társasházi kérdések

„Mit lehet tenni ilyen esetben? Hogy ne kelljen ezeket az összegeket befizetni? ”
A közgyűlésre el kell menni, a javaslat ellen szavazni, majd 60 napon belül pert indítani a társasház ellen, kérve a végrehajtás azonnali felfüggesztését, és a határozat érvénytelenségének megállapítását azon az alapon, hogy az a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti. Az alap: ha Társasházi törvény alatt működtök, akkor Tht. 42. §., ha a Ptk. alatt, akkor Ptk. 5:79. §

A bíróság az eset összes körülményeinek figyelembe vételével dönt, tehát nem biztos, hogy nyertek. Van olyan, hogy annyira rossz állapotú az épület, hogy évente nagyjavításokat kell csináltatni különböző dolgokon. Ezért érdemes az épületrészek felúítások előtti állapotát dokumentálni, fotók, videók, stb. Hasonlóan az árakra, kérjetek be ajánlatokat, amik műszakilag ugyanolyan tartalmúak, de jelentősen olcsóbbak, és ezeket osszátok meg a tulajdonosokkal és a közös képviselővel.

„Gyanús az is, hogy minden lakó elfogadja ezeket az ajánlatokat, nem értjük miért jó ez nekik? ”
Lehet, hogy a vállalkozó tényleg jobb, megbízhatóbb, stb. Lehet az is, hogy ez az ajánlat ugyan drágább, de más munkát, más ingatlanon, ugyenez a vállalkozó, ugyanezeknek az embereknek olcsóbban csinál majd meg. Amit vesztenek a réven, megnyerik a vámon...
Persze, ezt szinte lehetetlen bizonyítani.

Üdv,

Édesanyám lakásáról lenne szó. 4 lakásos ház, pár éve költözött oda. A mellette lakó másik szomszéd akarta megvenni a lakást hitelre, hogy összenyissa a sajátjával, de mi “készpénzben” fizettünk így nekünk adták el. Ez nagyon dühíti ezt a szomszédot azóta is. Idegesítően viselkedik, szabályokat talál ki amiket elfogadtat a közgyűlésen (sajnos a másik két tulaj is partnere). Most új taktikája van. A háznak nincs pénze, csak a működésre. Megemeltette a közös költséget a duplájára. Nem jött be, simán fizetjük. Aztán felújításokat kezdett megszavaztatni. Pl kerítés cseréje, mindenki utaljon be 1.5 millió forintot. Kifizettük. Következő évben a teraszok újraburkolása, korlátok cseréje, 1 milliót utaljon be mindenki. Kifizettük. Most idén szigetelés jön mert hideg a lakás, mindenki utaljon be 2.5 millió forintot. Ezeket a közgyűlés elfogadja, mi tiltakozunk. De fizetnünk kell. A 3 árajánlat mindig majdnem ugyanannyi és erősen túlárazott. Most legutóbb én is kértem, 30%-al jobbat kaptam. De ezt nem fogadták el, mert a másik profibb, stb. Ha azt mondjuk nem tudunk fizetni, akkor elkezdik, hogy ráterhelik a lakásra, vegyünk fel hitelt, adjuk el .. Ha nem teszünk semmit, árverezve is lehet.

A kérdésem az lenne, hogy lehet erre kötelezni egy lakót, hogy minden évben milliókat fizessen be pótbefizetéssel? Hogy valakit így akarjanak ellehetetleníteni? Gyanús az is, hogy minden lakó elfogadja ezeket az ajánlatokat, nem értjük miért jó ez nekik? Én már arra hajlok, hogy a lakást megvásárolni vágyó szomszéd áll az egész mögött és így akar kitenni minket! Hogy vagy eladjuk vagy árverezve legyen. Bizonyíték persze nincs, nem is lesz. Mit lehet tenni ilyen esetben? Hogy ne kelljen ezeket az összegeket befizetni? Sajnos közös képviselő partnerük mindenben, gondolom neki is anyagi érdeke a túlárazott ajánlatokat elfogadni.

Eladni már azért sem akarjuk! Nem fogunk minden hülye elöl elmenekülni mert úgyis van mindenhol ilyen!

Igaz ez a cikk 12 éves, de lehet köze a kérdéshez:

https://hirado.hu/…levo-tarsas/

arpad53

„A jogszabály szövegét pontosan idéztem.”

