiakra:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya (tb. kifizetőhely) köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
Panaszmintákat itt talál:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:
http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)
Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:
Tisztelt Felhasználó!
A következő ügyben szeretném a segítségét kérni:
Szlovák állampolgárokként, a férjemmel és fiammal, életvitelszerűen Magyarországon élünk. Fiam megszületésekor ,mindketten a férjemmel, szlovák munka- és biztosítási jogviszonnyal rendelkeztünk, a megszületését illetően, mindenfajta családi támogatást a szlovák állam folyosított számunkra.
Közben a férjemnek Magyarországon lett munka-és biztosítási jogviszonya, s mivel nekem határozott idejű munkaszerződésem volt korábban így a szlovák hatóság azt mondta, hogy mivel a férjem Magyarországon dolgozik, így a Magyar Államkincstárhoz kell folyamodnunk a családi ellátásokat illetően.
Ezt meg is tettük 2015.júniusában, ellenben a férjem számára a családi pótlékot csak 2016. februárjában utalták, s gyes igénylésem elbírálásáról nincs semmi hír. Korábban, 2007-2013 között magyarországi munkaviszonnyal rendelkeztem, TB, adószámom van, bejelentett lakcím van.
A kérdésem a következő: ebben a helyzetben jogosult vagyok e a gyes-re? Ha megkapom a gyes-t, vonja -e maga után a TB-t számomra? Van e esetleg más is , amire jogosut lehetek?
A késedelmes ügyintézés problémájával hova tudok esetleg fordulni?
Köszönettel,
Beáta
„Szandi89 2016.01.10. 21:35
Tisztelt Felhasználó!
Párom 2015.július óta dolgozik Szlovákiában nemzetközi kamionosként,a tb-t is ott fizeti viszont nincs szlovák lak címe.
2015. májusában született meg a kislányunk és az lenne a kérdésem hogy igényelheti e párom a szlovák családi pótlékot vagy egyéb pénzbeli segítséget a kislányunk után vagy akár az adókedvezményt is?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:Szabó Alexandra
”
Tisztelt Kérdező!
Tekintettel arra, hogy Ön sem adta meg a válaszadáshoz szükséges legfontosabb adatokat –pl.Ön Magyarországon biztosított-e, a család életvitelszerűen hol tartózkodik, párja milyen jogviszonyban biztosított Szlovákiában stb.-kérdésére csak általánosságban lehet válaszolni.
Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.
Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…
http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.
1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.
(A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.
Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
lakóhely szerinti tagállam.
Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.
Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.
Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.
Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.
Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.
Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet.
Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.
Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:
az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
a személy helyzete, ideértve:
az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.
Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.
Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Javaslom, hogy konkrét kérdéseit az ONYF-nek tegye fel.
Tisztelt Felhasználó!
Párom 2015.július óta dolgozik Szlovákiában nemzetközi kamionosként,a tb-t is ott fizeti viszont nincs szlovák lak címe.2015májusában született meg a kislányunk és az lenne a kérdésem hogy igényelheti e párom a szlovák családi pótlékot vagy egyébb pénzbeli segítséget a kislányunk után vagy akár az adókedvezményt is?
Segitségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:Szabó Alexandra
Kedves sortie, nagyon szépen köszönöm a hasznos infót.
„bagyko
2014.09.08. 23:39
Tisztelt felhasználók,
Szlovák állampolgár vagyok a családom többi tagjával együtt. 2013.10.01-től magyarországon vagyok alkalmazott magyar cégen keresztül. Ebből kifojólag itt adózom és itt vagyok egészségügyileg biztosítva. Feleségem családi pótlékok igénylője Szlovákiában. Ott az a jogszabály, hogy a gyermek születésétől 34 hétig Szlovákiából jár a családi pótlék. Mivel 34 hét után már eltartott személynek számít, a családi pótlék többi részét elméletileg Magyarországról kellene igényelnie. Az én bruttó bevételem 330000 Ft. Feleségem eddig csak SK-ban volt munkaviszonya. Szeretném megkérdezni, melyik családi pótlékra jogosult a feleségem, és mennyi ennek az összege? Hol kell ezt igényelni és mikor? Köszönöm a segítséget.”
Kérdésére –több releváns adat hiányában- csak általánosságban lehet válaszolni.
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg és (a két államnak) közigazgatási hatósági eljárás keretében kell tisztázni.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Szlovákián kívüli tagállamában (pl. Magyarország) munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő (feleség)viszont a Szlovákia területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Szlovákia területén tartózkodik életvitelszerűen Szlovákia az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására.
Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a szlovák jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak.
Kiegészítő szabály, hogy amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Szlovákián kívüli olyan tagállamában (pl. Magyarország) munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a szlovák ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó másik szülőnek (jelen esetben önnek) kell évente kérelmeznie.
Az előbbi eset arról szólt, hogy mind a két szülőnek van munkaviszonya, az egyiknek Szlovákiában, a másiknak Magyarországon.
Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában (pl. Magyarország) munkavállaló, de az ügyfél (anya) nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Szlovákiában tartózkodik szlovák biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Szlovákia maximum kiegészítést fizet.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.
(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)
Amennyiben Magyarországról szeretnének családtámogatási ellátást (családi pótlék, gyes stb.) igényelni, úgy az igényt a MÁK NKO-ra kell benyújtani.
A MÁK NKO megkeresi a szlovák közigazgatási szervet és eldöntik, hogy a több szabály együttes figyelembevételével melyiknek kell és milyen összegben folyósítania az ellátást.
A csp-igényt Magyarországon két hónapra visszamenőleg lehet megállapítani, azaz ha ma beadják az igényt azt visszamenőleg –ha jogosultak rá, ill. Mo-ról jogosultak- legkorábban 2014.07.01-től lehet megállapítani.
Fontos, hogy a családi pótlékra (családi ellátásokra) nem a feleség, vagy a férj, hanem a család, mint egész jogosult. Nehezíti a helyzetet, hogy a különböző EU-s országokban más-más családi ellátások vannak (más a nevük, esetleg több fajta is van) és összegük, valamint a folyósítási idejük is más. Ezért olyan nehéz megmondani azt, hogy kinek, honnan, meddig, és milyenn összeg jár. Ezt kell tisztázni az eljárás során az EU-s koordinációs rendeletek figyelembevételével.
Tisztelt felhasználók,
Szlovák állampolgár vagyok a családom többi tagjával együtt. 2013.10.01-től magyarországon vagyok alkalmazott magyar cégen keresztül. Ebből kifojólag itt adózom és itt vagyok egészségügyileg biztosítva. Feleségem családi pótlékok igénylője Szlovákiában. Ott az a jogszabály, hogy a gyermek születésétől 34 hétig Szlovákiából jár a családi pótlék. Mivel 34 hét után már eltartott személynek számít, a családi pótlék többi részét elméletileg Magyarországról kellene igényelnie. Az én bruttó bevételem 330000 Ft. Feleségem eddig csak SK-ban volt munkaviszonya. Szeretném megkérdezni, melyik családi pótlékra jogosult a feleségem, és mennyi ennek az összege? Hol kell ezt igényelni és mikor? Köszönöm a segítséget.