társasházi kérdések


arpad53 # 2025.10.12. 16:24

Köszönöm a választ.
Ez ugye akkor azt jelenti, hogy mindkét társasháznak a jelenlegi formájában meg kell szűnnie és egy harmadik "C" társasház néven új társasházat kell alapítani?
Társasház megszűnését melyik jogszabály írja elő?
Bíróságnál kell kérvényezni?

A Tht-t átnéztem. Két társasház egyesüléséről, megszűnéséről semmit nem találtam.
Több épületes társasházak esetén csak a társasházból való kiválás esetére vonatkozik egy §.

Az új alapító okirat egyébként érthető, hogy szükséges, hiszen a B épület miatt megváltoznak az alapító okiratban lévő tulajdoni hányadok.

drbjozsef # 2025.10.12. 14:43

Ez a kérdés egy kicsit olyan, hogy mit csináljon az a férfi és az a nő, aki össze akar házasodni?
Vegye a férfi feleségül a nőt, vagy menjen hozzá a nő a férfihoz?

Lesz egy új társasház, most már 7 épülettel, kell neki egy új alapító okirat. Talán azét érdemes megtartani, illetve kiindulási alapnak venni és módosítani, amelyen kevesebbet kell változtatni, ha van ilyen. De ettől sem lesz ez olcsóbb, szóval nincs ilyen preferencia.
Inkább arra figyeljenek, hogy előtte jól gondolják át, hogy mi hogyan legyen benne, úgyis új kell, legyen most egy jó, modern, érthető és élhető alapító okirat.

arpad53 # 2025.10.12. 13:45

Több évtizeddel ezelőtt egy gyár privatizácioója során a "Gyári lakótelep" 6 épületéből alakult egy társasház.
Nevezzük ezt "A" társasháznak.
Ezt követő pár év múlva az elpőző gyár melletti másik gyárnál is privatizációt hajtottak végre és az ottani szolgálati lakásokat tartalmazó épületből is Társasházat hoztak létre.
Nevezzük ezt "B" társasháznak.
Az A és B társasház gyakorlatilag egymás mellett van.
A közös út, amin a társasházak megközelíthetők és sok más egyéb szempont alapján célszerű lenne atz A és B társasházak egyesülése.
Kérdés: Melyik társasház Alapító Okiratát kell módosítani? A 6 épületből álló társuljon a B-hez vagy B társuljon a 6 épületből álló A-hoz?

Majordomus # 2025.10.06. 20:37

A meghatalmazást nem lehet „továbbadni

Kovács_Béla_Sándor # 2025.10.04. 18:30

Ha jegyzőkönyvezték, akkor igen.

Niki2025 # 2025.10.04. 18:23

Csabi
Nem érvényes.

csabi # 2025.10.04. 18:11

Sziasztok!
Társasház közgyűlésén megjelent az egyik tulajdonos meghatalmazottja, szóban meghatalmazta az egyik jelenlévőt, hogy helyette szavazzon, majd távozott. Kérdésem, hogy érvényes-e az ilyen meghatalmazás, egyrészt a szóbeliség, másrészt amiatt, hogy egy másik meghatalmazott adta.
Köszönöm a válaszokat.

Majordomus # 2025.05.14. 18:59

nagy20
Amit osztap leírt az igaz.
De!
Ebből semmi nem lesz,mert ezekre közgyűlési határozat kell,ami nem lesz,mert az építtető a többségi tulajdonos.

osztap # 2025.05.12. 18:37

5 évre visszamenőleg kérte rendezni, így az építtetőnek sok az elmaradása. Melyik jogszabály jogosítja fel a jegyzőt, hogy 5évre visszamenőlegesen kerüljön befizetésre az összeg?
A jegyző nem kér, hanem egy felhívásban kötelezi a társasházat, a Társasházi törvény 27/A. § szerint. Annak pedig van indokolása, jogszabályi hivatkozásokkal, a 155/2015. Korm. rendelet 13. § alapján. Mit ír pontosan?

A továbbiakban hogyan lehet kötelezni az építtetőt a fizetésre?
Az első szankció a jelzálog bejegyeztetése. Erről a közgyűlés dönt, a hátralékos tulajdonos nem szavaz. Tht. 30-32. §.
Ezzel párhuzamosan a közös képviselő mint a társasház képviselője fizetési meghagyást adathat ki a közjegyzővel ellene.

Milyen menete van a bírósági per elindításának abban az esetben, ha az építtető olyan határozatokat szavaz meg/le, amelyek a kisebbség jogos érdekeit sértik?
Tht. 42. § A bíróságra az megy, aki a pert indítja (egy vagy több tulajdonos), vagy akit a bíróság megidéz. Egyebekben pedig a birosag.hu oldalon fent van a papíralapú keresetlevél-nyomtatvány, aminek a végén van egy nagyon jó, részletes útmutató a kitöltéshez.

nagy20 # 2025.05.12. 10:58

Adott egy friss társasház, pár éve lett kész. Az építtető nem szeretett volna fizetni közös költséget, több évig nem fizetett. Törvényességi felszólítás jött a közös képviselő részére, hogy sem SZMSZ-e nincs a társasháznak, az alapító okirata el van írva, nem jogszerű a működés. (határozatot hozott a társasház, hogy a "lakók" X Ft/hó közös költséget fizetnek, az építtető pedig semmit. (később fel lett emelve az összeg, de a felét fizette az építtető) A jegyzőnek milyen jogai vannak az ellenőrzéssel kapcsolatban?
A társasháznak lett SZMSZ-e és meg is lett szavazva az azonos közös költség. A jegyző a helyreállítás miatt nem szabott ki büntetést, de a közös költséget 5 évre visszamenőleg kérte rendezni, így az építtetőnek sok az elmaradása. Melyik jogszabály jogosítja fel a jegyzőt, hogy 5évre visszamenőlegesen kerüljön befizetésre az összeg? Esetleges bírósági per alatt a lakosoknak milyen esélyeik vannak az építtetővel szemben? (Az építtető mindent leszavazott ezzel kapcsolatban, mivel többségi tulajdonos)
A továbbiakban hogyan lehet kötelezni az építtetőt a fizetésre? Határozat született már arról, hogy ha 15 napon belül nem teljesíti az összeg 10%át, majd a fennmaradó összeget x hónapban fizeti, akkor jelzálogjog bejegyzését indítja el a közös képviselő. Amennyiben tartozással rendelkezik, szavazhat-e ilyen ügyekben és a gazdasági kérdésekben? Milyen menete van a bírósági per elindításának abban az esetben, ha az építtető olyan határozatokat szavaz meg/le, amelyek a kisebbség jogos érdekeit sértik? Érdemes egy regisztrált közvetítőt felkeresni az ügyben vagy ebben az esetben ajánlott a bírósági ügy? A bíróságra minden tulajdonosnak el kell mennie vagy egy tulajdonos is jelen lehet? A közös képviselő nem lehetett érintett az ügyben, mivel ő nem egy embert képvisel és szöges ellentét van a tulajdonos között. Elég bonyolult szituáció, nem mindennapi. Kérem a fentiekben való szíves segítségüket vagy javaslataikat!