Egy lényeges részt azért kihagytál belőle:
„42. § (2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.”

zümm. röff. loccs.

Az ezt megelőző trollkodásokból az a tanulság szűrhető le, hogy minden ellenkezés és lebeszélés ellenére van egy Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény. (röviden: 2003. évi 133. törvény) Az, aki magát közös képviselőnek vallja, annak ezt a törvényt ismernie kell(ene).
Az egyszerű "mezei" társasházi tulajdonosnak ebből azt kell tudni, hogy nem mindig a többség akarata a döntő.
Abban az esetben nem a többség dönt, amikor a közgyűlésen megsértik a 2003. évi CXXXIII., vagy más törvényt.
Ebben az esetben bárki, akár a legkisebb tulajdoni hányadú tulajdonos is élhet azzal a jogával, hogy a döntéshozatal napjától számított 60 napon belül a bíróságtól a törvénytelenül hozott határozat visszavonását kéri.
A pontos jogi hivatkozás: Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdés. E § szerint törvénysértés akkor történik, ha a közgyűlés lebonyolítása, a határozathozatal „jogszabályba, alapító okiratban, SzMSz-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár.”
A jogszabály szövegét pontosan idéztem. Mindenki tudása és értelmi képességei szerint értelmezze és használja.
Az Igen Tisztelt Felhasználó számára még az a hasznos tanácsom van, hogy a fenti idézetből bármelyikre is hivatkozik, azt a bíróságnak szóló beadványban alapos indoklással, jogi hivatkozások felsorolásával, mellékletek csatolásával bizonyítani kell. Ha valaki valahol elakad, akkor azt tanácsolom, hogy ne az interneten lévő trollkodók és ellen-tanácsolók fórumát használja. Aki jogi hivatkozások nélkül vagdalkózik, annak a szava semmit sem ér.
Minden Bíróságon van Ügyfélsegítő- vagy Ügyfélszolgálat, ahová - általában előzetes időpont foglalás után be lehet menni és ott a beadvány elkészítésében minden segítséget megadnak.
Az is - remélem - hasznos tanács, hogy a Bíróság Ügyfélsegítő szolgálatával közösen elkészített beadványt ne postán adja fel, hanem jobb, ha szamélyesen beviszi és ott ahol előzőleg segítettek neki, ott át is veszik, sőt az átvételt a saját opéldányán a Bíróság ott abban a percben átvételi bélyegzőjével el is ismeri.

szomorú örökös,

Ne fárassza nagát.
Én az Ön véleményére abszolút nem adok.

arpad53

„Ezek szerint Ön arról akar meggyőzni engem, hogy a bíráság csakis téves és a törvényekkel homlokegyenest ellenkező ítéletet hozhat.”
Na most váltál végképp komolytalanná! Ekkora marhaságot kikövetkeztetni az írásomból! Hol is írtam én ilyet? Áruld már el!
Egyébként erről vajon mi az ügyvéded véleménye? Szerintem akar ő is röhögni, mutasd már meg neki!

„Még szerencse, hogy a város Jegyzője és az ügyvédem pont az ellenkezőjét mondta”
És mindkettő még csakis egy személyes állásfoglalás, nem pedig hivatalos ítélet! Azt majd a bíróság fogja jogerősen kimondani. És azt se feledd, hogy egy tárgyalással jó eséllyel nem fogod megúszni, mert vagy te, vagy a másik fél fog fellebbezni. Akkor pedig a költségek is majd szaporodnak. Nem mellesleg az ügyvéded így is, úgy is pénzt fog keresni az ügyeden, akárki is nyer. Hülye lenne mást mondani.
Mert abban ne is reménykedj, hogy a közös képviselőd felemelt kézzel fog bemenni a bíróságra és csak bólogat majd. Nem olyan régen épp egy ismerősöm járt így, éppen 300 ezer feletti költség kifizetésére kötelezte a bíróság. Egyébként meg úgy őszintén, kinek képzeled magad? Törvényeket olvasgatsz és egyből megmondod a tutit? Még a jogászoknak is magas egy-két jogszabály, de te máris úgy gondolod, hogy kiolvastad a számodra legfontosabbat belőle. Az ilyet szokták netes fotelhuszárnak nevezni. Aztán bárki mást mond neked, azt lebutázod? Majd a bírót is lehülyézed, ha a jogerős ítélet nem neked fog tetszeni? Vegyél vissza végre az arcodból, mert a végén még csúnya pofára esés lesz belőle.

szomorú örökös,

Ezek szerint Ön arról akar meggyőzni engem, hogy a bíráság csakis téves és a törvényekkel homlokegyenest ellenkező ítéletet hozhat.
Szomorú, hogy Ön nem csak engem, hanem az egész társadalamt hülyének nézi.
Még szerencse, hogy a város Jegyzője és az ügyvédem pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön!

arpad53

„Úgy látom, Ön nem a társasházak törvényes működésének oldalán, azaz nem az igazság oldalán áll.”
Szó nincs róla, csak tudomásul kell venni, hogy nem kizárólag olyan választ fogsz itt kapni, ami a te állításodat támasztja maradéktalanul alá. Azért, mert te eldöntötted, hogy márpedig neked igazad van, még ez nem feltétlenül így van. Egy állásfoglalást már kaptál a jegyzőtől és te máris eldöntöttnek látod a kérdést. Mi lenne, ha megvárnád a jogerős ítéletet is? Ha ott is igazat adnak neked, akkor lesz valóban igazad. Ennyi!

„A bíróságnak is joga van tévedni.”
Tehát ha nem megerősítenek téged a bíróságon, akkor egyből az lesz, hogy a bíróság tévedett?
Na ez az, ami roppant vicces, már ne is haragudj. Ezzel váltál máris komolytalanná!

„Nem gondolkozott még azon, hogy egy jogi fórumban a hozzászólások során a "válaszadók" feladata nem az lenne, hogy a "kérdezőt" elbizonytalanítsa és eltérítse az igazságos megoldáshoz vezető úttól, hanem éppen ellenkezőleg, a "kérdezőnek" meg kell mutatni a megfelelő jogi megoldáshoz vezető utat???”
Te megint összetéveszted a szezont a fazonnal! Miből gondolod, hogy idejössz kérdezni (egyfajta egyoldalú véleményt előadva), majd arra neked mindenki csápolni fog? Akkor ez nem fórum lenne, akár a faliújságra is kiírhatnád, mert ha ellenvéleményt kapsz, azt úgysem fogod elfogadni. A megfelelő jogi megoldáshoz vezető út nem kérdés, már azon vagy és én nem is tántorítalak el róla (bár én inkább a karácsonyra meg szilveszterre koncentrálnék az ügyvéd látogatása helyett). Szimplán a végeredmény, ami kétesélyes egészen a jogerős döntésig. Amíg a bíróság ki nem mondja a tutit, addig az nem az. Ezt kellene végre megértened és nem velem vitatkozni.
Hajrá, csak így tovább! És mostmár inkább a karácsonyra koncentrálj ahelyett, hogy itt osztod nekem az észt! :-)

majd

„Mivel keserítjük meg az életét? Ez itt a kérdés!”
Meg kell keresni az érzékeny pontját és a saját fegyverével legyőzni.

szomorú örökös,

„...Szóval a jegyző megállapítása egy dolog - amiről tudjuk, hogy nem jogerős ítélet - de amíg a végső, valóban jogerős ítélet meg nem születik, addig nagyon ne verd a melled, mert ez az eredmény végig kétesélyes lesz. ;-)”

Úgy látom, Ön nem a társasházak törvényes működésének oldalán, azaz nem az igazság oldalán áll. Ön a leírtak szerint úgy gondolja, hogy a Jegyző, aki a Hatóságok részéről a társasházak törvényes működésének az őre, az téved és a bíróság majd olyan határozatot hoz, ami a társasház működését a Jegyző véleményével ellentétetesen a törvénytelenség irányába fogja megválzoztatni.
Erre azt szokták mondani:„ Errare humanum est, in errore perseverare dementis”. Az Ön gondolkodására ez a latin mondat jellemző.
A bíróságnak is joga van tévedni. A tévedést azonban a magyar jogrendszerben lesz valaki, ... valaki más, aki fel fogja fedezni és ki fogja javítani.
Nem gondolkozott még azon, hogy egy jogi fórumban a hozzászólások során a "válaszadók" feladata nem az lenne, hogy a "kérdezőt" elbizonytalanítsa és eltérítse az igazságos megoldáshoz vezető úttól, hanem éppen ellenkezőleg, a "kérdezőnek" meg kell mutatni a megfelelő jogi megoldáshoz vezető utat???
Pedig ezen el kellene gondokloznia!!! Azért kérdezem ezt Öntől, mert épp az elenkezőjét teszi, mint amit egy "kérdező" elvár a "válaszadó"-tól.
Ezzel a negatív viselkedéssel saját magát teszi hiteltelenné!

osztap,

köszi újra.
Még egyszer hadd kérdezzem: ha mondjuk úgy dönt a 2 másik tulaj, hogy legyen egy közös alap, amihez nyúlni lehet, amikor szükség van rá, és a 3. tulaj nem fizet éppen, mert határozattól függetlenül nem ért egyet vele (pl. nem fizet azért, h kivigyék a kukáját), ahhoz akkor közös ház-számla kéne, nem? Meg közös képviselő jellegű megbízás valamelyik tulajnak, hogy kezelje ezt a pénzt. A saját számláján nem lehet, gondolom. Vagy?
És persze
szomorú örökös
"Meg kell keseríteni az életét, amíg ott van."
Elsimerem, ez is benne van a pakliban. Csak a hogyan a kérdés.
Kitalálhatunk bármilyen dolgot, amit határozattal (2/3) megerősítünk, és ezek egy részére hívhatunk külső vállalkozót ahelyett, hogy most mi csináljuk meg helyette, és egy idő után elképzelhető, h a lóvé meggyőzi (már ha sikerrel indítunk fizetési meghagyást, pert, végrehajtást - ami távolról sem biztos, hiába van igazunk erkölcsileg, jogilag, számszerűen). Ez enm fogja megkeseríteni az életeté, mondhatnám: letojja, nekünk meg jó sok ügyiontézésbe és pénzbe kerül.
Mivel keserítjük meg az életét? Ez itt a kérdés!
Épp ezzel kezdtem a problémám bemutatását és a segítségkérést: mit tudunk kitalálni, amit vagy megcsinál, de már ez is keseríti, pláne, ha több ilyen van, és hogy tudjuk szankcionálni, ha nem teszi.

arpad53
„Ne aggódjon!!! A "Kérdező" nincs egyedül!”
Én eddig sem aggódtam, mert nekem nincs rá okom, ugyanis ez nem az én problémám.

''A Város Jegyzője már megállapította, hogy a "Kérdező" által vélelmezett jiogsértés valóban fennáll, a társasház működése így törvénytelen. De a jegyző nem hozhat ítéletet, csak a bíróság.
Hát akkor hajrá, csak így tovább! Viszont már volt rá példa a történelemben, hogy az egyik bíróság elmarasztaló, az azt követő fellebbviteli bíróság pedig felmentő ítéletet hozott. Szóval a jegyző megállapítása egy dolog - amiről tudjuk, hogy nem jogerős ítélet - de amíg a végső, valóban jogerős ítélet meg nem születik, addig nagyon ne verd a melled, mert ez az eredmény végig kétesélyes lesz. ;-)

szomortó örökös,

"...Azonban ha ezt egyedül a kérdező tulajdonos látja így a társasházban, ..."
Ne aggódjon!!!
A "Kérdező" nincs egyedül!
A Város Jegyzője már megállapította, hogy a "Kérdező" által vélelmezett jiogsértés valóban fennáll, a társasház működése így törvénytelen. De a jegyző nem hozhat ítéletet, csak a bíróság. Nyilván ilyenkor a Jegyző által beadott keresetet egyesítik a "Kérdező" által beadott keresettel. Legálábbis az ügyiratban ez áll.

arpad53

„A közös képviselő csinált valami olyat, amit a társasházi törvény nem enged meg. Ezt először megpróbáltuk szóban megbeszélni. Ez nem hozott eredményt. Nem akarok pontos §-hivatkozást beírni, mert úgy látom egyeseket ez zavar, de a Tht-ben is benne van, sőt mindegyik alapító okirat záró rendelkezésének tartalmaznia kell, hogy lezáratlan, megoldatlan vitás esetekben bármely tulajdonos a bírósághoz fordulhat.”

Azonban ha ezt egyedül a kérdező tulajdonos látja így a társasházban, akkor az egyfajta széllel szemben pisilés tipikus példája.
Sok sikert hozzá és további „békés” együttélést kívánok neked a többi tulajdonostársaddal a házban. Boldog karácsonyt! :-).

arpad53

„a tulajdonosnak.....azt kell tennie, hogy a bíróságnak szépen leírja a történteket, mellékeli a közgyűlési határozatot vagy írásos bizonyítékot, alapító okirtatot, SzMSz-t,... stb., ami kell a biznyításhoz és a bíróságot kéri meg, hogy állapítsa meg, mi az igazaság, mi a jogszerű. A probléma megoldásának ugyanis ez a TÖRVÉNYES útja.”

Viszont ha ez megtörténik és esetleg mégsem azt állapítja meg igazságként a bíró, amiért a kedves lakótárs elindította az eljárást, akkor azt el kell fogadni, majd kifizetni a sok számjegyű perköltséget saját zsebből. Mert a „probléma megoldásának ugyanis ez a TÖRVÉNYES útja”.

szomorú örökös,

Ön azt írja: "...Azért a legtöbb ilyen társasházi esetben szerintem a pert indító személyes bosszúja állhat a háttérben."
Ez itt nem a humor rovat, hanem egy jogi fórum. Az ügyvédem Önnek ezen a mondatán jót röhögött, ... ez "a per mögött személyes bosszú állhat" mondat akár egy Karinthy-gyűrűt érő mondás is lehetne!
Ilyen jogi fogalom, hogy bosszú, ilyen nem létezik.
Keressen rá a Btk-ban, Ptk-ban, társasházi törvényben, ahol akar. Ha talál valami, akkor kérem pontos törvény, joggszabály, §-megjelölésel tegye már itt közzé, mert ilyen törvényt jogi doktorátussal rendelkezők sem ismernek.
A másik dolog az, hogy azon ügyek közül, amik bíróságra kerülenek, azoknak a 100%-ára rá lehet húzni, hogy a feljelentő (felperes) "bosszúból" ment a bíróságra.
Miért lehet?
Ahhoz, hogy aki "bosszút" kiálthasson, ahhoz neki tenni kellett valamit, ami miatt a felperes "bosszúból" a bíróságra ment.
A felperes azonban nem úgy áll bosszút hogy betöri az alperes ablakát vagy megmérgezi a kutyáját, hanem (egy újjal sem nyúl az alpereshez), "jogi orvoslatért" a bírósághoz fordul és a bíróságot kéri meg arra, hogy az tegye meg alperessel szamben azt, ami az általa vélt törvénysértés esetén szükséges.
Régi, jól ismert mondás, hogy: "Minden verekedés azzal kezdődik, hogy a másik visszaüt".
Ahhoz viszont hogy a másik visszaüssön, ahhot valakinek először ütnie kellett.

A társasházi témánál maradva: A közös képviselő csinált valami olyat, amit a társasházi törvény nem enged meg. Ezt először megpróbáltuk szóban megbeszélni. Ez nem hozott eredményt. Nem akarok pontos §-hivatkozást beírni, mert úgy látom egyeseket ez zavar, de a Tht-ben is benne van, sőt mindegyik alapító okirat záró rendelkezésének tartalmaznia kell, hogy lezáratlan, megoldatlan vitás esetekben bármely tulajdonos a bírósághoz fordulhat. Az alapító okiratban a bíróság pontos megnevezésének is benne kell lennie. Ebben az esetben tehát a Tht. mondja ki, hogy a tulajdonosnak nem az a dolga, hogy "bosszút" álljon és törje be a közös képviselő ablakát (mert ez bosszú lenne), hanem azt kell tennie, hogy a bíróságnak szépen leírja a történteket, mellékeli a közgyűlési határozatot vagy írásos bizonyítékot, alapító okirtatot, SzMSz-t,... stb., ami kell a biznyításhoz és a bíróságot kéri meg, hogy állapítsa meg, mi az igazaság, mi a jogszerű. A probléma megoldásának ugyanis ez a TÖRVÉNYES útja. Azért megróni valakit, (és bosszúra hivatkozni) mert az illető a törvényes utat választja az a butaság egyik legjelemzőbb tünete.

majd,

Attól kell számla, szerződés, aki a munkát elvégzi. Ha az külsős, attól, ha valamelyik tulaj, attól.

majd

„pl. a lommal a tárolóban, amely miatt pl. a villanyóra megközelíthetetlenné válik.
Szóval adott esetben még veszélyes is lehet.”
Lehetne neki megemlíteni, hogy milyen költséggel járna számára,
ha a katasztrófavédelem megbüntet benneteket ezért.
Az sohasem két filléres büntetés.

majd,

Szerintem ha Ptk. közös tulajdon szabályai szerint működtök, akkor nincsen szükség cégre meg számlára. Megcsináltatod, kifizeted, aztán az ő részét követeled tőle, mint magánszemély. Hiszen nem a társasházi tv. szabályai vontakoznak rátok, hanem simán a Ptk.

osztap,

igen, így van, társasház vagyunk a Ptk alapján működünk.

Az nagyon izgi, hogy ha jól értem: az egyik tulajdonos megrendeli a javítást, számlát (v legalább szerződést) kér róla, kifizeti a saját lakossági számlájáról, és aztán ezt továbbszámlázza a kötelességét nem ellátó tulajnak?
De ez csak akkor működik, hogy e.v. vagy cége van? Magánemberként ezt nem teheti ezek szerint? (Vélem, hogy nem, mert hogy bocsát ki számlát) És akkor ebben az esetben a cége vagy ő, de egyéni vállalkozóként lesz a - mondjuk javítás - merendelője? Tehát nem a társasház / társasház egyik tulaja, hanem egy vállalkozás, melynek tulképp semmi köze a házhoz?
Ha nem teheti, ez akkor is elgondolkodtató, rágódom rajta.

De persze azt nem oldotta meg, hogy mit csinálunk a kukakihúzással meg hasonlókkal, pl. a lommal a tárolóban, amely miatt pl. a villanyóra megközelíthetetlenné válik. Szóval adott esetben még veszélyes is lehet.

Tehát amellett, hogy adtál egy gondolkodásra mindenképpen érdemes ötletet, végül is megerősdíted te is, hogy csak pénzügyi (pontosabban pénzbehajtási) szankció van, más eszközöm nincs.

drbjozsef,

A leírásból ez egy társasház (van alapító okirat meg albetétek), csak nem választották, hogy a Tht. alapján műkődnek. Megtehetik, csak 3 lakás.

majd,

Olvasgasd a Ptk. közös tulajdonról szóló szabályait. Közgyűlés helyett a tulajdonosok többsége dönt, ahogy drbjozsef írta.

Perelni nem az albetétet lehet, hanem a tulajdonosokat. Itt konkrétan a felperes az a tulaj, aki fizetett, a "renitens" lakás két tulaja alperes lenne. Az alperesek szerintem nem egyetemleges felelősök, csak a saját tul. hányad után felelnek.

Ha pénzt akartok követelni, akkor számla, de legalább szerződés kell. Annak viszont nincs akadálya, hogy a másik két lakás tulajai közül az egyik számlázzon (pl. e.v. vagy a cége), ha a tulajdonosok többsége megbízta a feladattal.

majd,

„Milyen szankciókat lehet alkalmazni a társasház egyik tulajdonosával szemben, ha nem tartja be a szabályokat, amelyeket társasházi határozat ír elő?”
Hogy kérdezel ilyet, meg albetétekről derilálsz, amikor nem is társasház? Nincs albetét, nincs alapító okirat?

Na mindegy. A lényegen nem sokat változtat, bár érvényesíteni nehezebb lesz, mert nem tudod SZMSZ-be, meg közgyűlési határozatba foglalni. Ha a két másik tulaj egyetért, hozhattok határozatot a Ptk. 5:78.§ szerint az 5:75.§-ra hivatkozva, ehhez a 2/3 bőven elég, amelyben megosztjátok ezeket a munkákat, akár belefoglalva azt is, hogy aki nem teszi, ahelyett vállalkozót hívtok, és annak költségét az fizeti, aki nem teljesíti az előírt kötelezettséget. Ha nem tetszik neki a határozat, pereljen be.

majd

„Az utána elköltözött megoldás nagyon tetszene mindannyiunknak!
Csak még nem tudom, erre hogyan vegyük rá”
Meg kell keseríteni az életét, amíg ott van.
Aztán hidd el, önként és dalolva fog másik helyet keresni magának.